Magazin: Felfelé, göröngyökkel
A bérek és a GDP emelkedése jótékony hatást gyakorolt a kiskereskedelem tavalyi forgalmára is. A növekedés a következő években is folytatódhat, tudtuk meg Vámos Györgytől, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárától, ám az ágazat évek óta cipelt nehézségei (különösen a munkaerő-problémák és a kisvállalkozók leszakadása) továbbra is megoldás után kiáltanak.
A kiskereskedelem 2017-ben is nőtt, mégpedig kerek 5%-kal. Immár 2013 óta minden évben növekszik a kiskereskedelem. Akkor még csupán 1,8%-kal, de az elmúlt években már 5-6% körüli ütemben emelkedett a forgalma.
– A mértéknél több tekintetben is sokkal fontosabb a piac szereplői számára a fejlődés folyamatossága, folytonossága – emelte ki Vámos György.
A fejlődésben több tényező játszott szerepet. A gazdaság bővült, a GDP emelkedett, ami a fogyasztás szempontjából mindig döntő tényező, hiszen ezt növekvő bérszínvonal kíséri. Ugyancsak kedvező hatása volt több kormányzati, szociális intézkedéseknek, a lakásépítési támogatástól az áfacsökkentésig, és természetesen az alacsony inflációnak is.
Segítség kell a kisvállalkozásoknak
A munkaerőhiány 2016-tól jelentkezik markánsan az ágazatban. Ebben az évben már a bérek jobban nőttek, mint a kiskereskedelem árbevétele, és ez a folyamat 2017-ben is folytatódott: a bérnövekedés 10% felett volt, ami több mint duplája a forgalomemelkedésnek. Ez ugyanakkor feszültséget is okoz a kiskereskedelemben, főleg a kisvállalkozásoknál, amelyek bevételei nem termelték ki a bérek emelésének fedezetét, így más forrásokhoz voltak kénytelenek nyúlni, máshonnan elvenni. Őket sújtotta a kötelező minimálbér emelkedése is. Ez rányomja a bélyegét a kereskedelem helyzetére, hiszen minél kisebb egy vállalkozás, annál nagyobb nyomást gyakorol rá a munkaerő biztosítása és megtartása.
– Tavaly folytatódott a kiskereskedelmi értékesítőhelyek számának csökkenése, ami már hosszú évek óta megfigyelhető. Pontos adataink még nincsenek, de a boltszámcsökkenés nagyságrendje néhány ezerre tehető – informálja lapunkat az OKSZ főtitkára. – A bolti technológiákat is fejleszteni kellene sok területen. Ez ugyanolyan kényszer, mint a munkaerő megtartása érdekében a bérnövelés.
Aki ezt a két kívánalmat nem tudja teljesíteni, versenyhátrányba kerül. Ha nem akarjuk, hogy további kisvállalkozások tömegei szűnjenek meg, kedvezőbbé kell tenni a gazdasági, szabályozási környezetüket.
Vámos György kiemeli: a kormánynak voltak erre irányuló erőfeszítései, melyek közül elsősorban a járulékcsökkentés kívánkozik kiemelésre. Ezenkívül voltak más kedvező munkaerőpiaci intézkedései is, például a munkavégzés mobilitását segítendő. Mindez azonban a helyzet javításához kevés. Meg kell vizsgálni, hogy a kisvállalkozások részesülhetnek-e további járulékcsökkentésben, és fejlesztéseik támogatásához forrásokat kell keresni.
Az OKSZ ebben és minden más, kereskedelmet érintő szabályozási kérdésben állást foglalt a tavalyi évben is. A közös érdekek mentén folytatta együttműködését a szektor más érdekvédelmi szervezeteivel, beleértve a gyártókat tömörítő olyan szövetséget is, mint például az ÉFOSZ vagy a Márkaszövetség.
Átalakulóban
Az OKSZ folytatni szeretné az eddigi eredményes közös munkát az egyes szaktárcákkal, tovább finomítani a szabályozás egyes részterületeit, közösen megoldást találni a mindennapokban felmerülő, gyakorlati problémákra. Ilyen terület például a szakképzésé, amelynek tekintetében komoly eredményeket tudnak felmutatni. Céljuk, hogy gördülékenyebbé váljon a kereskedők munkája, a vevők kiszolgálása.
A következő években Vámos György a kiskereskedelem további – a jelenleginél kisebb ütemű – bővülésével számol. Ugyanakkor bizonyos területek az átlagnál gyorsabb fejlődést produkálnak – ilyen például az e-kereskedelem. Ettől azonban nem kell félnie a hagyományos típusú kereskedelemnek: mindig is keletkeztek új módjai az eladásnak. És úgy tűnik, a piaci szereplők közül az FMCG-szektorban is egyre többen élnek az új lehetőséggel: sorra jelennek meg a kiskereskedelmi láncok webáruházakkal.
– Ezekre a változásokra, arányeltolódásokra mind kereskedelmi, mind szabályozói oldalról fel kell készülni – emeli ki Vámos György. – Gazdaságpolitikai oldalról emellett fontos lenne a jövőbeni eredményes működéshez az is, hogy a kereskedelem számára az eddigi kedvező környezet biztosított maradjon. //
Kapcsolódó cikkeink
Új főtitkár az Országos Kereskedelemi Szövetség élén
Dr. Kozák Tamás váltja Vámos Györgyöt az OKSZ főtitkári pozíciójában.…
Tovább olvasom >Az élelmiszerkereskedelmi üzletekben több mint 1400 italcsomagolás-visszaváltó automata üzemel majd
Január elsejétől indul az üdítő- és szeszesitalok csomagolásának – műanyag,…
Tovább olvasom >Főtitkárt keres az Országos Kereskedelmi Szövetség
Főtitkárt keres az Országos Kereskedelmi Szövetség, Magyarország egyik vezető érdekképviseleti…
Tovább olvasom >További cikkeink
Hét trend, amely 2024-ben az in-store marketingre és a kereskedelmi dizájnra hatással lesz
A fogyasztók figyelmének megragadása és megtartása évről évre egyre nehezebbnek tűnik.…
Tovább olvasom >2024 a kihívások éve a dohányipar és dohány-kiskereskedelem számára
A gazdasági nehézségek ellenére várhatóan növekedett a dohány-kiskereskedelem éves árbevétele…
Tovább olvasom >Megjelent a Trade magazin legújabb száma!
A digitális verzió ezúttal is bővített formában jelent meg, és olvasható a levél…
Tovább olvasom >