Folytatódott a szupermarketek diadalútja, csökkentek az élményszerű bevásárlások

A hazai kiskereskedelem 2009. első féléves helyzetéről szóló GfK Hungária-jelentés szerint a háztartások jelentősen kisebb mennyiséget vásároltak. A tavalyi évhez hasonlóan idén is a szupermarket csatorna érte el a legnagyobb növekedést.

A magyar háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek nominálértéke 2009. első félévében 1 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2008. első félévében. Figyelembe véve, hogy a KSH adatok alapján a 2009. január-június időszakra jelzett élelmiszer infláció 5,3 százalék volt, a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmének volumene relatíve nagyobb mértékben szűkült. A legnagyobb visszaesés februárra és márciusra esett, a második negyedévre a piac lassú javulást mutatott.
2009. júniusában a rövid és hosszú távú gazdasági várakozásokat mérő Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) 2006 óta soha nem látott magas szintet ért el, jelezve, hogy a lakosság várakozással tekint a pozitív gazdasági fordulat elé.
A Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) bár szintén javuló tendenciát mutat, reálisabb képet fest a lakosság valós fogyasztói magatartásáról. Az első negyedéves mélypont után (a mérés elindulása óta legalacsonyabb érték), a második negyedév eredménye 117 ponttal még mindig jóval alulmarad az előző évek 130-140 pontos átlagától.
A kereskedelmi csatornák közül idén, a tavalyi évhez hasonlóan a szupermarket csatorna érte el a legnagyobb növekedést, amely mögött elsősorban a csatorna expanziója áll. A vásárlói hatókör közel 7 százalékkal volt magasabb, mint 2008 első félévében, részben az új boltnyitásoknak, valamint a Plus diszkontlánc tagjainak Spar szupermarketekké történő átalakításának köszönhetően. Emellett elmondható, hogy az élményszerű nagybevásárlások aránya visszaesett, és ez a tendencia kedvez a csatornának.