Francia borerősség mérés: a spanyolok lemaradtak, az USA újabb pozíciókat nyer

A FranceAgriMer (Mezőgazdasági termékek Nemzeti Hivatala) 1998 óta vizsgálja 15 ország erősségeit és gyengeségeit a borágazatban, amit egy versenyképességi tényezővel (pontszám) fejeznek ki. A FranceAgriMer versenyképességi tényezője alapján, sorrendben Olaszország, Franciaország és az USA foglalja el az első három helyet. Magyarország, elsősorban a gyenge nemzetközi marketing és vizsgált időszak csekély termése miatt a lista végére került.

A termelési potenciálra, a talaj és az éghajlati tényezőkre, a piac elvárásaira, az ágazat szervezettségére és további jellemzőkre adott pontok összessége alapján készülő, nyáron megjelent legfrissebb elemzése, az országok 2008-2011 közötti időszakra jellemző versenyképességét mutatja.

Az elmúlt években felgyorsult a verseny a piaci szereplők között, Franciaország piaci pozíciói gyengültek. 2011-ben az újvilág országai heterogén képet mutattak, ugyanakkor a többi ország megerősítette versenypozícióját. Sorrendben viszont Olaszország, Franciaország megőrizve korábbi és az USA található a dobogón. Az USA 2008 óta jelentős fejlődésen ment keresztül, és 2011-ben került a harmadik helyre.

Olaszország és Franciaország teljesítményét értékelve elmondható, hogy Franciaország a bor megtermelt mennyiségét tekintve megelőzte Olaszországot, ugyanakkor Olaszország sokkal jobban teljesített az exportpiacokon a vizsgált időszakban.

Az USA a harmadik helyezését elsősorban jelentős mennyiséget előállító bortermelésének köszönheti, ugyanakkor az exportpiacai továbbra is csak néhány országra korlátozódnak. A versengésben Spanyolország, Argentína, Chile, Ausztrália és Portugália voltak az USA legnagyobb versenytársai. Az export dinamikájának növekedését elsősorban az alacsonyabb árfekvésű és a lédig boroknak köszönheti, de közben a belső piacaikon csökkentek a boreladások, amit a gazdasági válsággal magyaráznak.

Argentína pozíciója az USA-hoz hasonlóan 2008 és 2011 között növekedett, aminek oka elsősorban a 2011. évi nagyon jó termés volt. Ugyanakkor a dél-amerikai ország belső fogyasztása nagyon erős, és a Malbec fajtának köszönhetően sokat exportál az USA piacára, mindemellett a devizaárfolyam kedvező alakulása is lendített a borászok bevételein.

A nagyok között, a spanyol bortermelők 2010-ben és 2011-ben veszítettek pozícióikból.

Chile és Ausztrália 2008 és 2011 között elsősorban egyenetlen teljesítményükkel tűntek ki. Chile teljesítménycsökkenése az utóbbi években elsősorban a telepítések lelassulásával és a szőlő árának növekedésével volt magyarázható, ugyanakkor az exportpiacokon is gyengébben teljesített és a belső fogyasztás is stagnált. Ausztrália hatodik helyezésével jelentős fejlődést mutatott, ami az alacsonyabb szőlő felvásárlási árnak és a nagyobb termésátlagoknak köszönhető.

Portugáliában az exportárak csökkentek és ezáltal növelni tudta részesedését a piacon. Németország az export tekintetében mind mennyiségben, mind értékben jobban teljesített. A Dél-afrikai Köztársaságban a borszőlőtermés (a termesztőterület nagysága nem változott) és a terméshozam néhány éve stabil volt, exportpiacain agresszív árpolitikát alkalmazott. Kína fejlődése évek óta folyamatos, a termelési potenciálja nagyon jó, azonban értékesítési lehetőségei elsősorban helyiek, alacsony értékben. A vizsgált időszakban Új-Zéland továbbra is hátrányos helyzetben volt, elsősorban a szőlőtermő területeinek mérete miatt, amit azonban jól kompenzált a prémium minőségű borok értékesítésével. Bulgária és Magyarország ebben az értékelésben a lista végén található, elsősorban két egymást követő év alacsony szőlőtermésének köszönhetően és termékeik ismertségének hiánya miatt (kivétel a Tokaji bor).

Brazília zárja a sort, annak ellenére, hogy 2011-ben rekordtermést ért el, mégis nehezen tudta piacra juttatni a minőségi borokat. (munkatársunktól)