Fogyasszunk bátran hazai gyümölcsöket

(Fotó: AM/Pelsőczy Csaba)

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre többen vannak, akik a külföldi import helyett megvárják a magyar gyümölcsök érési szezonját és a hazai termelők termékeit választják. A mindent akarunk mindenkor életérzés és fogyasztói szokás rendkívüli módon terheli az ökoszisztémát. A zöldségek és gyümölcsök évszaktól függetlenül való igénye, sok ezer kilométerről való szállítása, kockázatokat hordoz magában a klímaváltozás előidézésében. Ráadásul a nem teljes érettségben történő szüretelés a gyümölcs élvezeti értékét csökkenti és a szállítási útvonal hossza jelentősen drágítja is. Nem is beszélve az EU-n kívüli termelési, növényvédelmi szabályok nyomon követhetőségének ellenőrzéséről és az annak hiányában fellépő kockázati tényezőkről. Ha tudatos vásárlók akarunk lenni, fogyasszunk és vásároljunk hazai szezonális termelésű gyümölcsöket, mert az a termőföldtől az asztalig ellenőrzött és biztonságos termék.

A szedd magad akciók kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a friss és biztonságos élelmiszereket fogyasszunk

A miniszter szerint érdemes kivárni a hazai gyümölcsök éréséi idejét, mert így az import helyett ízletesebb hazai termékeket ehetünk. Nagy István példaként említette az epret, aminek most van itt a fő szezonja. Hozzátette, ennél a gyümölcsnél továbbra is a nagyon ízletes fajták dominálnak és a fajtaválasztásnál nem a hosszú eltarthatóság a meghatározó, hanem az íz zamata. Éppen ezért sok hazai fogyasztó a sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben az import termékekkel szemben.

A miniszter kiemelte, az itthon termesztett gyümölcsnek kisebb az ökológiai lábnyoma

Mivel nem utazik annyit, mint a külföldről behozott termékek, a környezetünket is kevésbé terheljük. Ennek érdekében az agártárca számos intézkedésével erősíti a rövid ellátási láncot. Kifejtette, az elmúlt tíz évben tovább nőtt a kereslet a helyi termelők által előállított termékek iránt. Már 2012 októberében 117 termelői piac létrehozásáról számolhattunk be, mára pedig ez a szám csaknem megháromszorozódott: tavaly, év végén már 324 termelői piac működött országszerte. Nagy István arra emlékeztetett, hogy az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programon keresztül hirdette meg a kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeinek stabilizálását segítő beruházási pályázati csomagot. A 2020 októberében megjelent felhívás keretében vidéki térségekben működő önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és nonprofit szervezetek nyújthattak be legfeljebb 100 millió forintnyi támogatási kérelmet új vagy már meglévő, helyi termékértékesítést szolgáló piacok és vásárterek létrehozására, fejlesztésére. A támogatás intenzitása 85 és 95 százalék között alakult. A piacok számának emelkedésével egyenes arányban nőtt a regisztrált kistermelők száma is: míg 2010-ben megközelítőleg 5000 kistermelőt regisztráltunk, 2022-ben már 22 470-et tarthattunk számon – tett hozzá. Nagy István aláhúzta nemzetgazdasági, sőt adott esetben nemzetbiztonsági szempontból is fontos cél számunkra, hogy a lakosság elsősorban a hazai előállítású termékeket keresse és vásárolja. Különösen így van ez az élelmiszerek esetében. A magyar termékek választásával a magyar családok megélhetését és a magyar gazdaságot is támogatjuk – fűzte hozzá a tárcavezető.

AM