Fidelity: Magyarország kevésbé lesz érzékeny a további forint-leértékelődés irányába ható nyomásra

Kétjegyű infláció

Kétjegyű Infláció:

Lengyelországban a fogyasztói árindex 15,5 %-ra emelkedett, és az energiaárak emelkedése miatt egy újabb csökkenés előtt valószínűleg 15-19 % körül marad 2022 harmadik és negyedik, valamint 2023 első negyedévében is. A Fidelity szerint egyelőre azonban valószínűtlennek tűnik, hogy a lengyel nemzeti bank által a jövő év végére jósolt 3-4%-ra csökkenjen, mivel a maginfláció (vagyis az energia- és élelmiszer-árak nélkül számított infláció) szintén 9%-os, és valószínűleg még a gyorsan csökkenő beszerzési menedzser indexek (PMI-k) és a gazdasági bizalom ellenére is meghaladja majd a 10%-ot. 

A kép nagyon hasonló a Cseh Köztársaságban és Magyarországon is: Az infláció 14-18%, a maginfláció 14% feletti, és a közelmúltig általánosan támogató költségvetési és monetáris politika uralkodott, ami jót tett a keresletnek és a béreknek. Az infláció visszafogásához erőteljes lassulásra vagy akár enyhe recesszióra is szükség lehet, ami a harmadik negyedévben be is következhet. 

Jegybanki alapkamatok – kései reakció

A kelet-közép-európai jegybankok nagyon későn reagáltak a feszített munkaerőpiacokra és az emelkedő inflációra − különösen mivel a munkaerőpiacok szűkebbek voltak és a bérek gyorsabban emelkedtek, mint az OECD egyéb országaiban. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben fel kellett zárkózniuk, és végre is hajtottak néhány gyors emelést − bár közel sem eleget, mivel a banki kamatok még mindig messze az infláció alatt vannak. A második félévre várt gazdasági lassulás miatt pedig a kötvénypiaci becslések szerint Lengyelország és a Cseh Köztársaság a közelébe sem jut az várakozásoknak − a piac 2022 végére a következőket árazta be: Magyarországon 12% (jelenleg: 9,75%), a Cseh Köztársaságban 7,25% (jelenleg: 7%), Lengyelországban pedig 7% (jelenleg 6,5%).

 Még ha a cseh és a lengyel központi bankok hajlandóak is lennének a piac által beárazottnál nagyobb emelésre (a 7,5-8%-os alapkamatok irányába), ez még mindig nagyon negatív, -10%-ot (!) meghaladó reálkamatlábakat jelentene ezekben az országokban a következő 9-12 hónapra. A folyó fizetési mérleg romlásával együtt, amelynek hátterében a növekvő gázimport-számlák, a vegyipari leállások és a még mindig nem teljes kapacitással működő autógyártás, valamint a védelmi kiadások és a fogyasztók fűtés/áram támogatásának szükségessége miatt egyre növekvő költségvetési hiány áll, a Fidelity szakértői úgy gondolják, hogy ez a háttér nagyon kedvezőtlen a PLN és a CZK számára.

Magyarországon az elmúlt két hónap során „halálos iramban” végrehajtott kamatemelései valószínűleg a fogyasztói árindex szintjéhez közelítik majd az alapkamatot. A 2023-ban várhatóan 12-13%-ra történő, a fogyasztói árindex emelkedésével lépést tartó emeléseknek köszönhetően, továbbá mivel az árfolyamesésből származó kellemetlenségek nagy részén túl van már, Magyarország kevésbé lesz érzékeny a további leértékelődés irányába ható nyomásra, mint közép-kelet-európai társai. 

 Mi várható Magyarországon?

Miután a júniusi fogyasztói árindex váratlanul magas, 11,7%-os volt, az MNB vérszemet kapott, és július közepén 200, majd a hónap utolsó ülésén újabb 100 bázisponttal megemelte a betéti kamatlábat és az alapkamatot. A piacok nem számítottak ilyen erős reakcióra az MNB részéről. Ezek után a júniusi infláció még feljebb gyűrűződésével (13,7% míg a maginfláció 16,7%) az álláspont nem változott, továbbra is hawkish marad, mivel az MNB inkább a rövid távú árfolyam-stabilitásra, mint a középtávú gazdasági lassulásra összpontosít.  Ezért Magyarország helyi piacai mostanra több kockázati prémiumot áraztak be, mint a régió bármely más országa. Továbbra is bizonytalanság övezi az uniós forrásokat és az orosz-ukrán konfliktust − ez utóbbi hatással van az országba irányuló gázszállításra, különösen a téli hónapok vonatkozásában.

Másrészről azonban a CRB indexben szereplő élelmiszerárak következetesen a nyomás mérséklődésének jeleit mutatták, csakúgy, mint az ENSZ/FAO élelmiszeripari árindexe, amelyet a közép- és kelet-európai élelmiszerkosár szorosan követ a fogyasztói árindexben. Egy nagyon forró nyár és az európai aszályok átrajzolhatják ezt a képet, de az orosz/ukrán gabonaexport beindulására utaló első jelek ellensúlyozhatnák ezt. Mivel a EUR/HUF árfolyam a kamatemelést megelőző devizaválság után visszatért a 400-as szintre, a következő hónapokban az árfolyamcsökkenésnek a fogyasztói árindexbe való átgyűrűzése várhatóan visszafogott lesz. Ezért az EU-val és Magyarországgal kapcsolatos bármilyen pozitív hír vagy az EUR/HUF árfolyam mérsékelt stabilitása előnyös lehet a kereskedelem számára. Összefoglalva, Magyarország helyi piacai több felárat áraztak be, mivel a piacok reagálnak az egyre szigorúbb jegybanki intézkedésekre.

Az uniós forrásokkal és a gázárakkal kapcsolatos bizonytalanságok továbbra is fennállnak. A támogatások csökkentése miatt magasabban tetőző infláció ellenére azonban az MNB határozott reakciója nagyobb bizalmat és bátorítást adhat a magyar államkötvények irányában, mint amekkora a közép-kelet-európai térség többi országának államkötvénye kapcsán tapasztalható.

 Lassulás Lengyelországban

 A lengyel nemzeti bank a vártnál gyengébb júniusi, az építőipari termelésre és a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó gazdasági adatok után a mérsékeltebb (dovish) monetáris politika jeleit mutatta. Glapinski jegybankelnök az infláció helyett a „jelentős gazdasági lassulásra” helyezte a hangsúlyt. Kijelentette, hogy „nem szabad, hogy az infláció csökkentése túlzott társadalmi terheket okozzon”.  Ezzel több más tag is egyetértett, ami a lengyel kamatlábak jelentős raliját váltotta ki. Azonban az infláció és a (továbbra is célelőirányzat nélküli) inflációs várakozások meredeken emelkednek. Emellett a kormány további (a GDP 1%-ának megfelelő összegű) költségvetési lazítást jelentett be, az ukrán menekültek letelepedése nyomán pedig égbe szöktek az élelmiszerárak és a bérleti díjak.  Mivel Lengyelországban az inflációs várakozások még nem stabilizálódtak, valamint a béremelések is folytatódnak, az inflációs kilátások továbbra is bizonytalanok. A piac szemszögéből nézve a közelmúltbeli rali lenullázta a beárazott felárak nagy részét, így a lengyel államkötvények nagyon kevés kockázati prémiummal rendelkeznek, ezért nem vonzóak az inflációs kockázatokkal küzdő, dovish jegybank által jelentett kockázatok ellensúlyozására. 

Csehország

 Az új jegybanki igazgatótanács már a kezdetektől hangsúlyozta, hogy az előző testülethez képest enyhébb monetáris politikai irányt fog képviselni. Emellett a jegybankelnök utalt arra is, hogy nem kedveli az irányított/rögzített árfolyamú devizákat (a CZK-ra árfolyampadló érvényes), ezért arra kell számítanunk, hogy valamikor, valószínűleg a fogyasztói árindex stabilizálódása/csökkenése után ezt a rendszert eltörlik. Lengyelországhoz hasonlóan a cseh államkötvények árfolyama is emelkedett a dovish jegybanki nyilatkozatok hatására, ami arra késztette a kormányt, hogy megpróbáljon több helyi devizában jegyzett államkötvényt kibocsátani a növekvő hiány finanszírozására. A piacok most arra számítanak, hogy a kamatlábakat 7%-on rögzítik, de valószínűleg hosszú időre. Mivel azonban az infláció a kétszámjegyű tartományban mozog, az új jegybanki igazgatótanács is hamar rá fog jönni, hogy újabb emelésekre lesz szükség az inflációs várakozások stabilizálása érdekében. Az ikerdeficit továbbra is a legnagyobb kihívást jelentő tényező a valuta számára, amely leértékelődési tendenciát mutathat, ha a padló/felső határ eltörlésre kerül. 

 Költségvetési hiány Romániában

A szomszédos országokhoz viszonyított mérsékelt infláció ellenére Románia a bőséges támogatások miatt a vártnál sokkal nagyobb költségvetési hiányt jelentett. Szezonálisan a hiány a második félévben növekszik, aminek hátterében vélhetően a kormány által a háztartások magas energiaárak elleni védelme érdekében bevezetett ársapka és támogatási rendszer áll. 

Mibe fektessünk?

Helyi devizában jegyzett kötvények: A Fidelity középtávon piaci súlyozást ad a közép- és kelet-európai térség papírjainak – ez azóta így van, amióta a központi bankok a második negyedévben ráébredtek a gyors emelések szükségességére. A hawkish jegybanki kommunikáció miatt a kamatemelések már egy ideje beárazásra kerültek, ami csökkenti a kínálkozó lehetőségek számát. Rövid távon inkább a magyar helyi devizában jegyzett kötvényeket részesítik előnyben a lengyel és cseh helyi devizában jegyzett kötvényekkel szemben, egyrészt a pozícionálás miatt (a piacok jobban számítanak a lengyel államkötvények árfolyamának emelkedésére, mint a magyarokéra, ami növeli a lengyel államkötvénypiac kiszolgáltatottságát), másrészt a nagyon negatív reálkamatok miatt a devizaárfolyammal kapcsolatos potenciális problémák miatt.

Deviza: A PLN-ben és CZK-ban fennálló kötvénykitettségekre fedezeti pozíciókat hoztak létre a Fidelity-nél, emellett a devizáknak a fent említett ikerdeficit és negatív reálkamatok miatti sérülékenysége miatt határidős devizaügyletekkel kimondottan shortolják is ezeket a devizákat.

Kemény devizában jegyzett kötvények: Most a közép- és kelet-európai USD/EUR kötvényekben látnak értéket, miután a hozamok és a szpredek megduplázódtak, még a gyenge devizaárfolyam, a növekedési sokk és a költségvetési helyzet romlása ellenére is. Úgy tűnik, hogy a leggyengébb BBB kategóriájú (magyarországi és romániai) és néhány magas hozamú (szerbiai) kötvények tudták a legnagyobb értéket előállítani. 

Fidelity International