GfK Hungária: visszaesőben a fogyasztói bizalom

A komplex Fogyasztói Bizalom Index értéke a korábbi növekedéssel szemben 2010 utolsó negyedévében visszaesett, hasonlóan a Fogyasztói Várakozások Indexéhez, amely 34 ponttal zuhant az előző negyedévi eredményhez képest – jelentette a GfK Hungária.

A visszaesés oka, hogy romlott mind a háztartások várt pénzügyi helyzetének, mind az ország gazdasági helyzetének megítélése a lakosság körében. A Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) továbbra is stagnál, amely valószínűleg a karácsonyi szezonnak tudható be. 2010 decemberében emelkedett a munkanélküliség növekedésére számítók aránya és az inflációs várakozások is kedvezőtlenebb képet mutatnak mint korábban, miután a lakosság többsége az árak emelkedésére számít.

A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által közösen mért komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) a korábbi növekedéssel szemben 2010 decemberében 18 pontot esett, jelenleg 157,5 pont az értéke.

A Fogyasztói Várakozások Indexének (FVI) alakulásában 2010-ben tapasztalt emelkedés 2010 negyedik negyedévében nem folytatódott. Sőt, a mutató jelentősen, mintegy 34 ponttal zuhant, jelenleg 191 pont. A visszaesés oka, hogy romlott mind a háztartások várt pénzügyi helyzetének, mind az ország gazdasági helyzetének megítélése, utóbbi esetében különösen a hosszú távú, vagyis az 5 évre vonatkozó várakozások romlottak.

A Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) továbbra is stagnál, az elmúlt évben tartotta a 120 pont körüli értéket, 2010 decemberében 120,3 ponton állt. Az index változatlansága valószínűleg a karácsonyi szezonnak köszönhető.

A Fogyasztói Bizalom Index lassú növekvő tendenciája megtört, a 2010. utolsó negyedévi adatok a lakosság borúlátását tükrözik. Ezt erősítik a nemzetközi makrogazdasági mutatók, amelyek szintén nem a várakozásoknak megfelelően alakultak. Ezek a tényezők jól mutatják a fogyasztói bizalom „érzékenységét”.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatban 2010 decemberében emelkedett a ráta növekedésére számítók aránya az előző negyedévhez képest: a lakosság egyharmada (35%) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban egynegyedük vélekedett így.

Az inflációs várakozások kedvezőtlenebb képet mutatnak, mint korábban: a lakosság túlnyomó része (85%) az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 8 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: a megkérdezettek több mint fele (57%) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis reáljövedelmük csökkenésére számítanak.

A hitelfelvételi kedv alig változott: a lakosság negyede úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (előző időszakban 30 százalék volt az arányuk), kétharmaduk pedig soha nem venne fel hitelt. A háttérben az áll, hogy a lakosság közel fele (45%) a hitelkamatok növekedésére számít a következő 12 hónapban.

A vélemények a megtakarításokról szintén alig változtak az előző negyedévhez képest: a válaszadók 43 százaléka bizonytalan, hogy korábban tervezett vásárlásra felhasználja a megtakarításait, 17 százalékuk szerint pedig most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Nőtt a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, most 50% az arányuk, tehát most minden második magyar venne lakást. Tízből négyen jó befektetésnek tartják a lakásvásárlást. A lakásuk eladását mindössze a válaszadók 9 százaléka tartja érdemesnek – közli a marketinginfo.hu.

T