GfK: nehéz évet zárt a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelme

Nehéz évet zárt a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelme tavaly Magyarországon a GfK Hungária szerint, a legtöbb kategóriában jellemző volt a kereslet visszaesése és a vásárlói kör szűkülése.

A GfK szerdai közleménye szerint tavaly alig 1 százalékkal nőtt a háztartások napi fogyasztási cikkekre fordított kiadásainak értéke az előző évvel összehasonlítva.

A GfK szerint az idén sem tud növekedni a kereskedelmi fogyasztás, a várhatóan magas, 4 százalék feletti inflációt figyelembe véve a kiskereskedelem értékesítése a realista forgatókönyv szerint reálértékben nem változik, és még az optimista forgatókönyv szerint sem várható 1 százalékot meghaladó forgalombővülés.

A válságot követő első években a háztartások első reakciójaként még az volt megfigyelhető, hogy inkább kevesebbet vásároltak az egyes termékkategóriákból, de nem szívesen mozdultak el az olcsóbb, adott esetben alacsonyabb minőségű termékek felé. A GfK szerint az ilyen jellegű megtakarítás azonban hosszú távon nem működik, hiszen a családtagok igényeit fedező mennyiséget biztosítani kell, így tehát egy következő szakaszába lépett a fogyasztás.

Az elemzők hozzáteszik: 2009 végén indult el jelentősebb eltolódás a megvásárolt termékek struktúrájában. Mivel a háztartások tovább már nem tudták csökkenteni a mennyiséget, így kénytelenek voltak elmozdulni az olcsóbb termékek felé, ez magával hozta a kereskedelmi márkák súlyának erősödését.

2012-ben újabb paradigmaváltás történt a fogyasztói és vásárlói szokások átalakulásának folyamatában, ennek legfontosabb jegye a vásárlói bázis szűkülése. Szinte alig akad olyan napi fogyasztási cikk, amelynek ne csökkent volna kisebb-nagyobb mértékben a vásárlói köre az elmúlt évben, csak néhány alapvető élelmiszer (liszt, tejföl, sajt) nem sérült a folyamat során.

A GfK szerint ötből három háztartás csökkentette kisebb-nagyobb mértékben kiadásait 2012-ben: ezen háztartások kiadásainak értéke infláció alatti mértékben változott az előző évvel összehasonlítva, és esetükben különösen nagyarányú a kategória-elhagyás.

A háztartások közel 40 százaléka tudta növelni napi fogyasztásicikk-kiadásait legalább az infláció mértékével vagy azt meghaladó szinten. A magasabb jövedelmű, jobb anyagi körülmények között élő háztartások fogyasztása ugyan nem szűkült, de többletfogyasztást ezek a háztartások nem generálnak.

A csatornák súlyában számottevő változások nem történtek, kismértékben tudták növelni piaci részüket a diszkontok és a kisbolt láncok. Ugyanakkor szinte valamennyi csatornának szűkült a vásárlói bázisa, a diszkontok kivételével minden más formátumban kevesebben fordultak meg 2012-ben, mint az előző évben. A fogyasztók a számukra marginális üzleteket elhagyják.

Egy átlagos háztartás 2012-ben hét kereskedelmi láncban vásárolt, havi rendszerességgel tipikusan 2-3 boltot látogatva. (MTI)