Fidelity: A 2030-as nettó zéró a legtöbb cég számára irreálisnak látszik
A Fidelity ESG elemzői felmérése azt a kérdést teszi fel, hogy elegendőek-e a vállalatok nettó nulla célkitűzéshez kapcsolódó tervei. A válasz: még nem, és nagyobb közös erőfeszítésre van szükség. További finanszírozás, technológiai innováció és szabályozás − csupán néhány a megjelölt területek közül, melyeken előrelépésre van szükség, ha be akarjuk temetni a célok és a valóság közötti szakadékot.
A felmérés szerint jelenleg a vállalatok kevesebb, mint 60 százaléka halad jó úton afelé, hogy az ENSZ által elfogadott 2050-es célértékre, nettó nullára csökkentse szén-dioxid-kibocsátását, és csak minden negyedik vállalat fogja ezt elérni a 2030-ra kitűzött, ambiciózusabb határidőre.
Bár komoly előrelépés történt, amint azt az európai vállalatok azon 69 százaléka bizonyítja, amely már most is elkülöníti az e célok 2050-ig történő eléréséhez szükséges forrásokat, a tempó még mindig nem elég gyors. Továbbra is jelentős akadályok állnak a cégek előtt, például technológiai hiányosságok, a célok és az intézkedések összhangjának hiánya, valamint az, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére jelenleg elkülönített finanszírozás összege nem éri el a szükséges mértéket.
„Az idei ESG-felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kormányzati szabályozás hatékonyan képes megváltoztatni a vállalatok magatartását. A befektetők, a fogyasztók, a munkavállalók és a versenytársak egyaránt szerepet játszanak a gyakorlatok megváltoztatásában, de úgy tűnik, hogy leginkább a jogszabályi frissítések tudják változtatásra kényszeríteni a vállalkozásokat. Elemzőink több mint 60 százaléka szerint a jogszabályok a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási gyakorlatok megváltoztatását ösztönző három legfontosabb tényező közé tartoznak” – tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.
Az elemzők arról is beszámoltak, hogy a befektetők bevonása és a részvényesek fellépése is a leghatékonyabb módszerek közé tartozik a vállalatirányítás megváltoztatásának ösztönzése kapcsán, a válaszadók mintegy fele pedig a szerepvállalást is a környezeti és társadalmi gyakorlatok javításának három legfontosabb módszere közé sorolja.
A vállalatok azonban egyedül nem képesek erre. A kormányoknak, akárcsak a politikai döntéshozóknak, kulcsszerepük van az átmenetet elősegítő környezet megteremtésében, csakúgy, mint a pénzügyi szektornak a befektetői szerepvállalás, a részvényesi fellépés és az eszközallokáció révén.
Fenntartható befektetések − kínai módra
A jelek szerint Kína egyelőre az út sokkal korábbi szakaszát járja és a többi országnál jóval optimistább. Az ESG-szempontok egy ideje egyenletesen kúsznak felfelé a kínai vállalatvezetők fontossági listáján, bár meglehetősen mélyről indultak. Az elkötelezettség azonban 2020 óta új lendületet kapott, amikor Hszi Csin-ping elnök nyilatkozatban vállalta, hogy országának karbonkibocsátása 2030 után nem nő majd tovább, és Kína 2060-ra eléri a karbonsemlegesség állapotát.
A felmérésben szereplő régiók közül vitathatatlanul Kína rendelkezik a legnagyobb kapacitással a fenntarthatóság megvalósítása terén, különösen ami az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését illeti.
Jól érzékelhető előrelépés tapasztalható tehát, de a felmérés azt mutatja, hogy a kínai vállalatoknak még komoly lemaradást kell behozniuk, méghozzá gyorsan, ha fel akarnak zárkózni a kormány által a kibocsátások csökkentésére országos szinten kitűzött célokhoz. A kínai vállalatokra összpontosító ágazati elemzőik szerint az általuk vizsgált vállalatoknak csak mintegy negyede rendelkezik nettó nulla célkitűzéssel, szemben a globális átlaggal, amely a vizsgált vállalatok valamivel több mint felét teszi ki.
Kapcsolódó cikkeink
Ez vezethet a gazdaság bővüléséhez 2025-ben
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzése szerint Magyarország gazdasági teljesítménye…
Tovább olvasom >GKI elemzés: Lemaradó export, leszakadó munkatermelékenység
A visegrádi országok alapvetően export vezérelt, nyitott gazdaságok. Ezt jól…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 5,3 százalékkal mérséklődött 2024 decemberében
Az ipari termelés volumene 2024 decemberében 5,3, munkanaphatástól megtisztítva 6,4…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >