A fiatalok több mint egyharmada vállalna munkát külföldön

A 19-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást. A nemek között azonban jelentősek az eltérések: a dolgozó férfiak fele, míg a nők mindössze 16 százaléka keresné kenyerét külföldön – közli a K&H fiatalok jóléti indexét a Világgazdaság Online.

Az előző negyedéves eredménnyel megegyezően a fiatalok többsége, 68 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven, de mindössze 36 százalékuknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája – derül ki a K&H fiatalok jóléti indexének kutatásából, mely a 19-29 éves korosztály munkavállalási és továbbtanulási terveivel foglalkozik. A felmérésből kiderül, hogy a diákok – a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók – közül azonban kifejezetten sokan (65 százalék) mondták magukról, hogy egy vagy több középfokú nyelvvizsgával is rendelkeznek.

A nők inkább itthon maradnának

A felmérésből kiderül, az idei első negyedévhez hasonlóan a 19-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást, míg egy évvel ezelőtt még csak 20 százalék gondolkodott komolyan rajta. A nemek között azonban lényeges különbség látszik kirajzolódni: míg a férfiak 50 százaléka fontolgatja a külföldi munkát, addig a nők mindössze 16 százaléka számol ezzel a forgatókönyvvel – áll a kutatásban.

A diákok körében továbbra is népszerű a határon túli munka: a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók 44 százaléka tervezi, hogy legalább egy időre külföldön vállal majd munkát a jövőben, ami enyhe csökkenést jelent az idei első negyedévben mért 46 és a 2016 végi 54 százalékhoz képest. A diákok kicsivel több, mint ötöde (21 százalék) pedig a külföldi tanulást fontolgatja, bár arányuk 2016 harmadik negyedéve óta csökken.

Elégedetlenek a magyar fiatalok az oktatással

A K&H kutatása rámutatott, hogy lényegesen csökkent a magyar oktatási rendszerrel elégedett fiatalok száma: a diákok közel negyede van pozitív véleménnyel, míg év elején még 34 százalék gondolta, hogy európai viszonylatban magas szintű a magyar oktatás. Budapesten a diákok majdnem fele (47 százaléka) elégedett az oktatási rendszerrel, míg vidéken az arányuk mindössze 15 százalékos. A dolgozó fiatalok viszont optimistábbak lettek: 2016 vége óta 22 százalék helyett már 26 százalék elégedett a színvonallal. Az előző negyedévekhez hasonlóan a fiatalok fele gondolja úgy, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás, és mindössze 14 százalék érzi, hogy könnyebb lett a diplomához vezető út.

Bár a diákok több mint fele (59 százalék) azt tanulja, amit szeret és ami érdekli, az elégedettek száma folyamatosan csökken: egy évvel ezelőtt még 82 százalékos volt ez az érték. A diákok azonban még így is pozitívabbak, mint a dolgozó fiatalok, akinek a fele nyilatkozott ugyanilyen elégedetten jelenlegi munkájáról.

A bizonyos szektorokban tapasztalt jelentős munkaerőhiányról szóló híreknek megfelelően az álláskereséstől nem tartanak a már munkába állt fiatalok, 34 százalékuk szerint könnyű lenne új állást találni, ami az eddigi legmagasabb érték – derül ki a felmérésből.

Emellett arra is fény derült, hogy a legpozitívabbak e tekintetben a fővárosban élők, mivel itt a fiatalok több mint fele számít arra, hogy könnyen találna munkát. A diákok is hasonlóan bizakodóak: 40 százalékuk szerint könnyű lesz majd állást szerezni az iskola befejezése után. Bár még mindig optimistábban látják a helyzetet, mint a már dolgozó társaik, ugyanakkor a diákok esetében a 40 százalék visszaesésnek számít az első negyedévben mért 44 százalékhoz képest.

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H fiatalok jóléti indexe, amely az idei év második negyedévében +17 ponton állt. A kutatásban 300 fiatal vesz részt, az adatfelvétel 2017. június 7-21. között történt. (vg.hu)