Future Trade konferencia 2022: Merre tovább, e-kereskedelem?

Prof. dr. Jesse Weltevreden,
Amszterdami Egyetem

A Future Trade konferencia olyan, az online értékesítés kialakításához és fejlesztéséhez, valamint a vásárlói élmény és elégedettség növeléséhez szükséges, hamarosan trenddé váló megoldásokat, technológiákat mutatott be, melyek elengedhetetlenné válnak a piaci pozíció erősítéséhez.

Az előadások sorát prof. dr. Jesse Weltevreden nyitotta meg. Az Amszterdami Egyetem Alkalmazott Tudományok karának professzora az európai e-commerce-trendeket vázolta fel. Kiemelte: az e-vásárló-penetráció igen magas Európában, jelenleg Hollandia vezet 94%-kal, a sort Bulgária zárja 42%-kal, míg Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el 74%-kal. A B2C e-commerce-forgalom terén az Egyesült Királyság végzett az első helyen 2021-ben 162,3 milliárd euróval. Őt követte Francia- és Németország, Magyarország pedig 2,6 milliárd euróval foglal helyet a listán. A B2C forgalmi növekedési ráta országos bontásában hazánk a második helyen áll 29%-kal – minket csak az észtek előztek meg e tekintetben.

Nagyon nehéz versenyben maradni

Madar Norbert, a GKID vezető tanácsadója és partnere

Madar Norbert Tények, trendek, várakozások című előadásában kiemelte: úgy engedtük el a COVID-ot, hogy annak nincs vége, csak megtanultunk együtt élni vele – és bele is fáradtunk. Madar a KSH 2021-es és 2022-es áprilisi adatait elemezve hangsúlyozta, hogy noha az infláció papíron 9%, a valóságban azonban ennél sokkal „durvább”. (Cikkünk májusban íródott – a szerk.)

– A választék szűkül, az árak nőnek, ennek ellenére az e-kereskedelem aránya a kiskereskedelmen belül mindenhol erősödött. Ma Magyarországon egy átlagos online fogyasztó 19-20 alkalommal vásárol havonta. Ez az arány a pandémia előtt havi egy alkalom volt az első negyedévben. Az e-commerce mára reális alternatívává vált ahhoz, hogy hetente akár többször is így vásároljunk. Madar hozzátette: a magyar felnőtt lakosság átlagéletkora 49,8 év, az online vásárló felnőtt lakosságé 47,2, tehát ki kell szolgálni a fiatalokat és a 60 év felettieket is, ám ennek a két csoportnak egészen más preferenciái vannak. A GKID vezető tanácsadója és partnere szerint a magyar online kiskereskedelem legfontosabb adottságai a limitált vásárlói bázis, az erős földrajzi különbségek, az alacsony kosárérték és vásárlási frekvencia, a még mindig sok készpénzes tranzakció, az online/offline szinergia, valamint az erősödő régiós verseny, amelyben jelentősen le vagyunk maradva a lengyelekhez, a csehekhez, az osztrákokhoz és a románokhoz képest. Madar Norbert szerint idén a digitalizáció erősödése folytatódni fog, ám ehhez állandó újratervezésre, minőségibb szolgáltatásokra, sok logisztikai fejlesztésre, gyorsaságra és transzparenciára van szükség, hogy helyt tudjunk állni az egyre erősödő versenyben. A vezető tanácsadó előadása végén kiemelte: fullfilment és marketplace nélkül nem lehet versenyben maradni, ezek jelentik a túlélés zálogát.

Minőség és gyorsaság

Külső hatások össztüzében címmel tartott közös prezentációt Séra Katalin és Kovács Gergely a NielsenIQ-tól. Kovács Gergely az FMCG idei piaci trendjeit és várakozásait vázolta fel.

_{Kovács Gergely és Séra Katalin, NielsenIQ}

– Az éves növekedést a vegyiáru-kategóriák húzzák, miközben az értékbeli forgalomnövekedés mögött az árszínvonal emelkedése áll. Az infláció már az FMCG-bővülés felett jár, így a volumenek számos kategóriában csökkennek. Az online vásárlást illetően az extra költségek jelentik a legnagyobb gátló tényezőt, miközben a kiszállítási idő és a termékek minősége is rendkívül fontos szempont. A leginkább azonban az számít, hogy a termék megérje az árát, maga a vásárlás élményt nyújtson, illetve vonzó és érdekes akciók legyenek elérhetőek, nem beszélve az elérhetőségről (készleten lévőségről), magyarázta Kovács Gergely. Egy 2021 végén készült globális kutatás szerint a fogyasztók 74%-a világszerte újraértékelte prioritásait, 30% pedig teljes mértékben átalakította vásárlási preferenciáit. 2022-ben a kiskereskedelem fő kihívásai Kovács Gergely szerint a munkaerőhiány, az ellátási láncok működtetése, az online kereskedelem iránti egyre növekvő igények kiszolgálása, a vásárlók romló anyagi helyzete, az inflációs nyomás, valamint a megváltozott fogyasztói preferenciák lesznek.

Séra Katalin a vásárolt termékekről és a vásárlás helyéről beszélt. Elmondta: a pandémia óta kevesebbszer, de nagyobb kosárértékben vásárolunk. Az átlagos kosárméret 1,3%-kal, a tranzakciószám 7,4%-kal növekedett 2021-ről 2022-re, ám a növekedés mögött az infláció, az állami juttatások hatása, valamint a háború okán tett bevásárlások is állhatnak. Az árszínvonal-növekedés már két számjegyű, az inflációs nyomás plusz 10% az FMCG terén.

Nem járunk az élen

Dr. Kozák Ákos üzleti jövőkutató

Dr. Kozák Ákos Kiskereskedelem a makrogazdasági folyamatok szorításában címmel tartott előadást. Az üzleti jövőkutató szerint a magyar kereskedelmi univerzumot befolyásolja a gazdasági növekedés, amely 2016 óta két számjegyű, valamint a középosztályosodás, a konzumpatriotizmus és az állami szerepvállalás, amelynek részeként az állam újragondolja, mit tud tenni az ellátási láncot érintő problémákkal. Dr. Kozák Ákos szerint a következő negyedévek során több tényező határozza meg a magyar kereskedelem irányait és a változások intenzitását.

– Az elmúlt évek arról szóltak, hogy a versenytársainkhoz képest állandóan jelentősen lemaradtunk. Hiába növekszünk, ennek üteme nem elegendő. A lakossági fogyasztás a járvány elején meghaladta a GDP-növekedés ütemét, majd a beruházások vették át a húzószerepet a GDP megtermelésében. A járvány miatt jelentősen, 78 ezer fővel csökkent az elérhető munkaerő-tartalék. Magyarországon jelenleg kétszázezer főnek nincs munkája, miközben a munkaadók 80-100 000 embert keresnek. A bevonható aktív munkaerőtartalék 5,5%, az inaktívakból további 3,5% áll rendelkezésre, hangsúlyozta a jövőkutató.

Ami a magyar gazdaság rövid távú kockázatait illeti, a termelés előtt álló legnagyobb akadály a nyersanyaghiány, valamint a magas szállítási költségek. A lakossági bizalomindex a háború óta jelentősen romlott. A kiskereskedelmi bizalom magasabb, mint a fogyasztói, és kevesebbet is romlott márciusban. A lakosság árvárakozásai jelenleg alacsonyabbak, mint a kiskereskedelmi szektor inflációs várakozásai, és lassabban is emelkednek. Idén találhatnak magukra a szolgáltatások és a tartós javak fogyasztása, de a COVID előtti trendre nem fogunk visszatérni – jósolta dr. Kozák Ákos.

A hosszú távú kockázatok kapcsán a jövőkutató hozzátette: az IMF GDP-előrejelzése alapján Magyarország a régió jobban teljesítő államai közé tartozhat az idén, jövőre viszont lassulhat a növekedés. //