Felgyorsult Kínában a fogyasztói árak emelkedése
Kínában a fogyasztói árak – főként az élelmiszerárak miatt – 2020 áprilisa óta szeptemberben emelkedtek a leggyorsabb ütemben, ami nagyban behatárolja a pandémia okán bevezetett korlátozások és az ingatlanszektor visszaesése miatt gyengélkedő gazdaságot támogató további politikai enyhítések lehetőségét.
A fogyasztói árindex az egy évvel korábbihoz képest 2,8%-kal emelkedett és tovább gyorsul az augusztusi 2,5%-os növekedéshez képest – ezt mutatták a Nemzeti Statisztikai Hivatal (NBS) pénteki adatai a Reuters elemzői közvélemény-kutatásában szereplő előrejelzéssel összhangban.
8,8%-kal magasabb élelmiszerárak
A fogyasztói infláció felgyorsult, mivel az élelmiszerárak az augusztusban mért 6,1% után az ősz első hónapjában 8,8%-kal emelkedtek. A sertéshús ára 36,0%-kal ugrott meg az egy hónappal korábbi 22,4%-os növekedéshez képest, a zöldségárak pedig a korábbi 6,0%-os emelkedést követően szeptemberben 12,1%-kal nőttek.
Az alapinfláció azonban sokkal szerényebb maradt, a maginfláció – amely nem tartalmazza a volatilis élelmiszer- és energiaárakat – 0,6% volt az augusztusi 0,8%-kal szemben.
Havi szinten a fogyasztóiár-index 0,3%-kal nőtt az augusztusi 0,1%-os csökkenés után, amihez a sertéshús árának havi emelkedése is hozzájárult.
A termelői árindex (PPI) 2021 januárja óta a leglassabb ütemben nőtt: éves szinten 0,9%-kal emelkedett az egy hónappal korábbi 2,3%-os növekedést követően és szemben az 1,0%-os előrejelzéssel.
Elemzők arra számítottak, hogy az infláció a termelői oldalon az alacsonyabb olajárak miatt mérséklődik, a felmérések pedig arra utaltak, hogy a vállalatok a megtakarítások egy részét továbbadják a vásárlóknak a lanyhuló eladások fellendítése érdekében.
Továbbra is hatályban a pandémiás intézkedések
A világ második legnagyobb gazdasága alig növekedett a júniusi negyedévben, és az elhúzódó járványügyi korlátozások, az ingatlanpiac súlyos visszaesése és az export lanyhulása közepette nehezen tudott talpra állni.
Október 10-én Kína lakosságának 13,9%-át és GDP-jének 19,7%-át kitevő 36 városban különböző szintű lezárásokat, illetve kerületi alapú ellenőrző intézkedéseket vezettek be – írja a Nomura egy kutatási jegyzetében.
Mivel a szigorú járványügyi korlátozások valószínűleg továbbra is érvényben maradnak, a közgazdászok arra számítanak, hogy a politikai döntéshozók további monetáris és költségvetési lazításokat fognak eszközölni a kilábalás támogatása érdekében, bár a tőkemenekülés miatti aggodalmak okán körültekintőek lesznek. Más nagy gazdaságok továbbra is agresszíven emelik a kamatlábakat, a jüan pedig már 14 éves mélyponton van.
A Nemzetközi Valutaalap kedden 3,2%-ra, illetve 4,4%-ra mérsékelte a Kínára vonatkozó 2022-es és 2023-as gazdasági növekedési előrejelzését, mondván, hogy az ország zéró-COVID-politikája miatti gyakori lezárásoknak megvan az ára.
Kapcsolódó cikkeink
Komoly átalakulásban a magyar tésztapiac
A szokások változása alapjaiban formálják át a magyar tésztapiacot –…
Tovább olvasom >Magyarország gazdasági sérülékenysége: okok, következmények és lehetséges kiutak
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai ismét ráirányították a figyelmet a…
Tovább olvasom >Az Amazon visszakozik: kínai megrendelések lemondásával reagál az amerikai vámemelésre
A kereskedelmi háború új fejezete az e-kereskedelemben – az Amazon…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >