Fogyasztás a CEE-térségben: a magyarok húztak a nadrágszíjon

Egy rendkívül dinamikus időszak után a 2009-ben a tíz vizsgált kelet- és dél-európai ország legtöbbjénél a személyes fogyasztási kiadások mérsékelten növekedtek, pár országnál pedig stagnálást vagy enyhe visszaesést tapasztalt a RegioPlan Consulting.

Bár a jövőben a növekedés mind a gazdasági fejlődés, mind a személyes fogyasztás területén veszíthet tempójából, "Kelet-Európa Nyugathoz való felzárkózása még bőven nem ért véget", mondja Hanna Bomba-Wilhelmi, a RegioPlan Consulting cégvezetője.
A válság 2009-ben a személyes fogyasztási kiadásokat sem kímélte: a magyar háztartások 3,5%-os esést könyvelhettek el. Ám a magyarok évenkénti 10.400 Euro-s kiadása így is megelozi például a lengyel háztartásokét. Ennek ellenére a megvizsgált országok közül
Lengyelország büszkélkedhet a legmagasabb fogyasztási növekedéssel.
Egy kelet-európai háztartásban a fix költségek a személyes fogyasztási kiadások 50%-a (Szlovénia) és 70%-a (Ukrajna) között mozognak. Ezek a költségek olyan területeket foglalnak magukba, mint étkezés, lakás és energia, valamint a közlekedés és kommunikáció.
A személyes fogyasztási kiadások eroteljesen növekedtek az elmúlt 20 évben. 2001 és 2009 között például Magyarországon a növekedés 65% volt, Csehországban 50% és a többi vizsgált országban is érezheto volt a javulás a háztartások költségvetésénél. A 2009-es év azonban a legtöbb ország számára kijózanító év volt. A legnagyobb visszaesést Románia (-5%) és Ukrajna (-10%) könyvelhette el. Relatív válságrezisztensnek mutatkozott Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia; ezekben az országokban tavaly is kitartott a növekedés.
Horvátországban a fogyasztási kiadások a csökkenés ellenére is magasabbak olyan EU-s
tagállamokénál, mint Lengyelország, Románia és Bulgária. Tény, hogy a horvátok ugyancsak
megelozik a magyarokat, cseheket és a szlovákokat, ez azonban arra vezetheto vissza, hogy a
horvátoknál nagyobb a háztartások átlagos mérete. Ha a fejenkénti kiadásokat veszzük, akkor
Horvátország már az utóbbi három mögé szorul – de még mindig megelozi a lengyeleket, románokat és a bolgárokat.
Magyarországon a felzárkózás szünetel, de nem állt meg. Többek közt a magas munkanélküliségi rátának, ami tavaly közel 10%-ot is elért, valamint a megemelt általános forgalmi adónak köszönhetoen a magyar háztartások kénytelenek voltak
visszavenni kiadásaikból. Ám az utóbbi 20 évet figyelembe véve megállapítható, hogy a csehek és szlovákok mellett a magyaroknak sikerült Kelet-Európában leginkább profitálniuk a rendszerváltás óta megkezdett felzárkózási folyamatból. Egy átlagos magyar háztartás egyértelmuen többet engedhet meg magának, mint a rendszerváltás utáni elso években és a mai napig sem kell szégyenkezzen: a lengyeleket háztartási szinten és fejenként is megelozik személyes fogyasztási kiadások terén, utóbbinál évente körülbelül 1.000 Euro-val.