FruitVeB: harmadával kevesebb gyümölcs termett, mint tavaly
A becslések és az adatok szerint mintegy harmadával, 30 százalékkal kevesebb gyümölcs termett az idén mint tavaly – mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke pénteken az MTI kérdésére.
Ledó Ferenc emlékeztetett: a múlt évben rekordtermést takarítottak be a termelők. Akkor összesen mintegy 1,3 millió tonna gyümölcs termett az országban. Az idén – nem sokkal a betakarítás vége előtt – mintegy 850-900 ezer tonna gyümölcsre lehet számítani.
Három gyümölcsből jelentős a kiesés – mondta a FruitVeB elnöke: a legnagyobb az almánál, amiből tavaly 900-920 ezer tonna termett, míg idén várhatóan csak 530-550 ezer tonna.
A meggytermés a becslések szerint 23-25 ezer tonnával lett kevesebb. A múlt évi termés 85-90 ezer tonna volt, 2015-ben pedig 62-65 ezer tonna közötti. Kajszibarackból a tavalyi termés mintegy 34 ezer tonna volt, míg az idén 20 ezer tonna termett.
Elmondta: sok olyan almaültetvény volt, ahol nem képződött tavasszal virág, s ez jelentős terméskiesést okozott. Az aszály különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérsékelte a termést.
A meggynél a fagykár volt jelentős a korai fajtáknál az idén Kecskemét környékén.
A kajszi esetében az alföldi ültetvények gyakorlatilag 100 százalékos fagykára okozta a nagyobb kiesést, miközben a gönci körzetben nagy volt a tőpusztulás, egyes ültetvényeken a fák 20-30 százaléka is kipusztult a más évekbeli 2-5 százalék helyett.
A gyümölcsök minősége ugyanakkor jó volt. Az árak is kedvezően alakultak, így Ledó Ferenc szerint az is elképzelhető, hogy a gazdálkodók átlagos terméssel több jövedelemhez jutottak az idén, mint a múlt évben.
Szerinte igaz ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében azokra az almatermelőkre is, akik korszerű technológiát alkalmaznak, például öntözik az ültetvényt, van jéghálójuk, és így 5 százalékos volt csak a terméscsökkenésük. Az árak ugyanis estenként a múlt évi dupláját is elérhetik – mondta Ledó Ferenc.
Hosszabb távon mindenképpen a termesztési technológia korszerűsítése a kifizetődő, öntözési lehetőség nélkül nem érdemes Magyarországon gyümölcsöst telepíteni – összegezte a FruitVeB elnöke. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
2025. január 1-jétől kötelező feltüntetni a diófélék és szárított gyümölcsök származási helyét
A jövő év elejétől bizonyos diófélék és szárított gyümölcsök csomagolásán…
Tovább olvasom >Agrárkamara: élénkül a kereslet a dió iránt, nőtt az ültetvények nagysága
A dió, a karácsonyi bejgli, a zserbó és a hókifli…
Tovább olvasom >Fogyasszunk minél több hazai diót!
Eljött a diós sütemények időszaka. Nem véletlen, hogy a karácsonyi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyasztóvédelmi kiválóságok díjazása: elismerték a 2024. év legjobbjait
Az idei év kiemelkedő fogyasztóvédelmi referensei és különdíjazottjai vehették át…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 0,2 százalékkal mérséklődött októberben
Októberben az ipari termelés volumene 0,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,1 százalékkal…
Tovább olvasom >A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >