Magazin: Felkészülés – de nem csak 2019-re

Kozák Ákos
igazgató
GfK

A hazai kiskereskedelem 2018-at megizmosodva hagyta maga mögött, a számok rendre jól alakultak, és csak keveseknek van okuk panaszra. Mindamellett ez az időszak, amikor el kell kezdeni a felkészülést arra a helyzetre, amely a következő évtized közepére kialakul, s amely majd kijelöli az élelmiszer-disztribúciós iparág kereteit.

Koncepciózus vállalatvezetők és a velük együttműködő középmenedzserek már most kezdjenek bele abba a munkába, amely nem 2020-ról szól, hanem inkább a következő 5 évről. Tisztában vagyok vele, hogy ma egyre kevesebb vállalat készít hosszú távú, 5–10 éves stratégiát. Egyet is értek ezzel a gyakorlattal, hiszen a változások sebessége csak igen nagy bizonytalansággal, vagy csak speciális szakértelmet kívánva enged betekintést a jövőbe. Mégis van néhány olyan trend és tényezőcsoport, amelyre már most oda kell figyelnünk, a következőkben ezekből veszek néhányat górcső alá.

Folyamatok a mélyben

Amikor egy ágazat vagy gazdaság jövőjéről beszélünk, akkor ma már szinte automatikusan érintjük a robotizáció és a munkaerőpiac összefüggéseit, a demográfiai problémákat, és a fenntarthatóság témaköreit. A kereskedelem azonban ennél konkrétabb kihívásokkal is szembesül. Azt is tudom, hogy a legtöbb menedzser akkor eszmél rá a változások szükségességére, amikor azok már kopogtatnak az ajtón, és nagyon is nyilvánvalóak. Az, hogy Magyarországon a diszruptív változások nem láthatóak a kiskereskedelmi környezetben – nem jelenti azt, hogy a mélyben nem zajlanak lassú és tektonikus folyamatok. Az tehát, hogy látványosan nem türemkednek ki ezek a jelenségek a mindennapok egyhangúságából, ne homályosítsa el látásunkat. A várható trendek egy része ugyanilyen unalmasnak és kevésbé átütő erejűnek fog mutatkozni, más részük pedig mindenki számára látható és érezhető lesz.

Kereskedelemmel foglalkozó elemzők a világ más részein azt prognosztizálják, hogy 2019-ben a korábbi dinamikus növekedés lanyhulni fog, mert a világpolitikai bizonytalanság, a markáns demográfiai változások és néhány országban a makrogazdasági problémák korlátokat támasztanak a folyamatos növekedés elé.

Mindez azonban – véleményem szerint – nem érvényes Magyarországra, inkább a kedvező előrejelzéseknek érdemes hinni, ami rövid távon a hazai állapotokat tekinti. A kevésbé feltűnő változások közé sorolhatjuk az online és a hagyományos kereskedelem egyébiránt kíméletlen harcát. A nemzetközi versenypályán a küzdelem most úgy írható le, hogy az online értékesítés továbbra is a nagy játékosok fókuszában van, de a fizikai kereskedelem szállítja a dollárokat. Sőt, a hagyományos szereplők a kiskereskedelmi bővülés 50%-át fogják produkálni a következő időszakban is. Nagyon nehéz hiteles megállapításokat tenni a hazai kiskereskedelem alsó és középszegmensének pénzügyi állapotáról, de megkockáztatom, hogy a fenti megállapítás a hazai viszonyokra is érvényes.

A kulcsszó: optimalizáció

Az elmúlt fél évtizedben több tízezerrel csökkent az üzletek száma, de ne higgyük, hogy ez magyar sajátosság. A felesleges kapacitások az eladótérben világszerte kihívások elé állítják a fejlesztőket és beruházókat, és az optimalizálás szinte az egyetlen lehetséges megoldás. Köztünk szólva, a hazai kereskedők palettáján ez a folyamat inkább az önálló kisboltok szegmensére jellemző, a nagyobb játékosok egyelőre el tudták kerülni a hálózatoptimalizálás keserves, de mégis szükségszerű lépéseit.

Ha már valaki internetes kereskedelemre adja a fejét, akkor azzal kell számolnia, hogy itt az operációs költségek folyamatosan növekednek, és hogy például világszerte a kiszállítások egyharmadát a vásárlók visszaküldik a feladónak. Márpedig a multicsatornás, a jövőben pedig az omni-csatornás értékesítési koncepció nem nélkülözheti az online jelenlétet, csak akkor már egy magasabb szinten.

A kereskedelem és a fogyasztás a hazai gazdaság növekedésének motorja. Ez most már évek óta így van, és nem gondolom, hogy a következő 1-3 évben változik a helyzet. Éppen ezért gondolom azt, hogy megérett a helyzet a modernizációra mindazoknak, akik eddig elhanyagolták vagy kevesebb figyelmet szenteltek működésük megújítására. Akik pedig már eddig is úttörő szerepet töltöttek be, azok a cégek pedig várhatóan a kevés nyertes között lesznek középtávon. De a legmodernebb technológiák bevezetését ők sem kerülhetik el.

Mit hoz a jövő?

A modernizáció, a korszerű vállalatirányítási rendszerek corporate szintű bevezetésétől a termelési/értékteremtési lánc végéig tartó teljes tartományt át kell hogy fogja. Az átmenet, az átalakítás folyamata egy-három évet ölel fel és időközben sajnos a környezeti tényezők között is bekövetkezik kisebb-nagyobb módosulás. Az új vállalati ökoszisztémának majd megint szolgálnia kell öt-hét évet, hogy azután ismét átformálják. De ez így összeségében közel egy évtized, éppen ezért hasznos belenéznünk a távcsőbe, és tekintetünket úgy tízéves távlatokba helyezni. Talán a részletek és finomságok nehezen kivehetők, de a nagy kép biztosan kirajzolódik előttünk.

Az élelmiszer-kiskereskedelem a kereskedelmi szektor kitüntetett területe és a jövővel kapcsolatos lehetséges szcenáriók felvázolásának ideális terepe. Az élelmiszer-fogyasztás a modern társadalom és gazdaság olyannyira szerves része, hogy egyben az iparág jövőjén túlmutató prediktív erővel is bír. Ebben az évben – karöltve Trade magazinnal – a jövőkutatás legújabb eredményeit osztom meg a kedves Olvasókkal és a konferenciák közönségével. Jövőkutató és piackutató intézetek tanulmányai, tanácsadó szervezetek jelentései és a szakmai tapasztalat mindannyiunkat segíthetik e munkában.

Tartva a fokozatosság elvét, a következő kiskereskedelmi trendek, irányok és iparági mozgások jelezhetők előre az élelmiszer-kiskereskedelem következő éveire. Nem feltétlenül minden és azonnal jelenik meg Magyarországon, de a legtöbb tendencia megjelenése csak idő kérdése.

Nem kérdéses iparági szereplőknek, hogy az omni-csatornás működési modell lesz a közeljövő sikertényezője. De a csatornák egybeolvadása még bizonyosan várat magára. Egyelőre a digitális transzformáció néha talán ködös feladata lebeg a vállalatvezetők szeme előtt. Lassan, valószínűleg a következő öt évben helyére kerül az a dolog is, hogy melyik technológia hol látja el majd feladatát. Kiderül, hogy mire lehet használni a chatbotokat, és hogy van-e helye a robotoknak a polcok mellett vagy inkább a logisztikai folyamatok támogatására születtek? A következő periódus, néhány év ebben a kérdéskörben, a technológiák és a működési modellek szimbiózisában sok kérdésre megadhatja a választ.

Miután kevesebb, mint egy évtized leforgása alatt boltok tízezrei tűntek el a hazai piacról (és ez minden bizonnyal folytatódni fog), a települések meg fogják újítani kereskedelmi politikájukat. Ezek a koncepciók vélhetően túlmennek majd a bevásárlóutca-modellen és a vonzáskörzetek nagyobb földrajzi egységében élő lakosság és vállalkozói csoportok együttműködésén fog alapulni. Az aprófalvas vidékek ellátási szerepe még megmarad a következő évtizedre, de választékában még a legkeményebb diszkontét sem fogja elérni.

A 2018-as kecskeméti bevásárlóközpont-konferencián már beszámoltam arról, hogy a jelenlegi egységek közül amelyik megmarad, ott akár négy – egymással versengő – fejlesztési irány is lehetővé válik. Erről majd az év során részletesen írok, de az időseknek vagy a csak technológiamegszállottaknak szóló házak egyaránt az opciók között lesznek.

A munkaerőről beszélni ma olyan, mint egy pszichológushoz menni. Problémaközpontú. Kevesen vannak, nincs elegendő jelentkező az adott pozícióra vagy éppen csak néhány hónapig marad az új cégnél (miután a munkaadó költségén megkapta a vállalati képzést). Ha hiszünk a digitális jövőben (nem nagyon van más opciónk), akkor vegyünk föl olyanokat, akik rendelkeznek ezekkel a képességekkel és egy nyelvet beszélnek a vásárlókkal. Nagy tétben fogadok, hogy a robotok nem fogják helyettesíteni az eladókat, sales tanácsadókat, vagy hívják, ahogy tetszik. A RoboRetail a háttérfolyamatok címkéje és nem az eladótéré. Sőt, a trendekkel foglalkozó kutatók inkább az ún. Human Retail reneszánszát vetítik előre. De erről majd egy másik alkalommal beszélek Önöknek.

Mindannyiunknak még 2018-nál is kedvezőbb széljárást, de egyben a 2020-as évnél alacsonyabb üzleti forgalmat kívánok! //