GfK: A fogyasztói viselkedés kilátásai 2011-ben

A GfK egy nürnbergi sajtótájékoztatón ismertette a 2010-es magánfogyasztásról szóló áttekintését, valamint a 2011-re szóló kilátásokat. A GfK előrejelzése szerint a magánfogyasztás tavaly 0,5 százalékkal emelkedett. 2011-re a piackutatók várakozásai szerint a háztartások kiadásai jelentős mértékben, 1,5 százalékkal fognak emelkedni, és ezzel nagymértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Európai összehasonlításban a németek messze a legoptimistábbak a fogyasztás tekintetében.

Németország példaértékű lendülettel lábal ki a pénzügyi és gazdasági válságból. Miközben a bruttó hazai termék (GDP) a 2009-es válságévben 4,7 százalékkal csökkent, és az ország a II. világháború óta a legnagyobb gazdasági recessziót szenvedte el, tavaly a GDP 3,6 százalékot ugrott, ami a legmagasabb érték a német újraegyesítés óta. Miközben a gazdasági elemzők felfelé igazították előrejelzéseiket, a GfK fogyasztói klíma felmérései azt mutatják, hogy a fogyasztók gazdasági várakozásai szintén meredek emelkedésnek indultak 2010 nyara óta. A fellendülésnek nagyon pozitív hatásai voltak a munkaerőpiacra. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal szerint a munkanélküliek átlagos száma 2010-ben 3,244 millión állt, és így 5,2 százalék volt, ami csökkenést jelent az előző évhez képest. 2010 őszén a szám a lélektani szempontból fontos hárommilliós határ alá esett, és ez a pozitív munkaerőpiaci fejlemény jelentős lökést adott a személyes anyagi körülményekbe és szakmai jövőjükbe vetett fogyasztói bizalomnak.

A jövedelmi várakozások szintén jelentősen emelkedtek 2010 folyamán. A mutató a januári 12 pontról decemberre 40 pontra emelkedett, majdnem elérve a 2000 és 2001-ben jegyzett magasságot. A német fogyasztók arra számítanak, hogy a növekedésnek jelentős pozitív hatása lesz jövedelmükre, és a legújabb bérmegállapodások is megerősítik ezeket a várakozásokat. A jó keretfeltételeknek és a fogyasztók számára nagyobb tervezési biztonságnak szintén észrevehető hatása volt a vásárlási hajlandóságra, mely a már eleve magas szintről egyenletesen tovább emelkedett. 2010-ben a mutató átlagszintje 27 pont volt, ami azt jelenti, hogy hat ponttal magasabb volt, mint a megelőző év már eleve elégedettségre okot adó szintje. Ennek megfelelően, a GfK fogyasztói klíma indexe folytatta folyamatos emelkedését, és 2010 végén/2011 elején hároméves csúcspontra ért.

A kiskereskedelmi szektor ismét pozitív adatokat mutat

A GfK számításai szerint az élelmiszer-kiskereskedelmi egységek és gyógyszertárak értékesítése emelkedett a tavalyi évben. Az 1,2 százalékos emelkedéssel 154 milliárd eurós új rekordot jelentő forgalmat bonyolítottak le. A nem élelmiszer szegmens – mint az elektronika, textil, bútor és barkács – szintén markáns értékesítésnövekedést jegyzett. A becslések szerint 2,6 százalékos, majdnem 148 milliárd eurós összértékesítési eredmény a nem élelmiszer szegmensben 2002 óta a legjobb eredményt jelentette. A műszaki fogyasztási cikkek, beleértve a szórakoztató elektronikát, fotófelszerelést és háztartási berendezéseket, különösen erős növekedést mutattak: az értékesítés több mint 8 százalékkal, 47 milliárd euróra emelkedett.
A fogyasztók között megfigyelhető, hogy figyelmük a kizárólag alacsony árak felől folyamatosan a minőség felé fordul. Egy példa erre a textil kiskereskedelem szegmense. Tavaly az ágazat mintegy 40 milliárd eurós értékesítést ért el úgy, hogy értékben 2,4 százalékot emelkedett, viszont mennyiségileg enyhén csökkent. Átlagban a fogyasztók többet költöttek az egyes megvett darabokra, és hajlamosak voltak a magasabb minőségű termékeket választani.

Ígéretes fogyasztási kilátások 2011-re

A németek fogyasztási optimizmusa tovább emelkedett 2011 elején. A vásárlási hajlandóság 41,8 pontos értéket ért el januárban – 2006 decembere óta a legmagasabbat – a legújabb áremelkedési várakozások ellenére. A munkaerőpiac pozitív kilátásai még tovább javítják a fogyasztói hangulatot.

„A GfK jelentős, 1,5 százalékos, az előző évhez képest háromszoros növekedési rátát vár a magánfogyasztásban 2011-re. A németek között most érzékelhető új fogyasztási hajlandóság nem csak serkentőleg hat a gazdasági növekedésre, hanem tartós és megbízható támogatási forrást jelent a belföldi gazdaság részére” – mondja Dr. Klaus L. Wübbenhorst professzor, a GfK Csoport vezérigazgatója.
Az élelmiszer kiskereskedelmi boltok és gyógyszertárak esetében a GfK körülbelül 1,7 százalékos értékesítési növekedést jelez előre 2011-re, és a szakértők további erősödésre is számítanak a nem élelmiszer szegmensben, ahol a becsült növekedés 1,7 százalékos lehet, ami elmarad a megelőző évtől.

Németország foglalkoztatási „csodája”

A német fogyasztók vásárlási hajlandósága feltűnő, ha azt Németország európai szomszédaihoz hasonlítjuk. Tavaly a német gazdaság jelentősen lekörözte a többi nagy európai országot, és mindenféle előrejelzések ellenére növekedésnek indult. Miközben a bruttó hazai termék Németországban 3,6 százalékkal emelkedett, Franciaország (+1,6%), az Egyesült Királyság (+1,8%) és Olaszország (+1,1%) nem volt képes ezt a gyors növekedést követni. A spanyol GDP még enyhén csökkent is, 0,2 százalékos esést mutatva. A nagy népességű EU országok közül csak Lengyelország (+3,5%) jegyzett a német szinthez hasonló pozitív növekedést.
Németország kivételes helyzete még inkább láthatóvá válik, amikor a munkanélküliségi adatokat hasonlítjuk össze. Egész Európában Németország volt az egyetlen olyan ország, ahol a munkanélküliek száma a pénzügyi és gazdasági válság előtti 2007-es szinthez viszonyítva csökkent. A 17 százalékos csökkenéssel Németország kiemelkedik szomszédai közül. Ebből a szempontból a balti államok állnak a lista végén, mivel a munkanélküliség ott több mint megháromszorozódott. Írország és Spanyolország szintén markáns emelkedést tapasztalt a munkanélküliségi adatokban, ami az ingatlanpiaci és gazdasági válság jelentős hatásának jele.
A pozitív németországi fejlemények mögött számos ok húzódik meg. Az Agenda 2010 által bevezetett szerkezeti reformok nemzetközileg versenyképes helyzetbe hozták az országot. A 2009-es válságévben a rugalmas munkaidőre történő átállás, a több rövidmunkaidős lehetőség és a kormányzati gazdaságösztönző programok felszínen tartották a munkaerőpiacot, és alig történt elbocsátás a gazdasági helyzet miatt. Ennek eredményeképpen a német gazdaság tavaly képes volt azonnal reagálni, amikor a globális kereslet újara növekedni kezdett.

A franciák félnek életszínvonaluk csökkenésétől

A pozitív vállalati jelentések 2010-ben átlagosan +29 pontra növelték a német fogyasztók elvárásait. Franciaországban azonban az emberek sokkal negatívabban értékelték országuk gazdasági kilátásait: a gazdasági várakozások 2010-ben csak -11 pontos értéket értek el. A szomszédos Németországgal összehasonlítva, a magasabb társadalombiztosítási kifizetések és a törvényileg kötelezően előírt 35 órás rövidebb munkaidő tehertételt jelent a gazdaság versenyképességére.

A francia fogyasztók jelenleg félnek attól, hogy életszínvonaluk jelentősen esni fog. Ezt tükrözi a jövedelmi várakozások átlagos 2010-es szintje is, ami -27 ponttal egyértelműen negatív a +28 pontos németországihoz képest. A két legnépesebb európai ország eltérő fejlődést mutat a vásárlási hajlandóság terén is: az átlagos mutató értéke 2010-ben +27 pontot ért el Németországban, és csak -32 pontot Franciaországban.

A kormányzati takarékossági intézkedéseknek negatívan hatottak a fogyasztásra az Egyesült Királyságban
Az Egyesült Királyságban a hosszú ingatlanpiaci fellendülés végének, valamint a kormányzat költségvetést konszolidáló intézkedéseinek jelentős hatása volt. Tavaly a vásárlási hajlandóság csak -29 pontos értéket ért el, és a jövedelmi várakozások átlagos mutatója szintén negatív volt, -5 pont. Az Egyesült Királyságban a közszféra a legnagyobb munkáltató, és ennek megfelelően a kormányzat takarékossági intézkedéseinek hasonlóan nagy hatása van ott. Ezenkívül a bérbefagyasztások és a németországihoz képest magas infláció csökkentette a britek életszínvonalát.

Az olaszok csökkentették fogyasztásukat

Az olasz fogyasztók is pesszimistán látták országuk gazdasági kilátásait tavaly. A -15 pontos gazdasági várakozások mutató, és a -19 pontos jövedelmi várakozások mutató világosan tükrözi a lakosság jövő miatti aggodalmát. A gazdasági növekedés már a pénzügyi válság előtt alacsony volt, az államadósság magas, és a munkanélküliség tavaly 2001 óta a legmagasabb szintet érte el. Ezen kívül a munkaerőpiaci helyzetet negatívan befolyásolja az ideiglenes foglalkoztatási szerződések, és az alacsony bérű munkahelyek számának jelentős emelkedése. Az ország középosztálya zsugorodik, és az olasz fogyasztók óvatos fogyasztással és nagy árérzékenységgel reagálnak a helyzetre. A vásárlási hajlandóság értéke átlagosan csak -19 pont volt 2010-ben.

Az ingatlanpiaci válság hatása Spanyolországra

Spanyolországra nagyon kedvezőtlen hatása volt az ingatlanpiaci válságnak. A munkanélküliségi ráta több mint kétszeresére emelkedett 2007 és 2010 között az ingatlanszektornak az ország gazdaságában betöltött hatalmas szerepe miatt. Szinte minden más európai országgal ellentétben a bruttó hazai termék az elmúlt évben enyhén még tovább csökkent. Ennek megfelelően, a spanyol fogyasztók átlagos gazdasági várakozási indexének értéke 2010-ben negatív volt, -18 pont, és a személyes kilátásokat még sötétebben értékelték, értéke -22 pont volt. A kormányzat az egyes szociális szolgáltatások lefaragásával, a közalkalmazottak fizetésének csökkentésével és magasabb adók bevezetésével küzd a magas költségvetési hiány ellen: például az ÁFÁ-t 16 százalékról 18 százalékra emelték. A vásárlási hajlandóság 2010-es átlagos -8 pontos átlaga azt mutatja, hogy a spanyol fogyasztók reagálása a gazdasági helyzetre jóval enyhébb, mint a szomszédos Franciaországé és Olaszországé.

Lengyelország gazdasági növekedése kiemelkedik

Lengyelország bruttó nemzeti terméke 2010-ben 3,5 százalékkal növekedett, és így majdnem olyan magas volt, mint Németország növekedési rátája. A kelet-európai ország munkanélküliségi mutató is lenyűgözőek voltak 2010-ben, ugyanazon a szinten maradtak, mint ahol 2007-ben álltak. Azonban a tavaly elért pozitív gazdasági növekedést a lengyel fogyasztók csak korlátozott mértékben észlelték, mint azt a németországihoz képest alacsony átlagos gazdasági várakozások indexérték (+5 pont) mutatja. A média által a pénzügyi válság potenciális következményeivel kapcsolatban táplált aggodalmak jobban befolyásolták a lengyel fogyasztók értékelését, mint a látható gazdasági növekedés. Ez egyértelműen látható a jövedelmi várakozások mutatónál, mely átlagosan -1 ponton állt az év során. Azonban a vásárlási hajlandóság +6 pontos értéke nagyon pozitív Európa többi részéhez viszonyítva.

A válság a görögöket és a románokat érintette legjobban

A román és görög fogyasztók tavaly nagyon erősen érezték a pénzügyi válság és országuk magas adósságállományának hatásait. A bruttó hazai termék Görögországban 4,2 százalékkal, Romániában 1,9 százalékkal esett, és a fogyasztók gazdasági várakozásai hasonlóan negatívak voltak: az átlagosan -50 pontos 2010-es értékükkel a románok az európai rangsor végén álltak, őket a görögök követték -39 ponttal. Mindkét ország kormányára nagy nemzetközi nyomás nehezedik, hogy csökkentse költségvetési hiányát, mivel pénzügyi segélyt kaptak az Nemzetközi Valutaalaptól, az Európai Központi Banktól és az EU-tól. Az eredmény a szociális szolgáltatások jelentős megnyirbálása és az adók és illetékek emelkedése. Ezzel összhangban, a fogyasztók jövedelmi várakozásai mindkét országban negatívak voltak 2010-ben, az átlag -47 pont volt Romániában, és -43 pont Görögországban. A vásárlási hajlandóságot is befolyásolta a fogyasztók jövőtől való félelme. Az átlagosan -38 pontos görög, és -33 pontos román 2010-es mutatóértékeivel ez a két ország – Portugáliával együtt, ahol az érték egészen -47 pontig esett – végzett az utolsó helyeken európai összehasonlításban.

A „vonakodó” fogyasztókból „optimista” fogyasztók lesznek

A más európai országokkal való összehasonlítás azt mutatja, hogy Németország jelenleg kivételes helyzetben van. A fellendülés nemcsak erősíti a vállalatokat, hanem folyamatos javulást is hozott a fogyasztói véleményekben. Miközben a németeket korábban esetleg tartalékoló és rendkívül árérzékeny fogyasztóknak tarthatták, ma már egyre inkább a minőségre figyelnek, és boldogan költenek rá. „A német fogyasztók megváltoztak. Még a 2009-es válságévben is dacoltak a negatív újságcímekkel, és tavaly óta ők Európa optimistái. A magánfogyasztás a fenntartható gazdasági növekedés támogatásának létfontosságú eleme lett,” – összegezte Dr. Klaus L. Wübbenhorst professzor, a GfK Csoport vezérigazgatója.