A fizetési szokások megváltoztatásával hozzájárulhatunk az árnyékgazdaság visszaszorításához

A magyarok hatvan százaléka egyetért azzal, hogy az elektronikus fizetési megoldások növelésével és a készpénz visszaszorításával csökkenthető hazánkban az árnyékgazdaság – derült ki a Mastercard legfrissebb kutatásából, amely azt mérte fel, hogy a közép- és kelet-európai régió tíz országában hogyan gondolkodnak a fogyasztók a jelenségről. A vizsgált országok válaszadóinak több mint nyolcvan százaléka lépéseket vár a kormányoktól az árnyékgazdaság elleni küzdelemben, a fogyasztók ugyanakkor hajlandóak fizetési szokásaikon is változtatni, amikor felismerik, hogy ők is hozzájárulhatnak a visszaélések csökkentéséhez.

A Mastercard megbízásából az IPSOS tíz közép- és kelet-európai országban (Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia) készített felmérést arról, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak az árnyékgazdaság kérdésköréhez, mennyire ismerik a témát, milyen megoldásokat alkalmaznának a jelenség visszaszorítására. A legtöbb ország esetében elmondható, hogy az állampolgárok jelentős része ismeri a fogalmat, tisztában van az árnyékgazdaság létezésével és negatív jelenségként tekint rá. A többség (69%) úgy gondolja, hogy az árnyékgazdaság miatt kevesebb forrás jut a közösségi javak előállítására, így például az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra fejlesztésére. A válaszadók több mint 70 százaléka azt is felismerte, hogy az adóhatóság elől eltitkolt jövedelemnek negatív hatása van a gazdasági növekedésére, és mindez egyenlőtlen versenyhelyzetet eredményez. Ezért a felhasználók több mint 80 százaléka elvárja a kormányától, hogy aktív szerepet vállaljon az árnyékgazdaság elleni küzdelemben. Magyarországon a megkérdezettek 75 százaléka ért egyet azzal, hogy a kormánynak fel kell vennie a harcot a jelenséggel, Lengyelországban ez az arány alacsonyabb (72%), Bosznia-Hercegovinában viszont kiugróan magas (93%).

A fogyasztók nem látják a szerepüket az árnyékgazdaság elleni harcban

A Mastercard kutatásából kiderült, hogy a megkérdezett fogyasztók szerint az árnyékgazdaság növekedéséhez hozzájárul az is, ha a boltban fizetésnél azért nem kapnak blokkot, mert a tranzakciót– adóelkerülés céljából – nem ütötték be a pénztárgépbe. Ugyanakkor sokan nem ismerik fel, hogy a saját vásárlási szokásaik is változás hozhatnak. A válaszadók majdnem fele (45%) csak akkor őrzi meg a pénztárnál kapott blokkot, ha tudja, hogy szüksége lesz rá. A kutatás arra is rávilágított, hogy a felhasználók nem minden esetben tudják, hogy a készpénzmentes fizetés nagymértékben segítheti az árnyékgazdaság visszaszorítását. A régióban megkérdezetteknek mindössze 37% -a találta úgy, hogy ha készpénz helyett kártyával fizet, azzal hozzájárul az árnyékgazdaság csökkentéséhez. Magyarországon ez az adat 13% volt, ami az egyik legalacsonyabb arány Kelet-Európában.

“Igen” a kereskedelmi tranzakciók regisztrálására és az elektronikus fizetésre

Megfigyelhető azonban egy olyan tendencia, hogy amikor a fogyasztók számára világossá válik, hogy a fizetési szokásaik megváltoztatásával hatással lehetnek az árnyékgazdaság visszaszorítására, nyitottak lesznek a változásra. Régiószerte a kutatás résztvevőinek közel 80 százaléka fizetne gyakrabban elektronikusan a jó cél érdekében, az arány főleg Romániában magas (85%). Magyarország ilyen tekintetben valamivel elmarad az átlagtól (73%), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében ugyanakkor hozzuk a régiós szintet. Felismerve, hogy az elektronikus és regisztrált tranzakciók segítik csökkenteni az árnyékgazdaság mértékét, a válaszadók 86 százaléka mondta azt, hogy jobban figyelne arra, hogy minden vásárlásnál eltegye a fizetést igazoló számlát vagy blokkot. Magyarországon a megkérdezettek 4/5-e válaszolta ezt, Csehországban ez az arány 71 százalék, míg Bulgáriában kiugróan magas, 94 százalék.

Az EY “Az árnyékgazdaság csökkentése elektronikus fizetéseken keresztül” (eredeti cím: Reducing the Shadow Economy through Electronic Payments)[1] című kutatása, amely a Mastercard megbízásából készült 2016-ban, arra a megállapításra jutott, hogy a Kelet-Európai régióban főként a passzív árnyékgazdaság jelenik meg[2]. A fogyasztó “passzív” marad abban az értelemben, hogy semmilyen előnye nem származik abból, hogy a kereskedő nem ad blokkot vagyis nem jelenti az értékesítési tranzakciót az adóhatóságnak. Sőt, a fogyasztók gyakran észre sem veszik ezt a jelenséget.

George Simon, a Mastercard közép- és kelet-európai divízióért felelős elnöke elmondta: “A kutatásunk azt mutatja, hogy a közép- és kelet-európai régió fogyasztói valójában a kormányok szövetségesei az árnyékgazdaság elleni harcban. Azt láttuk, hogy a fogyasztók nem is gondolnak rá, hogy vásárlási szokásaik megváltoztatásával milyen hatást válthatnak ki. Ellenben, ha látják az összefüggést a mindennapos fizetéseik és a közszolgáltatásokat érintő kézzel fogható előnyök között, szívesen változtatnak a berögződéseken. Ez is megerősíti számunkra, hogy kiemelten kell kezelnünk az oktatást, fontos, hogy felhívjuk az állampolgárok figyelmét arra, hogy nekik is megvan a saját szerepük az árnyékgazdaság visszaszorításában. A készpénzmentes fizetés különösen hatékony módja lehet ennek, mivel a fogyasztók már most is szeretik használni az innovatív fizetési módokat és gyors, kényelmes és biztonságos megoldásoknak tartják őket.”

A Mastercard új jelentése arra is fényt derített, hogy az árnyékgazdaság témájának mélyrehatóbb megismerésével változik a felhasználók hozzáállása is: elvárják, hogy a kormány küzdjön az árnyékgazdaság ellen. Bosznia-Hercegovinában, Szerbiában, Bulgáriában és Horvátországban a válaszadók azzal is egyetértenek, hogy a fogyasztóknak csatlakozniuk kell az árnyékgazdaság elleni harchoz azáltal, hogy korlátozzák a vállalkozások lehetőségeit a jövedelem eltitkolására.