Fenntarthatósági ajánlást készítettek az ingatlanfejlesztők

A stratégiai ajánlás célja az iroda- és kereskedelmi épületek beépített energetikai kapacitásigényének csökkentése – a gyakorlatban tapasztalt energetikai túlkapacitások beépítésének valamint az épületek energiafelhasználásának csökkentése – egységes szakmai ajánlások alapján. Ez a maga nemében egyedülálló anyag arra fókuszál, hogy az iroda- és kereskedelmi épületek minél alacsonyabb beépített kapacitással legyenek megépíthetőek és üzemeltethetőek. Az energiahatékonyságra való törekvés minden szereplőnek hosszú távon fenntartható, környezetbarát és piacképes projekteket eredményez, amelyek számos előnyt nyújtanak mind gazdasági, mind környezeti szempontból. Az IFK a fenntarthatósági ajánlását az építőipari szereplőknek, az érintett kamaráknak és minisztériumoknak is eljuttatja, hogy a piacon eddig példátlan módon jöhessen létre nyílt párbeszéd a versenyképesebb és zöldebb jövőt jelentő megoldásokról.

A magyarországi „A” és „B” kategóriájú irodaházak túltervezettségére, energetikai kapacitásainak túlméretezésére, emiatt a kelleténél magasabb üzemeltetési költségekre, nagyobb szén-dioxid kibocsátásra és ezáltal a versenyképesség csökkenésére hívja fel a figyelmet legújabb felmérésében a legnagyobb magyarországi ingatlanfejlesztőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK). Az érdekvédelmi tömörülés az ABUD Mérnökiroda Kft-vel közösen szakmai ajánlásokat fogalmazott meg az egész szektor, benne a tagok, a bérlők, az ügynökségek és a jogszabályalkotók számára a környezetkímélőbb megoldások választására, a beépített energetikai kapacitások csökkentésére és az ilyen megoldások ösztönzésére, illetve támogatására.

A hatékony energiafelhasználásért

Dr. Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi „A” kategóriájú iroda és kereskedelmi ingatlanok iránt ugyan töretlen a kereslet, a trend fenntartása azonban nagyban függ az ingatlanfejlesztési irányoktól, a hatékonyabb működés felé elmozdulástól a tervezés, a megvalósítás és az üzemeltetés terén egyaránt. Ismertette a 16 cég által közölt, összesen 18 budapesti, 95-100% kihasználtsággal működő, „A” vagy ”B” kategóriájú irodaépület adatainak elemzésén alapuló felmérés eredményét, amely „rávilágított többek között arra, hogy mennyire túltervezettek ezek az irodaépületek” – mondta. Példaként sorolta, hogy a vizsgált irodáknál a valós teljesítményigény a rendelkezésre álló villamosenergia-, hűtési és fűtési teljesítményhez képest csak 51 százalékot ér el, a légtechnikai rendszereknél pedig az arány 71%-os. Ilyen mértékű túltervezettség jelentősen rontja az irodák és így az egész piac versenyképességét – hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az európai és a hazai fenntarthatósági jogszabályi környezet változásaival az ingatlanfejlesztő cégek többségének már most vagy a közeljövőben nem pénzügyi jelentéstételi kötelezettsége is lesz, illetve van. Az általuk fejlesztett ingatlanok fenntarthatósági teljesítménye (köztük a CO₂-kibocsátásra hatással lévő energiafelhasználás) ezáltal már nemcsak a piaci igények, hanem az éves pénzügyi és nem pénzügyi jelentéseik szempontjából is relevanciát kap. „Ezért az IFK célja a kisebb (valós) energiaigényű, magasabb energetikai hatékonyságú irodák és kereskedelmi ingatlanok fejlesztésének ösztönzése és elősegítése, ezzel a szektor és a hazai piac versenyképességének növelése” – hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy az IFK tagjai elkötelezik magukat az ajánlások bevezetésének népszerűsítése mellett, és amellett, hogy azokat a magyar piacon az iroda- és kereskedelmi épületfejlesztések alapelveiként fogadják el és alkalmazzák. Javaslatcsomagjukat az érintett kamaráknak és minisztériumoknak is eljuttatják, hogy a piacon eddig példátlan módon az összes szereplő részvételével jöhessen létre párbeszéd a versenyképesebb és zöldebb jövőt jelentő megoldásokról, és arról, hogy az egyes szereplők mit tehetnek ennek érdekében – tette hozzá.

Dr. Takács Ernő arról is beszámolt, hogy az IFK tagjai ezúton felhívják a dokumentumban megnevezett érintetteket (fejlesztők, bérlők, hatóságok, jogszabályalkotók, finanszírozók, ügynökségek), hogy vegyenek részt ebben a kezdeményezésben, és döntéshozatalaikban alkalmazzák a jelen dokumentumban lefektetett szakmai alapelveket.

Zöld épületek a fenntarthatóság jegyében

Dr. Reith András, a Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Karának tudományos főmunkatársa, az ABUD Mérnökiroda Kft. (ABUD – Advanced Building & Urban Design) ügyvezetője a részletekre kitérve ismertette, hogy javaslatukban a meglévő épületek hasznosítására irányuló fejlesztéseket helyezik előtérbe a zöld- vagy a barnamezős, új beruházásokkal szemben. Javasolják egyebek mellett az energiapozitív irányba történő fejlesztést és a szoftveres elemzésen alapuló döntéstámogatási módszerek alkalmazását. Utóbbihoz sorolta a telekválasztást alátámasztó energiahatékonysági összehasonlítást, az épülettájolást, valamint a dinamikus épületenergetikai modellek és  mikroklíma modellek eredményeinek vizsgálatát.

Az IFK javaslata a fejlesztéseknél elvárásként írja elő egyebek mellett az épület légtömörség-vizsgálatának elvégzését (a légtömören záródó épülethéj kialakítása érdekében), az energiahatékony homlokzatkialakításokat, ezeken belül a racionális üvegezési/fal arányt, a külső árnyékoló beépítését, illetve azt, hogy részesítsék előnyben a kétrétegű üvegezést. Háromrétegű üvegezést kizárólag abban az esetben javasolnak, ha az energetikai számítással igazolható.

Ösztönöznék a természetalapú (zöld = növényzet, kék = víz) megoldásokat alkalmazó fejlesztéseket, és előnyben részesítenék a magas megújuló arányú távhő-szolgáltatás alkalmazását, valamint a hatékony épületüzemeltetést.

A jogszabályalkotóknak pedig azt javasolják, hogy a jogszabályi környezettel segítsék a meglévő épületek felújítását/átalakítását; támogassák az energiapozitív irányba történő fejlesztést, például adócsökkentéssel, és teremtsék meg a megfelelő jogszabályi hátteret az energiaközösségek kialakításához, amelyet terjesszenek ki a hőenergiára is.

Nemzetközi kitekintés: alacsony karbonlábnyom a cél

Dr. Reith András hangsúlyozta, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási, úgynevezett ESG-kritériumok minél jobb teljesítése új szemléletet, együttműködést igényel a szektor összes szereplője között. Példaként említette, hogy az angolszász országokban már elterjedt az úgynevezett integrált tervezési munkafolyamat (IDP, Integrated Design Process), amelyet speciálisan az építési projektek optimalizálására dolgoztak ki a szakértők. A folyamat azonosítja és bevonja a fejlesztésbe, tervezésbe azokat a szereplőket, akiknek aktív szakmai tudása az épület teljes életciklusát lefedi. Ezek értő alkalmazása jelentősen hozzájárul az ingatlanok lekötött energiakapacitásának és későbbi energiafelhasználásának csökkentéséhez és az épület értékének növeléséhez.

Az ajánlás célja, hogy iránymutatást adjon az ingatlanfejlesztés projektfázisainak főbb döntéshozói számára, hogy az irodai ingatlanfejlesztések eredményeként olyan (új/felújított) ingatlanok jöjjenek létre, melyek ténylegesen energiahatékonyak, és energiaigényüket a valós teljesítmény-igényüket jól megközelítő teljesítményű berendezések biztosítsák az alacsony karbonlábnyom és a megfelelő komfortérzet kompromisszumok nélküli kiszolgálásával – jelentette ki.

Szilvási Pál, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke elmondta: az ajánlás az egész ingatlanszektor számára irányadó, mivel segít optimalizálni az energetikai kapacitásokat, javítja a fenntarthatóságot, és hozzájárul az ingatlanpiaci versenyképesség növeléséhez. Hangsúlyozta, hogy a meglévő épületek átalakításával olyan új termékek kerülnek a piacra, melyeknek alacsonyabb a karbonlábnyoma, mivel egy épületfelújítás kevesebb CO₂-kibocsátással jár, mint egy új irodaépület építése. Azonban az ilyen fejlesztések össztársadalmi értéke nemcsak az energiahatékonyságban rejlik, hanem abban is, hogy a meglévő erőforrásokat hatékonyabban használjuk fel, ezáltal hozzájárulunk a fenntarthatóbb jövőhöz – mutatott rá.

A pozitív hatású építkezésé a jövő

Az IFK alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugati típusú társadalmakban az épületek felelősek a primer energiafelhasználás és a szén-dioxid kibocsátás 40%-áért. Ez azonban nem csupán az épületek fenntartásához szükséges átalakított energia mennyisége és emissziója, hanem a teljes építési folyamatot is magába foglaló mennyiség. A budapesti, 1990 után épített irodaépületek elemzése alapján megállapítható, hogy a szerkezetépítés során a teljes beépített anyag karbonkibocsátásának 50%-a megtörténik, így a felújítás során ezzel már nem kell számolni – mondta.

Az IFK elkötelezett, hogy meghonosítsa a pozitív hatású építkezéseket – fejtette ki, megjegyezve, hogy ennek hiánya hosszú távon piaci hátrányt jelent Magyarország számára is a regionális versenyben. Vannak ugyanis olyan országok és cégek, amelyek már ma kísérleti projektek keretében olyan fejlesztéseket hoznak létre, melyek CO₂-mérlege a projekt életciklusa alatt pozitív, tehát a fejlesztés és üzemeltetés során nem csupán karbonsemlegesek, hanem szén-dioxid megkötéssel rendelkeznek (resztoratív és regeneratív építés). Pozitív hatású épületek esetén a projektfejlesztés minden fázisa olyan szinten optimalizált, hogy nem kerülhet sor a beépített teljesítmény túltervezésére – hangsúlyozta Szilvási Pál, megjegyezve, hogy ez a jövő, ebben kell a hazai fejlesztőknek is gondolkodniuk.

Rámutatott arra is, hogy az uniós klímacélok eléréséhez mind a felújításoknál, mind pedig az új építésű épületeknél jelentős szabályozási szigorítások várhatóak. Ennek első lépéseként bekerült az életciklus-szemlélet a tervezési, jogi környezetbe, mely hosszú távon a pozitív hatású építési szabályozás alapját készítheti elő. Ha ez felkészületlenül éri a magyarországi fejlesztőket és az építésgazdaság egyéb szereplőit, az nagymértékű hátrányt jelenthet számukra – figyelmeztetett.

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület és az ABUD Mérnökiroda közös fenntarthatósági ajánlása LETÖLTHETŐ:

http://www.ifk-egyesulet.hu/wp-content/uploads/IFK-Fenntarthatosagi-ajanlas-240918.pdf 

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK)

Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) a Magyarországon működő legnagyobb, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságokat tömörítő szervezet, amely 2009-ben jött létre. Az IFK feladata a Magyarországon működő, nemzetközi szinten is elismert ingatlanfejlesztő társaságok közös érdekeinek képviselete, célja az épített környezet minőségének fejlesztése. A szakmai elit, az IFK összes tagja – Atenor Hungary; Biggeorge Property Zrt.;   CPI Hungary Kft.; ERSTE Ingatlanalap; CTP, Futureal Development Zrt.; GLP Hungary Management Kft.; Gránit Pólus; Graphisoft Park SE; .; Horizon Development Hungary Kft.; InfoGroup; INFORG , Metrodom Kft.; Nhood, OTP Ingatlan Zrt.; Pesti Házak, Prologis; Property Market Ingatlanfejlesztő Kft.; Skanska Property Hungary Ltd.; Trigránit Fejlesztési Zrt.;  VGP Service, White Star Real Estate Kft.; WING Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. , Panattoni, Forestay Group, Magyar Ingatlanberuházó Zrt, Sundell Estate Nyrt., GTC Magyarország – egyaránt arra törekszik, hogy építsen, munkát adjon és értéket teremtsen. Az IFK támogatói: a Liget Budapest Projekt, a KÉSZ Zrt., és az Óbuda Group.

ABUD Mérnökiroda Kft.

Az ABUD – Advanced Building & Urban Design fenntarthatósági építésztervező és tanácsadó iroda az élhető, reziliens és intelligens épített környezet megoldásaira specializálódott. Az ezen a területen kialakított több mint 20 éves tapasztalatra építő cég egyedülálló nemzetközi portfólióval rendelkezik pozitív energiás fenntartható városrészek tervezése és tanácsadása terén, többek között Ausztriában, Norvégiában, Hollandiában és Spanyolországban. Az ABUD a legkorszerűbb épület- és városenergetikai építészeti és mérnöki szolgáltatásokat nyújtja, ötvözve azokat környezeti, szociológiai és adattudományos szakértelemmel, a hazai piacon túl olyan nemzetközi cégekkel együttműködve, mint a Zaha Hadid Architects, az UN Studio vagy például a BIG. Javaslataikat minden esetben adatalapú szimulációkkal, a legfrissebb kutatási eredményekkel és nemzetközi jógyakorlatokkal támasztják alá.