GDP: 7,1 százalékos csökkenés, meglepő összetétellel

Mértékében nem, de összetételében meglepően alakult a magyar GDP. A készletek például már növekedtek, csakúgy, mint a pénzügyi és ingatlan ágazat termelése. Innen már egyre kisebb mértékű gazdasági visszaesést jósolnak a szakértők.

 Az idei harmadik negyedévben az előzetesen közöltnél 0,1 százalékponttal kisebb mértékben, 7,1 százalékkal csökkent a magyar GDP (a naptári hatás kiszűrésével és kiszűrése nélkül egyaránt) az előző év azonos időszakához képest – közölte a KSH. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest változatlanul 1,8 százalékkal csökkent, tehát már hatodik negyedéve tart a recesszió.
Némileg meglepő módon alakult a GDP termelési összetétele, az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke ugyanis a szolgáltatásokénál lényegesen jobban, 15,4 százalékkal csökkent. Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye – az elmúlt év kiugróan magas szintje után – 17,0 százalékkal, az ipar hozzáadott értéke pedig 15,6 százalékkal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 15,5 százalékos visszaesés következtében. Az építőipar hozzáadott értéke 3,2 százalékos mérséklődést mutat.
A szolgáltatások mindössze 2,6 százalékkal estek vissza, a legnagyobb mértékben, bő 11 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás. Jelentős meglepetés, hogy a pénzügyi és ingatlan szektor már pozitív teljesítményt (1,2 százalékos emelkedést) tudott felmutatni
A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 8,8 százalékkal csökkent az idei harmadik negyedévben, miután a háztartások fogyasztási kiadása 9,8 százalékkal esett vissza, a kiskereskedelmi forgalom nagy mértékű csökkenésének megfelelően.
Az Eurostat szerint az Európai Unió gazdasága 2009 harmadik negyedévében a magyar gazdaságnál kisebb mértékben, 4,3 százalékkal esett vissza. 2006 második fele óta egyszer sem tudta elérni a magyar gazdaság az európai növekedési átlagot. A rendelkezésre álló adatok alapján 16 tagállamban a hazainál kisebb, míg Észtországban, Litvániában és Szlovéniában nagyobb csökkenést regisztráltak a július-szeptemberi időszakban – írja a Világgazdaság Online.