Fény az alagút végén?
A PricewaterhouseCoopers nemrégiben közzétett régiós tanulmánya a vártnál némileg pozitívabb képet fest a fogyasztási cikkek piacairól a feltörekvő országokban. Mint a szakértők megállapították, a globális vállalatok többsége már a válság előtt felismerte a váltás szükségszerűségét, jelesül azt, hogy növekedni hosszabb távon ezekben az országokban lehet, és az eddigi adatok szerint előrejelzésük beigazolódott. A PricewaterhouseCoopers 2011-ig ad előrejelzést a feltörekvő országok kilátásairól az FMCG hat alszektorában.Jó néhány alszektor kevésbé érzékenyen reagált a válságra, sőt összességében ez a szektor kevésbé érezte meg a visszaesés hatásait, mint a többi, habár rövid távon nagyon fájdalmas veszteségeket is produkált.
Az elmúlt időszakot értelemszerűen a krízis hírei uralták, a szektor teljesítményét, az ingatlanpiac visszaesését, a növekvő munkanélküliséget csak követte a legújabb rossz hír, a H1N1-vírus terjedése. Ennek ellenére a kilátások nem borúsak – írják a PwC elemzői –, például a gyorséttermek jól fejlődnek, függetlenül a rossz gazdasági környezettől.
Vonzó Ázsia
Az is látszik, hogy a nagy láncok, mint a Wal-Mart, a Carrefour, a Tesco vagy a Metro nem tettek le terjeszkedési terveikről. Ázsia ugyanis semmit sem vesztett a vonzerejéből, ugyanakkor azt is látni kell, hogy Latin-Amerikában, vagy éppen Közép-Kelet-Európában nem olyan fényesek a kilátások. Kína és India kétszámjegyű növekedést mondhat magáénak, míg Közép-Kelet-Európában és Oroszországban – a diszkontok kivételével – jelentős a visszaesés.
Akadnak üdítő kivételek is: bár a válság alaposan átírta a családok kiadásainak szerkezetét, és ennek megfelelően az éttermek prémium szegmensében erőteljes a visszaesés, a gyorséttermi hálózatok mindebből nem sokat éreznek, sőt, ezek az étteremláncok növelik a gyorséttermi egységeik számát, miután erre van kereslet.
Buknak a luxussal
Az FMCG-szektor legnagyobb kihívását jelenleg a kereskedelmi márkák terjedése jelenti, amelynek üteme mindenhol felerősödött, miután a fogyasztók inkább az olcsóbb, semmint a márkás termékeket keresik. Erre a hagyományos márkák az ellátási láncra jutó költségek és a marketingkiadások lefaragásával válaszolnak.
Igazán bajba a luxuscikkek gyártói kerültek Közép-Kelet-Európában és Oroszországban: a nyomott olajárak és az ingatlanpiac összeomlása rendet vágott a moszkvai milliomosok körében, a PwC szerint számuk 60 százalékkal csökkent, ami súlyos csapást mért a luxuscikkek helyi forgalmára. S hiába ismertek a luxusmárkák Törökországban, vagy éppen Közép-Kelet-Európában, a fogyasztók a korábbinál kevesebbet áldoznak rájuk. Ebből a szempontból azonban szintén biztató kilátásokkal rendelkezik Kína és India, ahol a luxusmárkák tulajdonosai inkább a hosszú távú márkaépítésre koncentrálnak.
Igazán rossz idők járnak az elektronikai cikkek, PC-s és audiovizuális termékek gyártóira, hiszen ezeknek a drága termékeknek a vásárlását halasztják el leginkább a vásárlók. Ismét kivétel Ázsia; a válság ellenére a fogyasztók ilyesmire is költenek, főként számítógépre és televízióra. Közép-Kelet-Európában, Oroszországban és Törökországban a tavalyinál kevesebb elektronikai és audiovizuális berendezés fog fogyni, viszont nem annyira jelentős a visszaesés a televíziók és PC-k piacán.
Vannak tartalékok
Mint a részleges elemzés is mutatja, a visszaesés súlyos, de a gyártók és forgalmazók tanultak az 1997-es ázsiai válság tapasztalataiból, rendelkeznek készpénztartalékokkal a fizetőképes kereslet csökkenésének átvészelésére, és nem riadtak vissza a költségcsökkentő, vagy éppen bércsökkentő intézkedésektől sem. Az akkori válság lokális jellegű volt, most viszont nincs igazán hová visszavonulni. Ráadásul az USA-ból kiáramló hitelválság meglehetősen nehézkessé teszi a hitelpiacok újraéledését, s ezen belül is a cégek hitelfelvételeit.
Ez meghatározza a jövőt is: a legcsillogóbb kilátásokkal, további növekedéssel az ázsiai piacok kecsegtetnek a fogyasztási cikkek piacán (is), míg Dél-Amerika és Oroszország további visszaesést produkálhat. A fogyasztók a gyengén teljesítő régiókban számba vették a kilátásaikat, egyelőre bizonytalanok a saját jövőjüket illetően is, és inkább az olcsóbb termékek fogyasztását preferálják. Vagyis azok a vállalatok képesek eladásaikat növelni, amelyek egyrészt csökkentik az áraikat, másrészt a költségcsökkentés oltárán nem áldozzák fel a minőséget sem. Ismét nagy teret kapnak az árcsökkentések, alkalmi vételek, csak az a kérdés, miként őrizheti meg fenntartható működését az ilyen eszközöket alkalmazó cég?
A PricewaterhouseCoopers tanulmánya a fogyasztás erőre kapását a közép-kelet-európai régióban már 2010-re előrejelzi, Magyarországon azonban 2010 további fogyasztáscsökkenést hoz, és leghamarabb 2011-ben indul majd meg a növekedés. A tanulmány a www.pwc.com/r&c oldalon érhető el.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >