Fogyasztó, Te Drága …! – Avagy a tartós fogyasztási cikkeket érintő kötelező jótállás új szabályai

Vendégszerző:
Dr. Firniksz Judit
szenior ügyvéd
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda
PwC Legal

Mintegy féléves „felkészülési idő” leteltét követően hatályba léptek a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló új szabályok.

Az ezeknek megfelelően kiegészített jótállási feltételekről világosan és közérthető módon tájékoztatni kell a fogyasztót. Kereskedőt és jogászt próbáló feladat a világos és közérthető tájékoztatás teljesítése, hiszen a kellékszavatosság, a kötelező és a szerződésen alapuló jótállás (garancia), illetve termékfelelősség szabályrengetegében való eligazodás még a gyakorló jogászok számára sem egyszerű. Az új szabályozás következtében január elsejétől nem csupán az általános szerződési feltételeket, valamint a reklamációs, illetve panaszszabályokat kell módosítani, hanem ki kell egészíteni a jótállási jegyeket, a hibafeltáráshoz kapcsolódó szakvéleményt, és esetenként újra kell gondolni szervizhálózat belső folyamatait, a kereskedő és a szervizhálózat kapcsolatrendszerét. Hangsúlyozandó, hogy a kötelező jótállásra vonatkozó új szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha kereskedő a hivatkozott dokumentumokat nem módosította. Ez utóbbi esetben viszont a mulasztásra hivatkozva a fogyasztó megalapozottan panasszal élhet az ellenőrző hatóságoknál, továbbá a szerződéses szövegtől függetlenül számon kérheti a kereskedelmi vállalkozástól az új szabályok betartását.

Dr. Szűcs László
ügyvéd, irodai tag
Réti, Várszegi és Társai
Ügyvédi Iroda
PwC Legal

A kereskedelmi vállalkozás szerződéses alapon továbbra is jogosult a jogszabályban meghatározott jótállási feltételekhez képest tágabb körben jótállási kötelezettséget vállalni, akár külön díjazás ellenében. Amennyiben erre a kereskedelmi vállalkozás lehetőséget biztosít, úgy a fogyasztót részletekbe menően tájékoztatni kell a jogszabály alapján őt megillető jótállási, szavatossági és termékfelelősségi jogokról (melyekért külön díjazás nem kérhető). A fogyasztó csak mindezen körülmények ismeretében tud arról megalapozott döntést hozni, kíván-e még áldozni a jótállási többletjogokért.

A jótállás valamennyi esetében továbbra is abból kell kiindulni, hogy a jótállást nyújtó fél (azaz az eladó kereskedelmi vállalkozás) felel a hibátlan teljesítésért, és a jótállás időtartama alatt felmerült minősítési kifogás esetén a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a vevő nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett.

Természetesen nincs változás abban, hogy a kötelező jótállásból származó jogok továbbra is csak a fogyasztónak minősülő vásárlókra vonatkoznak. Fogyasztók mindazok a természetes személyek, akik a gazdasági, vagy szakmai tevékenységük körén kívül kötnek szerződést. A jogalkotó a megváltozott körülményekre való tekintettel jelentősen kibővítette a kötelező jótállással érintett termékek körét, és az olyan „klasszikusok” mellé, mint a fehéráruk bekerültek többek között a drónok, kamerák, napelemek, sporteszközök, a zuhanykabinok és a csaptelepek is.

A változások középpontjában álló egyik legfontosabb újdonság a sávos jótállási rendszer bevezetése. A korábban egységes 1 (egy) éves jótállás helyett – az eladási ár függvényében – 2 (kettő) és 3 (három) éves jótállási határidő is előfordulhat, ez utóbbi akkor válik kötelezővé, ha a termék eladási ára a 250 000,-Ft-ot meghaladja.

Szinte kézikönyvszerű szabályozás határozza meg az eljárásrendet, amelyet a jótállás során követni kell. E folyamatokat úgy lehet a leghatékonyabban a fogyasztók számára bemutatni, ha a vállalkozás piktogramokkal lerajzolja az egyes lehetőségeket, kiegészítve az egyes lépésekhez rendelt határidőkkel.

Szinte kézikönyvszerű szabályozás határozza meg az eljárásrendet, amelyet a jótállás során követni kell

Továbbra is törekedni kell arra, hogy a hibás termék elsősorban kijavításra kerüljön. Új szabály, hogy amennyiben a javításra nincsen lehetőség vagy a többszöri javítás sem vezet eredményre, úgy ebben az esetben a terméket (néhány kivételtől eltekintve) ki kell cserélni. A csere esetén azonos terméket kell biztosítani, amennyiben erre nincsen lehetőség, csak a fogyasztó hozzájárulásával lehet más terméket adni. Amennyiben ez sem lehetséges, úgy az árat kell a fogyasztónak visszafizetni. A jogszabály egyértelművé teszi a fogyasztóval történő együttműködési kötelezettséget, és amennyiben a jogszabályban meghatározott rövid határidőn belül nem lehetséges a kijavítás, úgy erről a fogyasztót értesíteni kell. A jövőben a fogyasztóvédelmi hatóságok hatásköre bővül, és a szakszerviz és kereskedő közötti folyamatos kommunikációt vizsgálhatja, biztosítva azt, hogy a fogyasztó időben és megfelelő információval rendelkezzen a javítással, cserével kapcsolatos körülményekről.

Mivel korábban számos vállalkozás az eredeti csomagolás fenntartásához kötötte a jótállási jogok érvényesítését és ebből számos fogyasztói panasz származott, ezért az új szabályok szerint az eredeti csomagolás megléte már nem lehet feltétele a jótállási jogok érvényesítésének.

Új szabály a jótállás „nyugvására” vonatkozó azon rendelkezés, hogy ha a fogyasztó a terméket nem tudja használni a kijavítás tartama alatt, úgy ezen időtartammal a jótállás időtartama meghosszabbodik. Ezen szabály azt is feltételezi, hogy amennyiben kijavításra kerül sor, úgy a felek ezt az időtartamot a jótállási jegyen vagy egyéb dokumentumon rögzítik. Szintén új az a gyakorlat által „kikényszerített” rendelkezés, miszerint a termék beszerelése esetén a jótállási idő a beszerelés időpontjával kezdődik.

Az egységes joggyakorlat megteremtése érdekében a jogszabály kiegészíti a jótállási jegy kötelező tartalmi elemeit. Az új szabályozás reflektál az online kereskedelemre is, és a kereskedő a jövőben a jótállási jegyet (e-aláírással ellátva) a kézbesítés napján (illetve attól számított 24 órán belül) e-mail útján is megküldheti a fogyasztó részére. Háttérbe szorul tehát az eddigi „kicsomagolós-jótállási jegykeresős” gyakorlat, és helyét a fogyasztó e-mail-címére megküldött, illetve a fogyasztó által letöltött elektronikus jótállási jegy veszi át. A jótállási jegy hiánya vagy tartalmi hiányosságai esetén a fogyasztó a jótálláshoz kapcsolódó jogait a jövőben akkor is tudja érvényesíteni, ha csak a vásárlást tudja igazolni. Ugyanakkor jótállás rendelkezésre bocsátása némi kreativitással is megvalósítható, így akár arra is lehetőség van, hogy a számla (vagy annak hátoldala) tartalmazza azokat a kötelező adatokat, amelyeket a jogszabály a jótállási jegy tartalmi elemeként meghatároz.

A jótállással kapcsolatos jogvitákhoz gyakran vezetett az a körülmény, hogy a fogyasztó a vásárolt terméket nem rendeltetésének megfelelően használta. Ilyen esetekben a forgalmazó továbbra is mentesül a helytállási kötelezettség alól, azonban a jogszabály – korábbi szabályokat kibővítve – rögzíti azokat a körülményeket, amelyeket a hibás használattal összefüggésben a szakszerviznek, illetve a jótállásra kötelezettnek vizsgálnia kell.

***

Az új szabályozás nem csupán pontosította, hanem jelentős mértékben növelte a tartós fogyasztási cikkeket értékesítő vállalkozások kötelezettségeit. A szabályozás egyértelműen az elmúlt években egyre gyakoribbá váló fogyasztói panaszokra reflektál, ugyanakkor egy egységes és kiszámíthatóbb szabályozási környezetet teremt meg, amely hosszabb távon a fogyasztói panaszok csökkenéséhez vezethet. //