Félezer fajta füge termesztésével kísérleteznek a zalai Becsehelyen
Mintegy félezer fajta füge termesztésével kísérleteznek a Zala megyei Becsehelyen, ahol kedden csaknem félszáz fajta bírálatát végezték szakemberek és laikusok; azokat a változatokat keresték, amelyek kereskedelmi forgalomba vagy további feldolgozásra kerülhetnek.

Sokáig egzotikus gyümölcsnek számított, de ma már hazánkban is megterem a füge (Fotó: Pixabay)
Miklós Ákos Márton, a település határában négy hektáron évek óta kivit és fügét termelő vállalkozás vezetője elmondta: jelenleg 450 különböző fajtát termesztenek – amelyeket már a nemzeti génbankban is nyilvántartanak -, ezek közül 45 fajta gyümölcsöt hoztak el bírálatra.A Nemzeti Génbank Tanács és a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) képviselői, a MATE Georgikon Campus oktatói, továbbá gasztronómia szakemberek és fügetermelők részvételével zajló bírálat során azokat a fajtákat igyekeztek kiválasztani, amelyeknek megfelelő a „pultállóságuk”, illetve ültetvényként termeszthetők, de akár friss gyümölcs, akár aszalvány, lekvár vagy pálinka formájában is a fogyasztókhoz kerülhetnek.
Becsehelyen elsősorban a meglévő fajták mostani klimatikus viszonyokhoz való alkalmasságát figyelik és értékelik
A sajátos mikroklímájú zalai termőhelyen lila, sárga, sőt csíkos és szürke héjazatú fügét termesztenek eredménnyel, amelyek között mézes, sárgadinnyés, illetve pirosbogyós gyümölcsre hasonlító ízűek vannak. Ezek egy része tavaly Nagykanizsán már kereskedelmi forgalomba is került. Utassy Luca, a közeli Tormaföldén öthektáros területen termelő Fügeliget Kft. tulajdonosa arról beszélt, hogy Magyarországon is kétszer szüretelhető a füge, a nyár elején, illetve ősszel. Az idei nyári időjárás nem kedvezett a fügeültetvénynek, így ezúttal 3-4 tonna termést várnak.Cseresnyés Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy vélekedett, hogy a számtalan elhagyott szőlőültetvény új hasznosítási lehetőségét kínálja, hogy ebben a régióban többen is foglalkoznak kivi-, datolyaszilva- és fügetermesztéssel. Ez azoknak biztosíthat új vállalkozást, akik a változó világban hasznosítani akarják a magyar földben rejlő értékeket.Németh Géza polgármester (független) jelezte: korábban elsősorban a szőlő- és borkultúrája, illetve az első szabad pálinkafőzés kapcsán forgott közszájon Becsehely neve, az utóbbi években azonban a kivi és a füge hozott igazán ismertséget a településnek.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Nébih: Villány térségében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegsége
Villány térségében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegsége,…
Tovább olvasom >Villány térségében is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége – fokozott védekezésre hívja fel a figyelmet a Nébih
A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó Grapevine flavescence dorée (FD)…
Tovább olvasom >Közelebb kell hozni egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat
A rövid ellátási lánc megerősítésével közelebb kell hozni egymáshoz a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Szárazság, technológiai verseny és összefogás: beindult a hazai dinnyeszezon
Komoly kihívások közepette indul a 2025-ös magyar dinnyeszezon: a csapadékhiány,…
Tovább olvasom >Romló, de a nemzetgazdasági átlagnál jobb konjunktúra a turizmusban
2025. júniusban a turisztikai cégek 70%-a szolgáltatási árainak növekedéséről számolt…
Tovább olvasom >Áremelkedés, exportcsökkenés, új fogyasztói szokások – így alakult a baromfi- és tojáspiac 2025 első felében
Látványos változások jellemezték 2025 első félévét a hazai baromfi- és…
Tovább olvasom >