Féloldalas együttműködés a tejágazatban

A hazai termékek fogyasztásának növelését szeretné elérni a tejipar – hangzott el egyebek mellett a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban szervezett nemzetközi tejágazati konferencián. Kiderült az is, hogy a magasabb élelmiszer-kultúrájú országokban a gyártók erőfeszítései nyomán növekszik a nemzeti élelmiszerek presztízse.Idén a magyar élelmiszer-gazdaság az ötödik uniós évét kezdi meg. Az elmúlt évek történései jól érzékelhető változásokat hoztak – mondta a hazai és külföldi tejtermelők, feldolgozók, kereskedők és kutatók konferenciáját megnyitó Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője. Megváltozott a mezőgazdaság támogatása, a változásokhoz való alkalmazkodás felismerése és elsajátítása az agrárium számára a jövőbeni stabilitás lehetőséget jelenti. A termelők, feldolgozók, kereskedők közötti lehetséges és elvárható együttműködésre elsősorban a tejágazatban lehet példa. A tejágazatnak ugyanis folyamatosan újabb és újabb kihívásokra kell válaszolni: a hazai termelőknek egyre szűkül a piaca, mert az import gyorsabb ütemben nő, mint az export. Az összefogás, a párbeszéd létfontosságú. Ezért is került sor az FVM megbízásából a konferencia megrendezésére.

A termelők már szerveződnek
A közelmúlt történései is bizonyították, hogy az élelmiszer stratégiai cikk lett – emelte ki bevezetőjében Forgács Barnabás földművelésügyi és vidékfejlesztési szakállamtitkár. Éppen ezért szerencsés, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben kiemelt szerep jut a vidékfejlesztésnek, ezen belül az élelmiszer-termelés korszerűsítésének. A magyar költségvetés társfinanszírozásával jelentős fejlesztési, versenyjavítási célokat szolgáló beruházási támogatásokért pályázhatnak az állattartó telepek és a tejfeldolgozók működtetői, ezzel bizonyára újra fellendülés várható.
Besenyei Ferenc, a Pannontej Zrt. elnöke, a Tej Terméktanács alelnöke beszámolt arról az önszerveződést generáló folyamatról, amelynek eredményeként a tejgazdaság fejlődhet. A tejtermelők, feldolgozók, kereskedők és a fogyasztók képviselői 1992-ben hozták létre a terméktanácsot. A több mint másfél évtizedes együttműködés eredményeként a tejtermelők megalakították értékesítési szövetkezeteiket. Ma már öt ilyen szövetkezet működik, és a megtermelt tej közel fele e szervezetek révén kerül a feldolgozókhoz.
A feldolgozócégek hasonló együttműködéséről nem tudott számot adni, csupán arról, hogy a cégek között – jelenleg 36 feldolgozó tagja van a Tej Terméktanácsnak – néha konzultáció folyik.
A kapcsolattartás további feladatairól az alelnök elmondta: szükség van arra is, hogy a jövőben a termelők és velük már részben szimbiózisban élő feldolgozók a kereskedőkkel a jelenleginél szorosabb együttműködést alakítsanak ki. Arra számítanak, hogy a folyamatot a kormány fogja katalizálni, mert sok olyan – uniós szabályozás mellett is bevezethető – eszköze van, amivel a kereskedelem számára vonzó áruvá alakíthatják a nemzeti élelmiszer-ipari termékeket.

Cél az orosz piac
A tejtermelés alakulásáról elmondta, hogy az élelmiszer-gazdaság egészét jellemző módon az uniós csatlakozás óta folyamatosan csökkent. A csatlakozást megelőző időszakban az export még meghaladta az import értékét, az elmúlt négy évben azonban egyre inkább romlott a szaldó.
Bár ebben az időszakban folyamatosan növekedett az export is, de a többletet főként a tartálykocsikban kiszállított nyers tej adta, míg az import zömét a feldolgozott termékek jelentik. A Tej Terméktanács az elkerülhetetlen folyamatok mellett szeretné elérni, hogy itthon növekedjék a tejtermék fogyasztása. Besenyei Ferenc szerint kívánatos lenne elérni az unióban egy évben, egy főre jutó 200 literes (folyadék tejben mért) átlagfogyasztást.
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb aránnyal jelennek meg a viszonylag alacsony árú, gyengébb minőségű importtermékek. Éppen ezért a Tej Terméktanács fontos célként tűzte ki, hogy jó lenne, ha a növekedés alapjául szolgáló árut hazai tejből, hazai feldolgozók állíthatnák elő. Az uniós átlag egyébként azt mutatja, hogy az egyes tagállamokban a belső fogyasztásból 80 százalékkal részesednek a hazai termékek. Közben az ágazat bevételei szempontjából fontos lenne, ha az export a jelenlegi szinten megmaradhatna.
Besenyei Ferenc rendkívül jó hírnek minősítette, hogy az agrártárca közreműködésének is köszönhetően jól sikerült az orosz tejágazati audit. Magyarországon 19 olyan tejfeldolgozó van, amelyik szállíthat a jelentős importőrnek számító orosz piacra. A Ciprusi Tejtermelők Szövetségével a magyar Tej Terméktanács szerződést kötött, s az Európai Uniótól nyert 1,8 millió eurós támogatással, három éven át közös promóciós kampányt folytathassanak az ukrán és orosz piacon.

Felmerült a közös beszerzés
A Tej Terméktanács a közelmúltban egy belső költségfelmérést készíttetett, ebből kiderült: ha éves szinten, a literenkénti önköltségből 10 fillért megtakarítanak, akkor ez ágazati és éves szinten 150 millió forintot jelent. Éppen ezért felmerült, hogy az ágazat létrehoz egy közös beszerző szervezetet, és a termeléshez szükséges segédanyagokat közösen vásárolják, ezzel bizonyára csökkenthetik a költségeket, ami ugyanakkor a fejlesztést szolgáló jövedelem növelését szolgálhatja.
A terméktanács kiemelt feladatának tekinti az üzletek polcain fellelhető termékek monitoring rendszerű ellenőrzését. Tavaly hat termékcsoportban összesen 336 mintát vizsgált meg a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet, amelynek fele hazai, illetve fele külföldi származású volt. Míg a korábbi években a termékek nem megfelelő jelölése adott a legnagyobb arányban kifogásra okot, addig 2007-ben az érzékszervi tulajdonságok, elsődlegesen ízhibák voltak jellemzők.
Az élelmiszer-termelők és a kereskedők közötti viszony javítását szolgálná az etikai kódex. A Tej Terméktanács tesztelte a nemrégen működő önkéntes vállalás betartását.
Hosszú idő után végre megoldódott, hogy az áruházláncok elkülönítsék a hagyományos, teljes értékű termékektől a növényi zsírokat tartalmazó, ezért olcsóbb tejféleségeket.

Változó szerepek az értékláncban
Az együttműködés és az alapvető érdekek felismerésének hiányát mondta a tejtermelők és a feldolgozók közötti kapcsolatzavarok legfőbb okának Éder Tamás, a SOLE-MIZO Zrt. felügyelőbizottságának tagja. A mezőgazdaság és feldolgozóipar kapcsolatáról inkább általánosságokban beszélő szakember kiemelte, hogy a gazdasági rendszerváltás óta eltelt időben a meglehetősen konzervatív agrárius világot egyedül a kényszer tudta változtatásra bírni. Egyedül a tartós veszteségtermelés olyan rémisztő erő, hogy változtatásra bírja az ágazati szereplőket. Véleménye szerint a kilencvenes években a magasabb felvásárlási árak elérésének reményében létrejött a tejágazatban termelői integráció, és ez egyfajta ár és a leadható tej mennyisége tekintetében stabilitást hozott a tagjai számára. Közben a tejipart a napról napra élés jellemezte. Éder Tamás úgy véli, hogy csak rövid távú hasznot hozhat az, ha a termelők és a feldolgozók a tejlánc harmadik szereplőjével szembeni erőfitogtatás, zsarolás miatt szövetkezzenek. Az integrációt csak belső gazdasági érdekek mentén lehet létrehozni, hiszen az elmúlt évtizedekben is kiderült, az állami, adminisztratív intézkedésekkel sem lehetett ezt a célt elérni.
Jan van Roekel, a Nemzetközi Élelmiszer- és Agrárgazdasági Szövetség (IAMA) igazgatósági tagja szerint változtatni kell a fogalmakon is: a jövőben már nem vertikális és horizontális együttműködési láncokról kell beszélni, hanem értékláncról, amelyik már magában foglalja a kiskereskedőt és a vásárlót is. A modernizáció hatásaként az értékláncban betöltött szerepek is megváltoztak, mert nem a termelő, feldolgozó, kereskedő, hanem a vásárló gyakorolja a legfontosabb, ellenőrző és irányító feladatot.
A 21. század értékláncainak változásáról elmondta, hogy a kereskedelem és a termelés is megállíthatatlanul koncentrálódik, ugyanakkor a fogyasztók egyre inkább a helyben készült, helyi termékeket vásárolják. Vagyis a kereskedelmi szervezetekben felértékelődik a nemzeti termék. Emellett a nagy termelő világcégek egyre több energiát fordítanak arra, hogy a vásárlókkal megismertessék egészségvédő, környezetkímélő technológiáikat és a szigorú, belső élelmiszer-biztonsági ellenőrzési rendszerüket.
Czauner Péter

Tejtermékek külkereskedelme, millió dollárban
2003 2004 2005 2006 2007
Export Import Export Import Export Import Export Import Export Import 92 55 90 140 118 191 144 232 190 324
Forrás: Tej Terméktanács

Egy főre jutó évi tejfogyasztás Magyarországon, kilóban
2002 2003 2004 2005 2006
Tej, liter 66,4 63,0 61,8 60,5 58,6
Joghurt, kefir, tejföl, liter 9,9 11,0 11,7 11,7 12,1
Tejkonzerv, tejpor, 4,9 5,2 5,6 5,7 5,8
egyéb tejtermék, sajt, túró
Forrás: KSH