Fél év alatt mintegy 170 milliárd forint került az üzletek pénztárába kereskedelmi márkás termékekért
Háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál szintén stabil a gyártói márkák 83 százalékos piacrésze, féléves összehasonlításban, értéket tekintve. Kereskedelmi márkákra 17 százalék jutott, a Nielsen által mért 60 vegyi és kozmetikai kategória bolti értékesítéséből.
Így az első félévben mintegy 170 milliárd forint került az üzletek pénztáraiba kereskedelmi márkás élelmiszerekért, háztartási vegyiárukért és kozmetikumokért.
A kereskedelmi márkás árucikkek sajátossága, hogy csak egy vállalat vagy egyetlen lánc üzletei forgalmazzák. Általában a cég nevével jelzik őket, mint például Coop, Spar vagy Tesco. Sokszor azonban fantázianevet kapnak a csupán egy cégnél kapható saját márkás termékek, többek között a Drogerie Markt, Lidl vagy Penny Market egységeiben.
– Az átlagok mögött azonban jelentősen különböznek az arányok. Például a mélyhűtött termékek teljes hazai, értékben mért bolti eladásából a saját márkák 44 százalékot vittek el, az idei első félévben, 22-t pedig alkoholmentes szomjoltó italokéból – tájékoztat Kocsis Eszter, a Nielsen ügyfélkapcsolati menedzsere. – Legalacsonyabb a saját márkák aránya az élelmiszer termékcsoportok között alkoholos italoknál 14, valamint a kávét és teát magukban foglaló forró italoknál, 17 százalékkal.
Figyelemre méltónak tartja, hogy néhány kategóriában csökkent a kereskedelmi márkák részaránya. Például húskészítménynél, pralinénál, valamint reggeliző termékeknél.
Vegyiáruk között a saját márkák csökkenő részarányát regisztrálták a piackutatók például háztartási papírárunál, ahol értéket tekintve 43 százalékról 41-re csökkent a piacrészük. Babakozmetikánál pedig 31-ről 30 százalékra.
Igen alacsony a kereskedelmi márkák piacrésze például száj-, illetve hajápolási cikkeknél, 6-6 százalékkal, értékben.
A kereskedelmi márkák terjedésének motorja a diszkont csatorna; forintban mért élelmiszer forgalmából, a tavaly első félévi 57-ről idén 59 százalékra nőtt a bolttípus saját márkás termékeinek részaránya. A kisebb forgalmú háztartási vegyiárunál és kozmetikumnál viszont csökkenő a trend; – 58-ról 56 százalékra változott a mutató.
– A fogyasztók vásárlási döntéseiben az egyik legfontosabb
szempont a kedvező ár/érték viszony. Mivel felméréseink szerint a vásárlók kétharmada a kereskedelmi márkák minőségét ugyanolyan jónak tartja, mint a gyártói márkákét, ez a fő oka annak, hogy a láncok saját márkás termékeit megveszik
– állapítja meg Kocsis Eszter. – Egyes termékcsoportokban pedig azért választják a kereskedelmi márkát, mert olcsóbb, mint a gyártói márka. Itt a fogyasztók 46 százalékának az a véleménye is tükröződik, hogy „a kereskedelmi márka a nehezebb anyagi helyzetben lévőknek való”.
Tovább árnyalja a képet, hogy a megkérdezett fogyasztók 44 százaléka szerint „a kereskedelmi márka olcsóbb, de a piacvezető gyártói márka jobban megéri az árát”.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Fogyasztóvédelmi kiválóságok díjazása: elismerték a 2024. év legjobbjait
Az idei év kiemelkedő fogyasztóvédelmi referensei és különdíjazottjai vehették át…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 0,2 százalékkal mérséklődött októberben
Októberben az ipari termelés volumene 0,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,1 százalékkal…
Tovább olvasom >A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >