Friss kutatás: ekkora jövedelemmel rendelkezhetnek 2023-ban a magyar PR-szakemberek
Felmérés készült a PR-tevékenységgel foglalkozó magyarok körében, amelyből kiderült, hogy a válaszadók mekkora átlagos havi nettó jövedelemmel rendelkeznek, valamint mekkora az az összeg, amellyel elégedettek lennének. A kutatásban 134 szakember vett részt, azonban a fizetéssel kapcsolatos kérdésekre már csak szerényebb számban volt válaszadási hajlandóság.
A PR, azaz a Public Relations fogalma szó szerint közönségkapcsolatok. A PR jelentése viszont már nem ilyen egyértelmű, sokféleképpen szerepel a köztudatban. Magyarországon sokan csak a fizetett PR-cikkekkel (advertorial) azonosítják, pedig a PR magyarázata valójában sokkal több ennél.
„A PR momentán akár a tudatos tettek tudatos kommunikációjaként is értelmezhető”
– mondta Károly Róbert PR szakértő, marketing tanácsadó, a Károly Róbert PR & Marketing | KRPR.hu alapítója, aki hozzátette ehhez kapcsolódóan, ahogy szokták mondani, a mókus is csak egy rágcsáló, csupán jó a PR-je. Ebből az egyszerű állításból is látszik azonban a PR jelentősége.
A legegyszerűbben a PR-t talán úgy lehetne definiálni, hogy hírnévépítés, hírnévkezelés vagy hírnévmenedzsment. Elsősorban ennek a gondozásával foglalkozik egy PR-ügynökség, bizonyos kommunikációs szakemberek és marketingesek. Alapvetően mindenki jó hírnevet szeretne. A leggyakrabban megfelelő szaktudással, valamint jól alkalmazott PR-eszközök és marketingkommunikációs megoldások használatával ezt támogathatjuk, és rendszerint érdemes is támogatnunk. Ebben pedig nagy segítséget nyújthatnak ebből kifolyólag a PR-szakemberek, akik átlagos havi nettó jövedelméről is most több információ kiderült.
Idén tavasszal felmérés készült a PR-tevékenységgel foglalkozók körében
2023 márciusában Károly Róbert PR szakértő, marketing tanácsadó által készült egy olyan online kutatás, amely során 134 PR-tevékenységgel foglalkozó magyar szakember került megkérdezésre. A fizetésekkel kapcsolatos kérdésekre azonban már kisebb volt a válaszadói hajlandóság.
„Ez annak is betudható, hogy az emberek sokszor nem szívesen adnak ki ilyen jellegű információt. Azonban jelentős lehet azt is tudni, hogy a felmérés során nem a teljes havi nettó jövedelmekre irányult a kérdés, így a PR-tevékenység mellett akár egyéb jövedelemmel is rendelkezhettek még a válaszadók. Tehát például az esetlegesen részmunkaidőben ezzel a tevékenységgel foglalkozók válaszai is valamelyest torzíthatják az adatsort, valamint az eredményekben azóta kisebb-nagyobb változások is jelentkezhettek”
– hívta fel a figyelmet a PR szakértő, marketing tanácsadó.
82 PR-tevékenységgel foglalkozó válasza alapján az átlagos havi nettó jövedelmek átlaga 473 354 Ft volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy 2023 márciusában átlagosan közel félmilliós nettó jövedelemmel rendelkeztek a válaszadó magyar szakemberek PR-tevékenységért cserébe. A leggyakoribb előforduló elem a válaszok között, azaz az átlagos nettó jövedelmek módusza 400 000 Ft volt. Ebből következik, hogy 2023 márciusában a legtöbb válaszadó PR-szakember nettó 400 000 Ft jövedelemmel rendelkezett PR-tevékenységért cserébe. A sorbarendezett válaszok középső értéke, vagyis a medián szintén 400 000 Ft volt. Ettől az átlagos nettó jövedelemtől a szakemberek fele kisebb, a fele pedig nagyobb jövedelemmel rendelkezett.
„1 millió forintot vagy ezt meghaladó összeget 8 fő, azaz a válaszadók közel 10%-a adott meg. Bár a pontosabb kép érdekében érdemes lenne még nagyobb mintavétellel, reprezentatív felmérést is készíteni, azonban az sejthető, hogy 2023-ban a hétszámjegyű havi nettó jövedelem a PR-szakmában már nem számít egyedi esetnek. Ellenben a válaszadók között a 4-500 ezer forintos átlagos nettó jövedelmek voltak leginkább a jellemzőek”
– emelte ki a Károly Róbert PR & Marketing | KRPR.hu alapítója, aki hozzátette, hogy arra is érdemes odafigyelni, hogy ezek nettó jövedelmek és nem bevételek, tehát a már költségekkel is csökkentett összegek.
Természetesen a jövedelmeket számos tényező, köztük akár a tanulmányi előélet, valamint a szakmai tapasztalatok is befolyásolhatják. Akik tehát kellően képzettek és tapasztaltak, lényegesen magasabb jövedelmekre is szert tehetnek. A KSH 2021-es adatai szerint a reklám-, PR- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató egység vezetőinek nettó átlagkeresete 652 336 Ft, a PR-tevékenységet tervező, szervező személyek nettó átlagkeresete 434 811 Ft, a marketing- és PR-ügyintézők nettó átlagkeresete pedig 336 164 Ft volt. A nettó átlagkeresetek mondhatni így PR területen, vagyis a három adat átlaga 2021-ben a KSH adatai szerint 474 437 Ft volt, ami nagyjából tükrözi a kutatási eredményeket is.
Van, aki kevesebbel is, van, aki jelentősen többel lenne csak megelégedve
A felmérés során arra is irányult kérdés, hogy mekkora átlagos nettó jövedelemmel lennének elégedettek a PR-tevékenységért cserébe, havonta a kutatás résztvevői. 83 PR-tevékenységgel foglalkozó válasza alapján van olyan személy, aki az aktuálisnál kisebb átlagos nettó jövedelemmel is megelégedne munkájáért cserébe, de volt, aki a jelenlegi tízszeresével lenne csak elégedett. A megadott válaszok átlaga azonban 927 027 Ft volt. Ez közel duplája az azonos kutatási időszakban megadott átlagos nettó jövedelmek átlagának. A megadott értékek között a leggyakoribb előforduló adat, tehát azon jövedelmek módusza, amellyel PR-tevékenységükért cserébe a szakemberek elégedettek lennének 800 000 Ft volt. A sorbarendezett válaszok középső értéke, azaz a medián 600 000 Ft volt. Ettől a válaszadók fele voltaképpen kisebb, a fele pedig nagyobb nettó jövedelemigényt adott meg.
„1 millió forintot vagy ezt meghaladó összeget 15 fő, azaz közel minden ötödik válaszadó adott meg”
– árulta el a felmérést készítő Károly Róbert PR szakértő, marketing tanácsadó, a Károly Róbert PR & Marketing | KRPR.hu alapítója, hozzátéve még, hogy ezúton is szeretné megköszönni minden érintettnek, aki a kutatás sikeréhez bármilyen formában hozzájárult.
Kapcsolódó cikkeink
MBH Bank: akár évi 160 milliárd forinttal bővülhet az agrárium jövedelme a beruházási pályázatok révén
Évente akár 160 milliárd forinttal növekedhet az agrárium jövedelme 2026-2027-től…
Tovább olvasom >TOP 50 marketing- és TOP 50 PR-vezető: nők az élen
Női topmenedzserek kerültek idén mindkét kommunikációs toplista, a marketingvezetőket és…
Tovább olvasom >Évente 35 billió euróra kárt okoz az éghajlatváltozás
Az éghajlatváltozás hatásait kutató potsdami PIK Intézet (PIK) tanulmánya szerint…
Tovább olvasom >További cikkeink
Digitális formában is elérhetővé válik a SZÉP-kártya 2025-től
2025. szeptember 1-jétől jelentős változás lép életbe a SZÉP-kártya felhasználásában:…
Tovább olvasom >Prémium legyen, de fenntartható is – a legifjabb generáció elvárásai
A kiskereskedelmi szereplők kénytelenek lesznek egyre nagyobb figyelmet fordítani fenntarthatósági…
Tovább olvasom >Fél év alatt 100 millió forint felajánlást tettek karitatív célokra a fogyasztók a kötelező visszaváltási rendszer révén
A hat hónapja kezdődött és a mindennapok szerves részévé vált…
Tovább olvasom >