FruitVeB: gyenge lesz az idei cseresznyetermés

Apáti Ferenc hozzátette, hogy a jó évjáratok 15-16 ezer tonnás termésével szemben az idén ennek mindössze harmadát várják.
Az alelnök elmondta, hogy a március közepe és május közepe közötti két hónapban tapasztalt, páratlanul sok fagyos éjszaka nagyon jelentős virág- és terméskárokat eredményezett. A megmaradt virágok termékenyülését, illetve a terméskezdemények kötődését pedig már a csapadékhiány is hátráltatta. Különösen nagy a terméskiesés a korán érő fajtáknál, a középidőben és későn, június vége-július eleje érő fajták valamelyest kedvezőbb képet mutatnak.
Elmondta, hogy a cseresznyeszezon a Rita fajtával május második felében indul, az első jelentős korai fajta, a Bigarreau Burlat betakarítása általában május végén zajlik. Ebben az évben a virágzás ugyan korábban kezdődött az átlagosnál, de a márciusi és áprilisi fagyok, valamint a borús, hűvös májusi időjárás miatt jelenleg szűk egyhetes csúszásban van a szezon.
Az utóbbi egy hétben érkezett, és a következő egy hétben is várható folyamatos esőzések miatt azonban akár további mennyiségi és minőségi károkra lehet számítani, amellyel tovább csökkenhet az egyébként is szűkös hazai kínálat. A cseresznye ugyanis kifejezetten érzékeny az érés időszakában a csapadékra: tartós vízborítás esetén a gyümölcs felreped, amely értékesíthetetlenné teszi – tette hozzá.
Az alelnök közölte: a cseresznye termőterülete az elmúlt évtizedben az ezredforduló környéki ezer hektárról jelentősen nőtt, jelenleg mintegy 3000 hektár. A legjelentősebb termesztőkörzetek Pest, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyében találhatók.
Kitért arra is, hogy az éves termésmennyiség az elmúlt tíz évben 5 és 20 ezer tonna között ingadozott, az ágazat termelési értéke az évjárattól és piaci viszonyoktól függően változik, egy átlagos évben 3-4 milliárd forint között van. A cseresznye 3-4 százalékos részarányt képvisel a magyar gyümölcságazatból a termőterület, a termésmennyiség és a termelési érték vonatkozásában egyaránt.
A termés 80-90 százalékát általában belföldön értékesítik, a többi a külföldi piacokra – döntően a szomszédos országokba – kerül, az importált cseresznye mennyisége nem jelentős és drágább is – tette hozzá. (MTI)