Fordulópont a tejágazatban

Harcz Zoltán
ügyvezető igazgató
Tej Terméktanács

A hazai tejfelvásárlás az AKI adatai szerint az előző évben 5%-kal emelkedett, idén pedig az első háromnegyedév során további 3%-os bővülés volt tapasztalható. A 2024-es év átlagos nyerstej-ára 172,50 Ft/kg körül alakult, míg idén 202,19 Ft/kg-os szintet láthattunk. Ezzel párhuzamosan a 12 legnagyobb tejfeldolgozó értékesítési árbevétele 1,8%-kal haladta meg az előző évi adatot, az adózás utáni eredmény pedig közel két és félszeresére nőtt. A jövedelmezőség azonban továbbra is alacsony, mindössze 1-2%. A tej- és tejtermékexport értéke az idei év első nyolc hónapjában 10%-kal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest.

A magyar tejtermelés az uniós kibocsátás 1-1,5%-át adja, és évente mintegy 370 ezer tonna nyers tejet exportálunk, miközben sajt, vaj és savanyított tejtermék esetében jelentős az import.

Piaci kihívások és korlátok

A szektor működését több olyan tényező is nehezíti, amelyek hosszabb ideje jelen vannak: a rendszerváltás óta meglévő fejlesztési lemaradás az energiafelhasználás, az automatizálás és a technológiai korszerűsítés terén, valamint az alacsony jövedelmezőség.

– Időszakosan megjelenik a német vagy lengyel piacról származó feleslegek importja is, ami dömpingáras UHT tej és félkemény sajt formájában kifejezetten piacromboló hatású lehet. Emellett a szabad versenyt torzító kereskedelempolitikai eszközök – mint az árstop, az olcsó importot is ösztönző árrésstop, az árfigyelés vagy az Unión belüli tőke szabad áramlását korlátozó stratégiai döntések – is befolyásolják a piaci viszonyokat. A környező országokhoz képest magas ipari energia-, szennyvíz-, EPR- és útdíjak tovább szűkítik a mozgásteret. Jelenleg zajlik a termelői tulajdonban lévő Alföldi Tej Kft. tulajdonosváltása, amelynek kifutása lapzártakor még nem látható – fejti ki Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója.

A magyar tejágazatban az elmúlt években jelentős fejlesztések és innovációk történtek

Beruházások és technológiai korszerűsítés

Noha a termeléshez kötött és állatjóléti támogatások területén jelentős változás az elmúlt időszakban nem történt, a beruházási támogatások megnyíltak mind a tejtermelők, mind a tejfeldolgozók számára. A magyar tejágazatban az elmúlt években jelentős fejlesztések és innovációk történtek, melyeket nagyrészt a kormányzati és uniós támogatások ösztönöztek. A cél a versenyképesség, illetve a hozzáadott érték növelése, valamint a modern fogyasztói elvárásoknak való megfelelés.

– Olyan fejlesztési irányokról beszélhetünk, mint az állattartó telepek korszerűsítése és az állatjóléti feltételek javítása, a feldolgozóipari beruházások és a termékspecializáció előmozdítása, az informatikai rendszerek fejlesztése, az energiahatékonyság növelése, a zöld technológiák bevezetése, valamint a megújuló energiahasznosítás – emeli ki Harcz Zoltán.

Fogyasztói átrendeződés

Az elmúlt 3-4 évben Európában és idehaza is jól látható a fogyasztói elmozdulás a diszkontok, a kereskedelmi márkák és a nagyobb – kedvezőbb egységárú – kiszerelések felé. A tejtermékek esetében ezzel párhuzamosan egyre inkább a magas fehérjetartalmú, laktózmentes, funkcionális, csökkentett cukor- és zsírtartalmú, illetve kényelmi termékek kerülnek előtérbe. Az egészségtudatosság soha nem volt ennyire meghatározó.

– A tejtermékek kapcsán globálisan is láthatók példák olyan megoldásokra, amelyek vitaminokkal, ásványi anyagokkal és rostokkal az immunrendszert, más esetekben pedig az egészséges agyi funkciókat vagy a nyugodt alvást támogatják – ismerteti a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója.