Fiume – Tengerészet, kereskedelem és vendéglátás az Adria partján

Fiume 1900 körül

A fiumei kereskedelem, vendéglátás és tengerészet kapcsán a két múzeumban folyó tudományos kutatásoknak és a szisztematikus tárgyi gyűjtéseknek köszönhetően számos újdonság, sőt frissen restaurált tárgyanyag látható.

Fiume (napjainkban Rijeka) 1776-1918 között a Magyar Királysághoz tartozó kikötőváros volt. A kikötő fejlesztésének ügye a reformkortól kezdve szinte folyamatosan napirenden volt a magyar közgondolkodásban. Kossuth Lajos és gróf Széchenyi István is sokat tett a település és az oda irányuló vasút fejlesztéséért. A város igazi aranykora viszont az 1868-as magyar-horvát kiegyezéssel jött el, mely lehetőséget teremtett arra, hogy magyar vezetés alatt a fiumei olasz és horvát ajkú lakosság felépítse Európa 10. legforgalmasabb kikötőjét, mely a kereskedelmi és ipari potenciálja mellett a kultúra területén is hatással volt Magyarország gyarapodására.
A kiállítás ezt a nagyarányú fejlődést, a megtérülő állami kikötőépítést, és a magyar kereskedelmi tengerészet sajátosságait mutatja be, nem feledkezve meg az ezek révén létrejövő gyarmatáru-kereskedelemről, turizmusról, vendéglátásról, de a magyarországi kivándorlás fiumei időszakáról sem. A kiállítótér kreatív megoldásai révén nem csak a tárgyak és leírások alapján jelenik meg a múlt. A látogatók az egykori Fiuméban érezhetik magukat a macskaköves rakparton sétálva, a kikötői képek között járva, netán egy gyarmatáru kirakatot nézve, vagy éppen egy kivándorló kabin szűkös belsejében állva.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kurátorainak célja, hogy a tárlatot később Horvátországban is bemutassák, hiszen a fiumei múzeumokkal eddig is szorosan együttműködtek a közös örökségeink hiteles feldolgozásában és bemutatásában.

A Patyi Fotóstúdió gasztrofotó kiállítás október 17-ig tekinthető meg.