Fidelity: A 2030-as nettó zéró a legtöbb cég számára irreálisnak látszik

 A felmérés szerint jelenleg a vállalatok kevesebb, mint 60 százaléka halad jó úton afelé, hogy az ENSZ által elfogadott 2050-es célértékre, nettó nullára csökkentse szén-dioxid-kibocsátását, és csak minden negyedik vállalat fogja ezt elérni a 2030-ra kitűzött, ambiciózusabb határidőre. 

Bár komoly előrelépés történt, amint azt az európai vállalatok azon 69 százaléka bizonyítja, amely már most is elkülöníti az e célok 2050-ig történő eléréséhez szükséges forrásokat, a tempó még mindig nem elég gyors. Továbbra is jelentős akadályok állnak a cégek előtt, például technológiai hiányosságok, a célok és az intézkedések összhangjának hiánya, valamint az, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére jelenleg elkülönített finanszírozás összege nem éri el a szükséges mértéket.

„Az idei ESG-felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kormányzati szabályozás hatékonyan képes megváltoztatni a vállalatok magatartását. A befektetők, a fogyasztók, a munkavállalók és a versenytársak egyaránt szerepet játszanak a gyakorlatok megváltoztatásában, de úgy tűnik, hogy leginkább a jogszabályi frissítések tudják változtatásra kényszeríteni a vállalkozásokat. Elemzőink több mint 60 százaléka szerint a jogszabályok a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási gyakorlatok megváltoztatását ösztönző három legfontosabb tényező közé tartoznak” – tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.

Az elemzők arról is beszámoltak, hogy a befektetők bevonása és a részvényesek fellépése is a leghatékonyabb módszerek közé tartozik a vállalatirányítás megváltoztatásának ösztönzése kapcsán, a válaszadók mintegy fele pedig a szerepvállalást is a környezeti és társadalmi gyakorlatok javításának három legfontosabb módszere közé sorolja.

A vállalatok azonban egyedül nem képesek erre. A kormányoknak, akárcsak a politikai döntéshozóknak, kulcsszerepük van az átmenetet elősegítő környezet megteremtésében, csakúgy, mint a pénzügyi szektornak a befektetői szerepvállalás, a részvényesi fellépés és az eszközallokáció révén.

Fenntartható befektetések − kínai módra

A jelek szerint Kína egyelőre az út sokkal korábbi szakaszát járja és a többi országnál jóval optimistább. Az ESG-szempontok egy ideje egyenletesen kúsznak felfelé a kínai vállalatvezetők fontossági listáján, bár meglehetősen mélyről indultak. Az elkötelezettség azonban 2020 óta új lendületet kapott, amikor Hszi Csin-ping elnök nyilatkozatban vállalta, hogy országának karbonkibocsátása 2030 után nem nő majd tovább, és Kína 2060-ra eléri a karbonsemlegesség állapotát.

A felmérésben szereplő régiók közül vitathatatlanul Kína rendelkezik a legnagyobb kapacitással a fenntarthatóság megvalósítása terén, különösen ami az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését illeti. 

Jól érzékelhető előrelépés tapasztalható tehát, de a felmérés azt mutatja, hogy a kínai vállalatoknak még komoly lemaradást kell behozniuk, méghozzá gyorsan, ha fel akarnak zárkózni a kormány által a kibocsátások csökkentésére országos szinten kitűzött célokhoz. A kínai vállalatokra összpontosító ágazati elemzőik szerint az általuk vizsgált vállalatoknak csak mintegy negyede rendelkezik nettó nulla célkitűzéssel, szemben a globális átlaggal, amely a vizsgált vállalatok valamivel több mint felét teszi ki.