Félidejénél jár a HEINEKEN 10 éves fenntarthatósági programja

Az ózonvédelmi világnap alkalmából rendezett kerekasztal-beszélgetést Budapesten a HEINEKEN Hungária. Az esemény résztvevői arra keresték a választ, hogy mit tegyenek a vállalatok, a gyártó, az ipar és a szabályozó állam annak érdekében, hogy kézzel fogható eredményeket lehessen felmutatni a fenntarthatóság terén. A beszélgetés során szó esett a körkörös gazdaságról és a cégek egyéni vállalásainak fontosságáról is. Azonban a változást a fogyasztók szemléletváltozása hozhatja el – értettek egyet a szereplők.

A beszélgetést megelőző köszöntőbeszédében José Matthijsse, a HEINEKEN Hungária vezérigazgatója beszámolt a vállalatcsoport Csapoljunk jobb világot! elnevezésű 2020-ig tartó tízéves fenntarthatósági programjáról, amelynek értelmében Magyarországon is jelentős változások történtek és fognak történni a vízfelhasználás és a karbonkibocsátás területén a soproni és a martfűi telephelyen, amellyel csökkenthető a vállalat ökológiai lábnyoma. De hasonló jelentőséggel bír a HEINEKEN Hungária számára a helyi forrásokból történő beszerzés (pl. 100% magyar árpa a Soproni sörben), a helyi közösségek támogatása illetve a vállalat gondoskodó és biztonságos munkakörülményeket teremtő jellegének erősítése a dolgozók felé, továbbá a felelős alkoholfogyasztás népszerűsítése.

Szabó Teréz Krisztina, a Földművelésügyi Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztályának vezetője szerint az erőforrás-hatékonyság javítására hosszú távú megoldás csakis a körforgásos gazdaságra való áttérés lehet. A körforgásos gazdaság a lehető legtovább körforgásban tartja a természeti erőforrásokat, anyagokat, minimalizálja a ciklusból kilépő, hulladékká váló anyagok mennyiségét. Ez pedig – a főosztályvezető szerint – új megközelítést kíván a társadalom minden szereplőjétől, jelentős változásokat követel meg a gazdaságban, a termék megtervezésében, a gyártási folyamatban és a fogyasztói szemléletben is.

Dr. Biczó Imre László, az Nemzetgazdasági Minisztérium szakértői koordinátora, az Óbudai Egyetem tudományos főmunkatársa a kormány Irinyi-tervéről és annak fenntarthatósági aspektusairól beszélt. A tervben megfogalmazott célja, hogy az ipari termelés részesedése a GDP-ből 2020-ra 30 százalékra emelkedjen a jelenlegi 23,5 százalékról. Ebben pedig jelentős rész jut a zöldgazdaságnak. A prioritások között szerepel a megújuló energiahasznosítás, a biogáz, az anyaghatékonyság, a hulladékipar és az erdőgazdálkodás fejlesztése valamint az elektromobilitás a közlekedésben.

A Figyelő főszerkesztő-helyettese, Kamasz Melinda által moderált beszélgetésen Dr. Fazekas Dóra, klímapolitikai szakértő elmondta, hogy a gyakran hallott klímaváltozás kifejezés nem egyszerűsíthető le a hőmérsékletben megfigyelhető változásokra. A szakember szerint kétségtelenül megfigyelhető, hogy a nyarak melegebbek, a telek pedig hidegebbek – bár Magyarországon ez kevésbé érezhető, mint a trópusi vidékeken –, de a szélsőségek más fronton még jellemzőbbek, erre példa az egyre gyakoribb és pusztítóbb cunamik. Tavaly az ENSZ által rendezett párizsi klímakonferencián fontos vállalásokat tettek a résztvevők, a világ CO2-kibocsátásának mintegy egyharmadát lefedik a ratifikált megállapodások. Dr. Fazekas Dóra a fő prioritásnak a víz- és az energiagazdálkodásban történő tudatosság, amelyeknek következménye a CO2-lábnyom csökkenése. A klímapolitikai szakértő szerint bár Magyarországon Angliához képest még lemaradásban van a környezettudatos gondolkodás, de a javulás jelei már látszanak. „Az áttörés akkor történhet meg, ha mind fogyasztói, mind vállalati oldalon a fenntarthatóság szempontjai válnak fontosabbá a költségeknél, kiadásoknál” – hangsúlyozta dr. Fazekas Dóra.

Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke segítségét ajánlotta fel a hazai vállalatoknak a fenntarthatóbb működési folyamatok kialakításához. Az általa elnökölt szervezet – elmondása szerint – konkrét megoldásokat kínál nekik, a fenntarthatóság gondolatát kézzel fogható tartalommal tölti fel. Ifj. Chikán Attila szerint azért is fontos, hogy minél több vállalatnál induljanak el, illetve haladjanak tovább ezek a folyamatok, mert ezek partnereiken, dolgozóikon, beszállítói körükön keresztül jelentős befolyással bírjanak környezetükre, így a szemléletváltás nagykövetei lehetnek. Az üzleti tanács elnöke szerint bár a multinacionális nagyvállalatok magukkal hozzák a fenntarthatóság kultúráját, a magyar vállalatok sincsenek lemaradva, sőt állami vállalatok között is akad olyan, ahol ez a tevékenység példaértékű.

Chikán Attila szerint fontos, hogy a fenntartható termékek ne kerüljenek többe, mert olyan árérzékeny piacokon, mint a magyar ez lassíthatja a folyamatokat, noha meggyőződése, hogy nem feltétlenül drágább jövőtudatosnak, környezettudatosnak lenni. A cél, hogy a fenntarthatóság ne csak szelete legyen a vállalatok tevékenységnek, hanem minden folyamatot hasson át. Chikán Attila hangsúlyozta, még Nyugat-Európa is távol van a 100 százaléktól, mi magyarok az utunk ötödénél-negyedénél járunk.

„Meg kell értenie az embereknek, hogy kicsiben mit tehetnek, hiszen a vállalatokat is emberek irányítják, ez épül fel vállalati, majd állami szintre” – zárta gondolatait a BCSDH elnöke.

Pálfalvi Márta, HEINEKEN Hungária Vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója szerint az elmúlt években paradigmaváltás volt megfigyelhető a fenntarthatóság területén. Míg korábban az ezzel kapcsolatos üzenetek afféle pr-értékű fordulatok voltak a vállalati kommunikációnak, mostanra a fenntarthatóság szempontjai részei lettek a termékfejlesztésnek, a marketingnek. A fogyasztót hatékonyan megszólító márkák pedig erősebben viszik ezeket az üzeneteket, így többeket ér el, többek gondolkodására van hatással. A helyi közösségekkel való kapcsolatok építése évek óta prioritás a HEINEKEN Hungária számára, azonban tudatos döntés volt, hogy az álláskeresők segítésére szolgáló társadalmi programjuk a Soproni márkanév alatt fusson. Az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködésben megvalósult Soproni Jóleső Segítség program keretében 101 millió forintot fordítottak a kitűzött célra. „A karitatív szervezetekkel való együttműködésben is kulcsfontosságúak a közös hosszútávú elképzelések a pillanatnyi megoldások helyett, valamint a professzionális megközelítés és az átláthatóság” – húzta alá Pálfalvi Márta.

Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke szerint a felelősségről beszélve meg kell változtatni a gondolkodásunkat. Az életünknek természetes részévé kell válnia a hosszú távú gondolkodásnak, a fenntartható megközelítésnek. Az elnök szerint csak a szektorok közötti átjárás, az együttműködés lehet működőképes, erre példa a segélyszervezet, a HEINEKEN és a kormányzat valamint a helyi önkormányzatok összefogása az álláskeresők segítéséért. Lehel László elmondása szerint több száz céggel dolgoznak együtt, és immár a kis és középvállalkozások stratégiájában is megjelent a fenntarthatóság szempontja, hiszen saját bőrükön érzik, hogy az üzleti sikerekből – már csak a jövő sikerei érdekében is – vissza kell adni a társadalomnak.

Tennivaló Lehel László szerint is jócskán akad még. „Nagy bajban összefognak a magyarok, a gond a hétköznapokkal van, a mindennapi szolidaritáson kell javítani, a jólétünkből tudatosan kell áldozni. Ebben is igyekszünk jó példát mutatni” – mondta.

Dr. Papp Antal, a HEINEKEN egyik üzemének is otthont adó Martfű város polgármestere szerint a helyi közösségek és a vállalatok kapcsolatának túl kell mutatnia az adófizetésen és az adóbeszedésen, hiszen gyakori helyzet, hogy egy nagyobb gyárnak otthont adó városnak a vállalat életében végbemenő változások menedzselésében is részt kell vennie. Az együttműködést segíti, ha a jövőről hasonlóan gondolkodik a város és a vállalat, ez pedig Martfű és a HEINEKEN esetében maximálisan így van.

Martfű környezettudatos város, ahol jól működik a szelektív hullladékgyűjtés. 30 százalék a zöld hulladék aránya, amit ingyen szállítanak el. „Egyre nagyobb arányban használunk alternatív energiákat, napelemet szereltettünk a közintézményekre, így csak a közvilágitásért kell fizetnünk, de itt is dolgozunk azon, hogy változtassunk” – mondta a polgármester.

A HEINEKEN legfrissebb fenntarthatósági jelentése letölthető a http://www.heinekenhungaria.hu/fenntarthato-fejlodes/fenntarthatosagi-riportok oldalon.