Magazin: Felfelé, göröngyökkel

A kiskereskedelem 2017-ben is nőtt, mégpedig kerek 5%-kal. Immár 2013 óta minden évben növekszik a kiskereskedelem. Akkor még csupán 1,8%-kal, de az elmúlt években már 5-6% körüli ütemben emelkedett a forgalma.

Vámos György
főtitkár
OKSZ

– A mértéknél több tekintetben is sokkal fontosabb a piac szereplői számára a fejlődés folyamatossága, folytonossága – emelte ki Vámos György.

A fejlődésben több tényező játszott szerepet. A gazdaság bővült, a GDP emelkedett, ami a fogyasztás szempontjából mindig döntő tényező, hiszen ezt növekvő bérszínvonal kíséri. Ugyancsak kedvező hatása volt több kormányzati, szociális intézkedéseknek, a lakásépítési támogatástól az áfacsökkentésig, és természetesen az alacsony inflációnak is.

Segítség kell a kisvállalkozásoknak

A munkaerőhiány 2016-tól jelentkezik markánsan az ágazatban. Ebben az évben már a bérek jobban nőttek, mint a kiskereskedelem árbevétele, és ez a folyamat 2017-ben is folytatódott: a bérnövekedés 10% felett volt, ami több mint duplája a forgalomemelkedésnek. Ez ugyanakkor feszültséget is okoz a kiskereskedelemben, főleg a kisvállalkozásoknál, amelyek bevételei nem termelték ki a bérek emelésének fedezetét, így más forrásokhoz voltak kénytelenek nyúlni, máshonnan elvenni. Őket sújtotta a kötelező minimálbér emelkedése is. Ez rányomja a bélyegét a kereskedelem helyzetére, hiszen minél kisebb egy vállalkozás, annál nagyobb nyomást gyakorol rá a munkaerő biztosítása és megtartása.

– Tavaly folytatódott a kiskereskedelmi értékesítőhelyek számának csökkenése, ami már hosszú évek óta megfigyelhető. Pontos adataink még nincsenek, de a boltszámcsökkenés nagyságrendje néhány ezerre tehető – informálja lapunkat az OKSZ főtitkára. – A bolti technológiákat is fejleszteni kellene sok területen. Ez ugyanolyan kényszer, mint a munkaerő megtartása érdekében a bérnövelés.

Aki ezt a két kívánalmat nem tudja teljesíteni, versenyhátrányba kerül. Ha nem akarjuk, hogy további kisvállalkozások tömegei szűnjenek meg, kedvezőbbé kell tenni a gazdasági, szabályozási környezetüket.

Vámos György kiemeli: a kormánynak voltak erre irányuló erőfeszítései, melyek közül elsősorban a járulékcsökkentés kívánkozik kiemelésre. Ezenkívül voltak más kedvező munkaerőpiaci intézkedései is, például a munkavégzés mobilitását segítendő. Mindez azonban a helyzet javításához kevés. Meg kell vizsgálni, hogy a kisvállalkozások részesülhetnek-e további járulékcsökkentésben, és fejlesztéseik támogatásához forrásokat kell keresni.

Az OKSZ ebben és minden más, kereskedelmet érintő szabályozási kérdésben állást foglalt a tavalyi évben is. A közös érdekek mentén folytatta együttműködését a szektor más érdekvédelmi szervezeteivel, beleértve a gyártókat tömörítő olyan szövetséget is, mint például az ÉFOSZ vagy a Márkaszövetség.

Átalakulóban

Az OKSZ folytatni szeretné az eddigi eredményes közös munkát az egyes szaktárcákkal, tovább finomítani a szabályozás egyes részterületeit, közösen megoldást találni a mindennapokban felmerülő, gyakorlati problémákra. Ilyen terület például a szakképzésé, amelynek tekintetében komoly eredményeket tudnak felmutatni. Céljuk, hogy gördülékenyebbé váljon a kereskedők munkája, a vevők kiszolgálása.

A következő években Vámos György a kiskereskedelem további – a jelenleginél kisebb ütemű – bővülésével számol. Ugyanakkor bizonyos területek az átlagnál gyorsabb fejlődést produkálnak – ilyen például az e-kereskedelem. Ettől azonban nem kell félnie a hagyományos típusú kereskedelemnek: mindig is keletkeztek új módjai az eladásnak. És úgy tűnik, a piaci szereplők közül az FMCG-szektorban is egyre többen élnek az új lehetőséggel: sorra jelennek meg a kiskereskedelmi láncok webáruházakkal.

– Ezekre a változásokra, arányeltolódásokra mind kereskedelmi, mind szabályozói oldalról fel kell készülni – emeli ki Vámos György. – Gazdaságpolitikai oldalról emellett fontos lenne a jövőbeni eredményes működéshez az is, hogy a kereskedelem számára az eddigi kedvező környezet biztosított maradjon. //