GfK: mint választások előtt általában, optimisták a magyarok

A GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexe enyhén emelkedett az idei év első negyedében tavaly év végi értékhez képest. A fogyasztói várakozások 2011 márciusa óta eltelt időszak csúcsértékére értek főként a megkérdezettek saját anyagi és az ország gazdasági helyzetének rövid távú, azaz egy éven belüli kilátásairól alkotott véleménye okán. A vásárlási kedv mindazonáltal lanyha, visszamérséklődött a 2013 szeptemberi szintre. Egyre kevesebben számítanak a munkanélküliség arányának növekedésére.
A GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexe 3 pontnyit emelkedett az év első negyedében és értéke 2014 márciusában 173,9 pontot ért el.

A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) értékében is emelkedés figyelhető meg 2014 első negyedévében, miután értéke 6 pontos növekedést követően 206,8 pontot ért el. Az erősödés oka, hogy egyaránt javult a háztartások saját anyagi, valamint az ország gazdasági helyzetének megítélése is – utóbbi esetében főként a rövid távú, vagyis egy évre vonatkozó várakozások javultak.

A komplex mutatószám másik összetevője, a Vásárlási Hajlandóság Index értéke mintegy 1 pontos mérséklődéssel jelenleg 137,6 ponton áll.

„Már megszokhattuk, hogy választások előtt erősen megnő a fogyasztói bizalom. Ez történik most is, bár hozzá kell tennem, hogy most már egy öt negyedéven keresztül tartó trend rajzolódik ki előttünk. Sok éves csúcsokat döntöttek a márciusi adatok, de a részletek mögött érdemes felfigyelni az óvatosságra is. Ezt jelzi például a családok saját jövedelmi helyzetére vonatkozó vélekedése is. Még mindig a családok fele számol vásárlóerejének csökkenésével” – mondta el Kozák Ákos, a GfK igazgatója az adatokra reflektálva.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedésekben 2014 márciusában nem következett be mérhetõ változás az elõzõ negyedévhez képest: tízbõl három lakos (29 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg tavaly decemberben 32 százalékuk vélekedett így.

Az inflációs várakozások is hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, mert a lakosság túlnyomó része (64 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók a megelőző negyedévben mérttel azonos mértékű, azaz átlagosan 5 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra sem javultak: minden második megkérdezett (50 százalék) számít az inflációtól elmaradó mértékű növekedésre – ők tehát a reáljövedelmük csökkenését vetítik előre.

A hitelfelvételi kedv, illetve annak hiánya változatlan: a lakosság 27 százaléka tartja úgy, hogy most nem alkalmas az idõ hitelfelvételre (szemben a 2013 decemberében mért 26 százalékkal), 65 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt (a decemberi 64 százalékhoz képest). Ennek okaként a lakosság egyharmada a hitelkamatok várható növekedését, míg további 36 százalékuk azok változatlanságát jelölte meg az elkövetkezõ 12 hónapban.

A megtakarításokról alkotott véleményekben sem állt be lényegi változás az előző negyedévhez képest, bár mérséklődött a bizonytalanok aránya: 40 százalékról 34 százalékra csökkent azon válaszadók aránya, akik bizonytalanok megtakarításaik egy korábban tervezett vásárlásra való felhasználását illetően, míg 18 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Változatlan maradt a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya is, a tavaly december 54 százalék után most 55 százalékot ér el arányuk. A lakosság 45 százaléka tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakása eladására a körülményeket mindössze a megkérdezettek hat százaléka tartja érdemesnek.