Felfelé ívelő pályán a tanúsító védjegyek

Mi sem bizonyítja jobban a közösségi marketingben rejlő potenciált, mint az, hogy a „MAGYAR TERMÉK” Nonprofit Kft. tanúsító védjegyeinek népszerűsége kimagasló, sőt egyre szélesebb, míg a többi eredetjelölő védjegy ismertsége lényegesen kisebb, és inkább csökkenő tendenciát mutat, mindez a Debreceni Egyetem 2015-ös független kutatásából derül ki.

Idén a Danubius Hotel Hélia adott otthont az immár 4. alkalommal megrendezett tavaszi szakmai napnak. A 100 főt meghaladó részvételi szám bizonyítja, hogy továbbra is sokan kísérik figyelemmel a civil szervezet munkáját, a védjegyhasználók mellett szakmai szervezetek, hatóságok és üzleti partnerek is részt vettek a konferencián.

Az eseményen Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár mondott köszöntőt, melyben kifejtette, hogy a magyar élelmiszerek vásárlásával a fogyasztók azon kívül, hogy hozzájárulnak a hazai gazdaság fejlesztéséhez, munkahelyek megtartásához, támogatják saját egészséges táplálkozásukat, javítják a környezeti fenntarthatóságot. A Kormány nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a magyar élelmiszeripar minél előbb ismét megerősödhessen és a mezőgazdaságunkban megtermelt értékekből magasabb feldolgozottsági fokú, egészséges élelmiszereket állítson elő. Ennek elősegítése érdekében a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban mintegy 300 milliárd Ft támogatás áll rendelkezésre a piaci szereplők részére.

A folytatásban Kecskeméti Attila, a szervezet ügyvezetője elmondta, hogy a védjegyhasználók száma a tavalyi évhez képest 23%-al nőtt (140 cég), amely csaknem 3200 védjegyes terméket jelent 2015 májusában. Mindezt annak ellenére sikerült elérni, hogy 1169/2011/EU rendelettel kapcsolatos bizonytalanságok jelentős gátat szabtak tavaly a bővülésnek. Az ügyvezető felvázolta az elmúlt időszak eseményeit, az aktualitásokat és terveket. Ez utóbbiak közül kiemelendő, hogy a civil szervezet a Nemzetgazdasági Minisztériumnál kezdeményezte – az élelmiszerek példájából kiindulva – a non-food termékeket is érintő eredetjelölést szabályozó környezet megteremtését.

Az elmúlt néhány évben a Nonprofit Kft. számos üzletlánccal partneri viszonyt alakított ki. A szakmai programot gazdagította az ünnepélyes keretek között aláírásra kerülő stratégiai megállapodás, ezúttal a CO-OP Hungary Zrt.-vel. A cég képviseletében, Csongovai Tamás kereskedelmi igazgatóhelyettes kifejezte szándékát arra, hogy jelentős hangsúlyt kívánnak fektetni az itthon készült termékek védjegyekkel történő megkülönböztetésére és kommunikációs támogatására.

Dr. Soós Mihály ismertette a résztvevőkkel a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelem Intézetének legfrissebb – védjegyismertséget felmérő – független kutatási eredményét. Kiemelkedő jelentőségű a megállapítás, hogy amíg az eredetjelölő védjegyek ismertsége az előző mérés óta javarészt csökkent, addig a Nonprofit Kft. védjegyrendszerének népszerűsége és az iránta tanúsított fogyasztói bizalom töretlenül nő.

A védjegyek ismertségét támogatja, így a kutatási eredményhez is kétségkívül hozzájárul, a szervezet közösségi marketing és kereskedelmi aktivitása, mely az idei évben új lendületet kapott. Avramucz Attila, elnökségi tag látványos prezentáció keretében tájékoztatott a 2015-ös fejleményekről, melyek közül a legmeghatározóbb az őszre tervezett, 4 hónapon át tartó országos nyereményjáték 9 védjegyhasználó cég összefogásával.
Szintén példaértékű a közelmúltban csatlakozott Duna-Dráva Cement Kft. kommunikációs stratégiája, mely a magyar és hazai termék védjegyek elnyerésére épít az idei évben, tájékoztatott Guth Zoltán, a cég kommunikációs vezetője.

Az esemény támogatója, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője, Tóth Viktor a konferencia záróelőadásában elmondta: a pénzintézet elkötelezett a magyar kkv-k fejlődése mellett, ügyfélkörük döntő többségét ezek a cégek adják. Miközben tavaly a kkv hitelpiac 5,5 százalékkal visszaesett, addig a Budapest Bank 10 százalékkal növelte kkv hitelállományát. A szakember kiemelte: a hazai piac kiaknázásán túl a magyar vállalkozások versenyképessége szempontjából fontos a külpiacra lépés, amit az évek óta gyenge forint, és a rendelkezésre álló források is támogatnak. A bankoknak kiemelt szerepük van az exportpiacokra lépő cégek támogatásában, amelyeket kedvező refinanszírozási konstrukciókkal, tanácsadással, a vevői nemfizetési- illetve árfolyam kockázatok kezelésére szolgáló eszközökkel is segíteni tudnak.

Aki pedig közelebbről is meg szeretett volna ismerkedni a védjegyes termékekkel, az ízelítőt kaphatott a szakmai nap keretében felsorakoztatott kiállítóktól.