Fél év alatt 50 ezer forintnál többet költünk ruhára

A GfK Hungária ConsumerScope adatai szerint az idei első félévben a háztartások nagyobb hányada vásárolt ruházati terméket, mint egy évvel korábban.

A január és június
közötti időszakban a magyar háztartások
elsősorban felsőruházati termékeket tettek a
bevásárlókosarakba, alsóruházati
cikkeket ötből három, lábbelit pedig nagyjából
minden második háztartás szerzett be, és
hozzávetőlegesen egyötödük vásárolt
ez idő alatt valamilyen kiegészítőt.
Egy háztartás átlagosan
54.100 forintot költött ruházati termékekre a
2008. január-júniusi időszakban, tehát 2007
első hat hónapjához képest közel nyolc
százalékos volt a növekedés (50.100
forintról).
Az átlagárak az előző
év első időszakához képest idén
összességében 0,6 százalékponttal
csökkentek. A teljes piacon mért átlagár
mérséklődéséhez legnagyobb arányban
a bébiruházati termékek átlagárának
22 százalékos visszaesése járult hozzá.
Viszonylag magas árerózió volt megfigyelhető a
sportruházati szegmensben (14 százalék) is;
emellett a cipőárak és a felsőruházati
termékek átlagos fogyasztói ára csökkent.
A kiegészítők átlagára ezzel szemben
emelkedett csakúgy, mint 2006 és 2007 első félévének
viszonylatában. Az idei első hat hónapban drágábban
juthattak hozzá a vásárlók a
munkaruházati és alsóruházati termékekhez
is.
A megelőző
két év első hat hónapjához hasonlóan
az alsóruházati szegmens részesedett a
legnagyobb – bár 2006. és 2007. január-júniushoz
képest csökkenő – arányban a teljes mennyiségi
ruházati piacból. A piac több mint harmadát
a felsőruházat adta, tizedét pedig a cipők. A
bébiruházat a teljes piac 3 százalékát
teszi ki, ami a 2007. év január-júniusi
időszakban mért részarányukhoz képest
mintegy fél százalékponttal magasabb.
Az egyes szegmensek mennyiségi
és az értékforgalmi részesedését
összevetve egyértelműen látszik, hogy a lakosság
arányaiban legtöbbet – összes költésének
több mint felét – felsőruházatra adta ki. Az
alsóruházat értékforgalomból való
részesedése ugyanakkor – 47 százalékos
mennyiségi részarányához képest –
alacsony, mindössze 14 százalékot képvisel
az összes költésből. Hasonlóképpen
jelentős eltérés tapasztalható a lábbelik
esetében, amely bár a teljes piac mintegy 10 százalékát
adja mennyiségben, addig az értékforgalomból
mintegy 26 százalékkal részesedik.