Fővároscentrikus a sajtkülönlegességek fogyasztása

Minél különlegesebb egy sajttípus, annál inkább fővárosközpontú a fogyasztása, míg a kistelepülések az ömlesztett sajtok piacán a legerősebbek – derül ki a GfK Hungária háztartások napi fogyasztási cikkeinek vásárlását monitorozó ConsumerScan felmérés adataiból.

Sajtot szinte minden magyar háztartás vásárolt 2010-ben. A piac bő kétharmadát a hagyományos kemény és félkemény sajtok uralják, ezen kívül még az ömlesztett sajtok rendelkeznek kétszámjegyű piacrésszel. Úgynevezett friss sajtokat (feta, gomolya, mozzarella stb.) a háztartások több mint 40 százaléka vásárolt az év folyamán, de inkább csak érdekességként, ugyanis piaci súlyuk alacsony. Lágy sajtot a háztartások bő negyede, sajtkülönlegességet (kékpenészes, rúzskultúrás, kecskesajt stb.) 15 százalékuk vásárolt, de ezek összpiaca – volumenben és értékben – egyelőre meglehetősen szűk.

A sajtfogyasztásban felülreprezentáltak a magasabb jövedelmű, nagyvárosi családok, elsősorban a fővárosban és az ország északnyugati régiójában. Korosztályok tekintetében a harmincas és negyvenes éveikben járók fogyasztása magasabb valamivel, mint ami a napi fogyasztási cikkekre átlagosan költött összegből következne.

Az ömlesztett sajtok vásárlásából – mind a napi fogyasztási cikkekhez, mind a teljes sajtpiachoz viszonyítva – az átlagnál magasabb súllyal részesednek a negyvenes éveiben járó családfővel bíró, 3-4 személyes háztartások, és ebben a szegmensben a legerősebb a kistelepülések szerepe is.

A lágy sajtok a legidősebbek körében a leginkább kedveltek: a hatvanon felüli korosztály adja a fogyasztás több mint 40 százalékát. Szintén az ő köreikben fogy a legtöbb sajtkülönlegesség is.

Az egyes szegmenseket vizsgálva megfigyelhető, hogy minél különlegesebb egy sajt, annál inkább fővárosközpontú a fogyasztása: míg a kemény sajtoknak csupán a negyede, a füstölt, friss és lágy sajtoknak már a harmada, míg a különlegességeknek a fele Budapesten kel el.

Csillag Zoltán