Fogytán a mirelit tégla
Emlékezetes, mekkora botrányt kavart a tavalyi tejhiány. Az időszakosan megüresedő tejespolcok után egyre több zöldséges hűtőpult üres alját lehet látni. Nem azért, mert elkapkodták volna az utolsó feltöltést. Néhány termék ugyanis hiánycikk lett.Cudar világra készülhetnek a főzelékkedvelők. A tavalyi aszály miatt több zöldségféléből nem termett elég. Ilyenkor a gazdák is többet kérnek a terményért, annyit, hogy a tartósítóipar nem vagy csak keveset vásárolt. Most azután itt a baj. A tökkedvelő fogyasztó hiába keresi a fagyasztópultokban a főzeléknek való sárgás mirelit téglát. Aki szereti a tököt, mehet a piacra friss gyalult tökért, vagy veheti elő a gyalut. De ahogy hallani, nemsokára szerencse kell ahhoz is, ha fagyasztott zöldborsót, sóskát, spenótot vagy egrest akar valaki találni. Ha végleg kifogynak a készletek, nem lesz mit tenni, meg kell várni az új szezont, amikor már a frisset lehet a piacról hazavinni.
A hivatalos nyilatkozatok szerint erre a tartósítóipari fiaskóra azért került sor, mert a nyers zöldborsó 35-40, a csemegekukorica 15-20, a gyümölcsök többsége 60-70 százalékkal drágult. Ezt az árat a feldolgozók egy része sokallotta. Mostanra kiderült, hogy az üzletvitel szempontjából nem döntöttek rosszul, amikor nem drágán, az eredeti terveikben szereplő mennyiséget vásároltak. Ugyanis a fagyasztócégek belföldi áraikat legfeljebb 20 százalékkal tudták emelni. Az exportpiacokon szerencsésebbek voltak, mert ott általában a húsz százalékot is meghaladta az árnövelés.
Mondhatni: ki figyel akkor az olcsó tökfőzelékre, amikor olyan hatalmas és erős ágazatok kerültek bajba, mint a sertés- vagy a baromfiágazat? Ezekben az ágazatokban valóban többeket érint, hogy egy év alatt úgy duplázódtak meg a takarmányárak, hogy az állatokért kapott pénz ugyanebben az időben szinte nem is változott. A tök esetében igaz a régi történet: a nem tőkeerős vállalkozás az alapanyag-oldali áremelkedések esetenkénti magas szintjét nem tudja elviselni. Részint ez játszhatott abban is közre, hogy az elmúlt húsz év sorozatos termelési válságai, értékesítési gondjai miatt a tartósítóvállalatok egyre jelentősebb koncentrációval próbálnak talpon maradni. Ilyen ágazatokban viszont fennáll a veszély, hogy egy-egy termék kiesése piaci válságot okoz. Mert míg egy húsfeldolgozó nem teheti meg, hogy például teljesen leáll a sonkagyártással, addig egy zöldségfeldolgozó fagyasztógépének jószerivel mindegy, hogy tököt vagy répát hűt.
A XXI. század magyar fogyasztója már elszokott attól, hogy csekély hentesáru- vagy sajtkínálatból válogasson. Ezért egészen eddig természetes volt, hogy a boltok fagyasztópultjai is sokféle termékkel vannak tele. Az elmúlt másfél évtizedben elkényelmesedtek a háziasszonyok is. Az otthoni főzési szokások változtak, legtöbb spájzban már nem kezdetleges feldolgozóberendezéseket – például tökgyalut – tárolnak, inkább a konyhakész vagy legalább félkész terméket veszik meg. De a legtöbben nem tépdesik a spenót vagy a sóska levélnyelét sem.
Ezért igenis súlyos urbanizációs kérdés: mi lesz, ha eltűnnek a kínálatból bizonyos termékek? Ha a klímaváltozás tartósnak mutatkozik, akkor teljesen átalakulhat a zöldség-gyümölcs termelés, és a rájuk épülő feldolgozóipar szerkezete. Mindezzel együtt, ha drága öntözővízzel öntözni kell a zöldségeket, akkor nyilván többet kell érte fizetni a feldolgozónak, kereskedőnek és a végül a fogyasztónak. A fagyasztóipar ugyanis olyan élelmiszer-előállító szektor, ahol nem lehet az összetétel változtatásával költséget csökkenteni. E gyártók termelési szerkezetében ugyanis jellemzően 90 százalék felett van a zöldség-gyümölcs feldolgozás. Ezen alapanyagokat pedig nem lehet mással pótolni. Kényszerűség tehát az áremelés.
Apró jelek ezek, de az is bizonyos, hogy a globalizálódó élelmiszer-kínálat átrendeződik. Miközben az északi fagyasztott lazac vagy a vietnami harcsacápa már beköltözött a legtöbb hűtőgondolába, addig a tavaszi tökfőzelékről azért kell lemondani, mert 2007-ben aszály volt. Sok mindent be lehet a világpiacon szerezni, bizonyára a kapros tökfőzelékbe való alapanyagot is, és egy áruházlánc beszerzőjének valószínűleg nem lehet gond néhány raklapnyi indiai fagyasztott tökkel megörvendeztetni a magyar vásárlókat.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >K&H: ajándékot, de mit és melyik boltból?
A karácsonyi ajándékozás során a fiatalok körében a ruhák vannak…
Tovább olvasom >Gyümölcslékoncentrátum-gyártót vásárolt az Eckes-Granini Németországban
Európa egyik vezető gyümölcslégyártója, az Eckes-Granini megvásárolta Németországban a gyümölcsital-koncentrátumok…
Tovább olvasom >