FoodTechShow: muszáj lesz beruházni

A cikk a Trade magazin 2024/6-7. lapszámában olvasható.

A 2021–2027 közötti időszakban 750 milliárd forint áll rendelkezésre a fejlesztések támogatására, amelyből 2021–2022-ben két pályázati felhívás alapján már 350 milliárd forintot le is kötöttek a sikeresen pályázó élelmiszeripari szereplők, 400 milliárd forint azonban továbbra is rendelkezésre áll. A maximális támogatásintenzitást figyelembe véve, ez a forrás közel 1000 milliárd forint nettó beruházási költségű élelmiszer-feldolgozásra irányuló fejlesztést generálhat, amely jelentős struktúraváltást is eredményezhet a hazai feldolgozóiparban. A fejlesztéseknek köszönhetően emelkedhet az önellátás szintje és bővülhet az export is.

Éder Tamás kiemelte, hogy ritka, amikor az élelmiszeripar számára több száz milliárd forintnyi pályázati forrás nyílik meg:

– A sikerhez nem elég a forrás és a hitel, jó üzleti tervre is szükség van, biztosítva, hogy nem a vágyainkat tesszük gépbe, hanem megalapozott, piaci, a kereslet által determinált programot valósítunk meg. A FoodTechShow is ehhez igyekszik segítséget adni.

Az első FoodTechShow-n több mint 60 kiállító közel 150 innovatív technológiát mutatott be

Fókuszban a beruházások

A FoodTechShow mutatja, hogy a kamara kiemelten kezeli az élelmiszer­ipart, nem csak a mező- és erdőgazdálkodást. Az élelmiszeripari vállalkozásokat is igyekeznek segíteni, az érdekeiket képviselni, őket szolgálni.

A NAK célja, hogy szakmailag támogassa a megnyíló pályázatokon való sikeres támogatásigénylés és projektmegvalósítás előkészítését, hogy a hazai és az uniós források felhasználásával nemzetközileg is versenyképes és fenntartható beruházások valósulhassanak meg.

A beruházások sikeres megvalósítása érdekében a NAK hazai és nemzetközi gépgyártók és -forgalmazók, illetve együttműködő szakmai szervezetek bevonásával rendezte meg a FoodTech­Show névre keresztelt gép- és technológiai kiállítást, abszolút élelmiszeripari fókusszal, tagjai és az élelmiszer-előállítási láncba befektetőként jelentkező, más ágazatokban tevékenykedő vállalkozások részére. A kiállításon az élelmiszeripari fejlesztéseket tervező vállalkozások megismerhették a legkorszerűbb technológiákat, gépeket és berendezéseket, valamint építészeti és épületgépészeti, illetve termelésirányítási megoldásokat. Emellett szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetések, műhelyviták is várták az érdeklődőket, ahol az élelmiszeripar szerepéről, jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól, a termékek bel- és külpiacra jutásáról is szó esett. A kiállításon kiemelt figyelmet kaptak az Ipar4.0-s megoldások, a digitalizáció és az automatizáció, valamint a robottechnika mint a versenyképesség mozgatórugói.

A NAK célja, hogy megkönnyítse tagjai projekt-előkészítő tevékenységét, jövőbeli beruházásaikhoz a legmegfelelőbb gépek és technológiák, termelési, vállalat- és minőségirányítási rendszerek kiválasztását. Ennek érdekében a már említett szakmai kiállítás mellett a kamara egy online katalógus létrehozásán is dolgozik, amelyben a hazai és nemzetközi gép- és technológiagyártók, valamint forgalmazók mutatkozhatnak be. Így a NAK tagjai egy könnyen kezelhető és informatív kiadvány segítségével tudják kiválasztani a céljaiknak legmegfelelőbb berendezéseket, technológiákat és szolgáltatásokat a pályázati időszakban.

Kis és komplex fejlesztések is

A bevezetőt követő kerekasztal-beszélgetésben Éder Tamás a megnyitóban elhangzottak kiegészítésével folytatta, majd dr. Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervéről beszélt, amelynek részeként két új pályázati felhívás várható. Igyekeztek megőrizni azokat az elemeket, amelyek már 2021–2022-ben is népszerűek voltak, bővítve a lehetőségeket a friss uniós szabályozásokkal összhangban.

Dr. Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: a kisebb fejlesztéseket támogató felhívás esetén maximum 200 millió forint támogatás igényelhető mintegy 50 milliárd forintos keretig, a komplex felhívás esetén pedig minimum 200 millió forint, maximum pedig 5 milliárd forint az igényelhető támogatási összeg, 150 milliárd forintos keretig. A részletek már elérhetőek a kap.gov.hu oldalon.

Az első alkalommal megrendezett FoodTechShow két napján számos szakmai kerekasztal-beszélgetés volt hallható különböző aktuális, az ágazat szempontjából fontos témában (képünk a megnyitó utáni első beszélgetésen készült)

Terítéken a műhús?

A „Hazai ízek, globális léptékek, találkozási pontok a fogyasztói igények és az élelmiszeripari innováció útjain” című kerekasztal-beszélgetésen a hazai élelmiszeripar trendjeiről volt szó. Az esemény szakértői – dr. Kiss Marietta, a Debreceni Egyetem tanszékvezetője, dr. Totth Gedeon, a MMSZ elnökségi tagja, dr. Friedrich László, a MATE intézetigazgatója és Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára – a fenntarthatóság, egészségtudatosság, piaci változások és az innovációs kihívások kapcsán osztották meg tapasztalataikat.

Dr. Kiss Marietta hangsúlyozta a fenntarthatóság és az egészségtudatosság trendjeinek fontosságát, különös tekintettel a növényi alapú termékek növekvő népszerűségére. Egyre több fogyasztó keresi a hús- és tejhelyettesítő termékeket, ami jelentős hatással van a globális piacokra. Várhatóan Magyarországon is egyre nagyobb teret nyernek ezek a termékek, nem csak a vegák és a vegánok, de a flexitáriánusok körében is.

A magyar fogyasztók körében elvégzett fókuszcsoportos kutatás során kiderült, hogy 80%-uk természetellenesnek, egy kisebb rész visszataszítónak tartja a laborban készült tej- és hústermékeket. Néhány százalék csupán az, aki egészen biztosan kipróbálná ezeket a termékeket. Holott globálisan azt vetítik előre, hogy 2040-re a teljes húspiac csupán 40%-a lesz az, amelyik a hagyományos húsokból áll. 25%-ban a vegán húshelyettesítők és 35%-ban a laborhús fogja majd kitenni.

Nehezebb targetálni

Dr. Totth Gedeon a fogyasztói magatartás változásait tárgyalta, kiemelve a tribalizmus jelenségét. A marketingesek búcsút inthetnek a hagyományos szegmentációs technikáknak – férfi-nő, fiatal-idős, városi-nem városi stb. –, hiszen a különböző étrendeket követők eltérő háttérrel, felkészültséggel, preferenciákkal rendelkeznek. A COVID idején és az azt követő időszakban a fogyasztók tudatosabbá váltak, többen készítenek bevásárlólistát, amikor vásárolni mennek, többen kategórián belül váltottak lefelé. Megnövekedett a kereskedelmi márkák népszerűsége, így a promóciók is átrendeződtek.

Neubauer Katalin főtitkár felhozta, hogy a fogyasztói szokások ilyen gyors változása jelentős kihívásokat állít a kereskedők elé. A jövőkutatás ma borzasztó nehéz, mert mindenkire máshogy hat a piacbefolyásolás. Teljesen más marketingirányzatok vannak, mint tíz-húsz éve, de akár két hónapon belül is változhat egyes fogyasztói rétegek reakciója.

A zsugorinfláció kapcsán elhangzott, hogy talán nem ez az infláció csökkentésének leginkább hatékony eszköze, de igyekeztek megtenni a kereskedők minden tőlük telhetőt ezen a fronton is.

Ready-to-eat vs egészség

Dr. Friedrich László hangsúlyozta a frissesség megőrzésének és az élelmiszerek eltarthatóságának fontosságát: a legfrissebb termékek, pl. a friss zöldségek és húsok rövid ideig tarthatók el, ami jelentős költségekkel jár. Szóba került, hogy a mai fogyasztók elvárják a termékek magas minőségét, miközben az eltarthatósági idő növelése és a higiéniai követelmények szigorítása is kulcsfontosságú.

A meghívottak egyetértettek, hogy a magyar fogyasztó borzasztóan etnocentrikus, de csak a pénztárig. A többség árérzékeny, és gyakran az ízletes, de kevésbé egészséges termékeket részesítik előnyben. A magyar fogyasztóknak az ízélmény kulcsfontosságú, 57% csak olyasmit eszik meg, ami ízlik neki, hiába kedvező árú vagy szuperegészséges a termék. Egyre inkább előtérbe helyeződnek a kényelmi termékek, ideértve a magasabb árkategóriájú ready-to-eat ételeket is, különösen a fiatalok körében. A cél, hogy ezek a termékek hosszú távon egészségesebbé váljanak, és eltarthatóságuk is kedvezőbb legyen – anélkül, hogy az ár jelentősen nőne.

Digivilág: az első lépések

A FoodTechShow második napján tartott kerekasztal-beszélgetés részletesen foglalkozott az élelmiszeripar digitalizációjával és az automatizációval kapcsolatos első lépésekkel. A beszélgetésben dr. Baranyai László, a MATE tanszékvezetője, Bognár Balázs, a SOMAPAK Kft. ügyvezető igazgatója, Haray Norbert, az ABB Kft. üzletágvezetője, Maczenkó József, a FANUC Hungary Kft. értékesítési mérnöke és dr. Vicze Gábor, az Innomine Group Kft. ügyvezető igazgatója vett részt és vitatta meg az adatelemzés és robottechnológia élelmiszeripari alkalmazását.

Dr. Vicze Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy az első lépés a digitalizációs úton a vállalat jelenlegi állapotának felmérése. Ezt követően célszerű megfogalmazni a vágyott állapotot, és az eléréséhez szükséges lépéseket. Ez lehetővé teszi, hogy a vállalatok realisztikus célokat tűzzenek ki, és megfelelő ütemtervet állítsanak össze.

Maczenkó József hangsúlyozta a külső szakértők, rendszerintegrátorok és tanácsadók fontosságát. Ők segíthetnek abban, hogy a vállalatok jobban megértsék a technológiai lehetőségeiket, és támogatást kapjanak a digitalizációs projektek tervezésében és végrehajtásában.

Pilot, majd lépésről lépésre

A résztvevők kiemelték az Európai Unió által nyújtott támogatások és innovációs központok szerepét, amelyek lehetőséget adnak kísérleti projektek és pilot programok indítására. Így a cégek kockázatmentesen, kontrollált környezetben tesztelhetik az új technológiákat, mielőtt teljes mértékben bevezetnék azokat. Ahogy a vállalatok megszerezték az első tapasztalatokat a digitalizációs és automatizációs technológiák alkalmazásában, fontos, hogy folyamatosan fejlesszék és finomítsák, személyre szabják ezeket a megoldásokat. A cél az, hogy a technológiai integráció lépésről lépésre váljon a vállalati működés szerves részévé, lehetővé téve a hatékonyság és a termelékenység növelését.

Az előadók hangsúlyozták, hogy a digitalizációs folyamat nem egy azonnali átalakulás, hanem stratégiai alapú, fokozatos megközelítést igényel. A vállalatoknak világos, hosszú távú célokat kell kitűzniük, amelyek iránytűként szolgálnak a technológiai fejlesztések során. A technológiai beruházásoknak nemcsak technikailag megvalósíthatónak, hanem gazdaságilag is megtérülőnek kell lenniük. Ez magában foglalja a beruházások, a működési költségek és a várható hozamok alapos mérlegelését. A jelenlegi magyar piacon akadnak olyan automatizációs megoldások, amelyek néhány hónap alatt megtérülnek, de nem ritka az olyan „kényszerbefektetés” sem, ami aligha fog megtérülni.

Képzések és networking

A kerekasztal résztvevői kiemelték az oktatás és képzés szerepét a digitalizációs folyamatok sikerességében. Különösen fontos, hogy a dolgozók megfelelő képzéseket kapjanak az új technológiák kezelésére, ami hozzájárulhat a vállalatok adaptációs képességének növeléséhez.

Dr. Baranyai László kiemelte, hogy az egyetemek és szakképző intézmények kulcsszerepet játszanak a jövő munkaerőpiacának igényeire válaszoló képzések nyújtásában.

A szakirányú oktatás és dolgozói képzés mellett nagyon fontos a networképítés és szakértői tanácsadás is: a digitalizáció és automatizáció útján haladva a vállalatoknak érdemes kapcsolatot építeniük az iparági szakértőkkel, technológiai szolgáltatókkal és más vállalkozásokkal. Ez lehetővé teszi a tapasztalatok és legjobb gyakorlatok megosztását, valamint szakértői támogatás igénybevételét.

A NAK számára kiemelten fontos, hogy támogassa az élelmiszeripar fejlesztési lehetőségeit, így az innovatív technológiákra, az automatizációra, robotizációra irányú beruházásokat

Csomagolás: sok az új szabály

Rengeteg az új szabályozás a csomagolás terén: elsőként rögtön ott van az Európai Unió tervezet alatt álló csomagolási és csomagolási hulladékra vonatkozó rendelete, a PPWR. Dolgoznunk kell a Kiterjesztett Gyártói Felelősség Rendszerével (EPR): ez a csomagolási hulladékok kezelésének költségeit a gyártókra hárítja, ami magasabb költségeket eredményez a vállalatok számára. Ott van az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó SUP irányelv, amely 2019 óta hatályban van. Sokakat érint a DRS, a kötelező visszaváltási díjas rendelet is. „Az élelmiszer-csomagolás forradalma” című kerekasztal-beszélgetés résztvevői ezeket a témákat járták körül.

A beszélgetésen Gönci Beáta, a CSAOSZ főtitkára, Nagy Miklós szakmai titkára, Vörös Attila, a FÉSZ ügyvezető igazgatója és Baranyai Tibor, a GEA Hungary Kft. ügyvezető igazgatója vettek részt, dr. Fogarassy Eszter, NAK élelmiszer-előállítási csoportvezető moderációjával.

A kiállításon kiemelt figyelmet kaptak az Ipar4.0-s megoldások, a digitalizáció és az automatizáció

Muszáj beruházni

A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a szigorúbb szabályozások és az új technológiák bevezetése jelentős költségnövekedést okozhatnak. Különösen a csomagolási anyagok újrahasznosítási követelményei és az EPR-rendszer költségei nőnek, amire a cégeknek fel kell készülniük. A változások bevezetése érdekében szükséges lesz a csomagolási technológiák és anyagok terén az innovációra való összpontosítás, ami további beruházásokat igényel.

Az előírások egyre szigorodnak: 2030-ra a csomagolási hulladék mennyiségének 5%-kal, 2035-re 10%-kal, és 2040-re 15%-kal történő csökkentése a cél. Az új rendelet szerint 2030-tól tilos lesz forgalomba hozni 70%-nál alacsonyabb újrahasznosítási aránnyal rendelkezőcsomagolást.

A gépgyártók, mint pl. a GEA Hungary, már adaptálták technológiáikat a fenntarthatóbb csomagolási megoldások irányába, például a monocsomagoló gépek felé mozdulnak el, amelyek kevesebb anyagot használnak és nagyobb újrahasznosítási potenciállal rendelkeznek. 

Az első FoodTechShow kiállítói:

//