Félmilliárd forint zsarolóvírusokra
A vírusirtó szoftvereket gyártó G Data tapasztalatai szerint átlagosan 180 ezer forint körüli összeget kell fizetniük a megzsarolt magyar vállalatoknak, amikor egy kártevő titkosítja az adatokat a számítógépeiken. Fizetés után sokan közülük (közel 70 százalék) valóban megkapják az adatok helyreállításához szükséges kulcsot, de maradéktalanul sikeres visszaállításra szinte soha nem kerül sor.
A G Data becslése szerint a hazai vállalatok az elmúlt két évben körülbelül 500 millió forintot utalhattak át a bűnözőknek, hogy visszakapják a titkosított dokumentumaikat. A váltságdíj kifizetése azonban nem garancia arra, hogy megkapják a feloldáshoz szükséges kódot, a vállalatok körülbelül egyharmada teljesen hiába fizet. Ráadásul a titkosító kulcs kézhezvétele sem garancia arra, hogy vissza lehet állítani az adatokat, a sikeresnek mondható esetekben is a dokumentumoknak csak 60-70 százalékát lehetett visszanyerni.
A zsarolóvírusok, vagyis a fájlokat titkosító és a számítógépeket a felhasználók előtt lezáró kártevők a legveszélyesebbek közé tartoznak, mivel a kódolás feltörésére a legtöbbször nincs mód, és így adatainkat örökre elveszíthetjük
Kapcsolódó cikkeink
Több európai uniós országban jelent meg a kéknyelv betegség
Hollandiában 2023 szeptemberében kitört a kéknyelv-járvány. Október elején, a korábban…
Tovább olvasom >Madárinfluenza járvány egy Nógrád vármegyei lúdtelepen
Nógrád vármegyei lúdtelepen igazolta a madárinfluenza vírusának jelenlétét a Nemzeti…
Tovább olvasom >Ismét madárinfluenzával érintett egy gazdaság Bács-Kiskun vármegyében
Hetekkel a körzetek feloldása után ismét a madárinfluenza jelenlétét igazolta…
Tovább olvasom >További cikkeink
K&H: a szolgáltató szektor lendülete némileg ellensúlyozza az ipar akadozását
“A GKI frissen publikált konjunktúraindexe 2 ponttal csökkent a legutóbbi…
Tovább olvasom >Hogyan táplálkozzunk kánikulában? – a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tanácsai
A nyár a lazítás, a nyaralás, a szabadtéri programok időszaka…
Tovább olvasom >ESET: pszichológiai manipulációval csalják csapdába a kiberbűnözők a felhasználókat adatszerzés céljából
Pszichológiai manipulációval (social engineering) csalják csapdába a kiberbűnözők a felhasználókat…
Tovább olvasom >