Gabonaszövetség: elfogadhatatlan az élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Szerző: trademagazin Dátum: 2011. 10. 27. 12:30

A gabonaszövetség elfogadhatatlannak tartja az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetését, ami álláspontjuk szerint újabb adóterhet jelent a vállalkozóknak és sajnálja, hogy nem történt semmilyen egyeztetés az érintett érdekképviseletekkel a tervezet kidolgozása során.

A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetsége csütörtöki közleményében “igazságtalannak és elfogadhatatlannak” nevezi, hogy egyazon dologért – a biztonságos élelmiszerért – ugyanazon cégnek immáron háromszor is kell fizetni.
Kifejtik, hogy az élelmiszeripari vállalkozók eddig is komoly összegeket fizettek a hatósági laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséért, továbbá súlyos milliókból építették ki saját önellenőrző (HAACP, ISO, GTP, GMP stb.) és nyomon-követhetőségüket biztosító rendszerüket.
A tervezett új intézkedés alapján pedig a jövőben, a hatósági ellenőrzést ellátó intézmény fenntartását is nekik kellene finanszírozni úgy, hogy a befizetett felügyeleti díj mellett, minden vizsgálatra tételesen meg kell fizetni a mindenkori vizsgálati díjat is.
Álláspontjuk szerint ez egy újabb adót jelent az élelmiszer vállalkozóknak, elviselhetetlen terheket ró a törvényes keretek között működő vállalkozásokra és újabb ösztönző erővel hat a feketegazdaságra.
A parlamentben október 26-án kezdődött meg a 2012. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításainak tárgyalása. Az úgynevezett salátatörvény-javaslat módosítja “Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről” szóló 2008. évi törvényt, mely szerint az élelmiszeripari vállalkozóknak felügyeleti díjként, az adóbevalláshoz kapcsolódóan, két részletben, nettó árbevételük egy ezrelékét be kell fizetni az MgSzH részére. Az így befolyt összeg az élelmiszer-lánc felügyelet hatósági feladatainak ellátásához szükséges több milliárdos nagyságrendű anyagi hátteret biztosítaná.
A tervezet értelmében az érintettek köre kiterjedne – az őstermelőket kivéve – a mezőgazdasági termelőre, a takarmány-feldolgozóra, az élelmiszeripari feldolgozóra és a kereskedőkre egyaránt. A gabonaszövetség diszkriminatívnak tartja, hogy a természetes személyek (őstermelők) 8 millió forint bevételig mentesülnek a fizetés alól és azon felül nem az árbevételük, hanem csak a bevallott (szja-köteles) jövedelmük után fognak fizetni.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (MV) csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevezetésének célja az élelmiszerlánc szereplői közötti arányosabb teherviselés megvalósítása, felváltva a korábbi igazságtalan rendszert. A fennálló rendszerben ugyanis van olyan szektor – például a kereskedelem -, amely miközben a hatóság jelentős erőforrásait köti le, nem járul hozzá az ellenőrzés költségeihez. Más szereplőkre viszont aránytalanul nagy teher nehezedik, így a hússzektorra vagy a vágóhidakra.
A szaktárca közleménye szerint az élelmiszer és az élelmiszer-ellátás biztonságának szavatolása, a kiszolgáltatottság csökkentése, a minőség-ellenőrzés megerősítése, a kritikus infrastruktúrák védelme nemzetbiztonsági kérdés. A társadalom érdekében végzett szigorú ellenőrzések jelentős kiadásokkal járnak. A felügyeleti díj költségeit az érintett élelmiszerlánc-szereplők – termőföldtől az asztalig – kötelesek megfizetni.
A terhek viselésének az állam, az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók közötti megosztásával arányos teherviselés valósul meg. A szolgáltatási díjak számának csökkenésével pedig növekszik az átláthatóság. Az intézkedéssel növekszik az élelmiszerbiztonság is, amely a lakosság egészségének javulását eredményezi – tartalmazza a minisztériumi tájékoztatás.

(MTI)

Kapcsolódó cikkeink