Feketén – fehéren (és szürkén)

„A szürke 40 árnyalata” – ezzel a sejtelmes alcímmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lánchíd Klub az áfacsalásokról március 11-én.

A beszélgetés moderátora Tóth Zoltán, a MindZ Business Design ügyvezető partnere volt, aki vitaindító előadásában kifejtette: Magyarország a régió középmezőnyében helyezkedik el a feketegazdaság erejét tekintve. Ez utóbbi aránya egy 2010-es felmérés szerint 24 százalék volt a GDP-hez viszonyítva, egy frissebb, tavalyi felmérés pedig 17 százalékra becsüli. Az Európai Unióban 2011-ben mintegy 193 milliárd euró áfabevételtől estek el a tagállamok a feketegazdaság miatt. Ezen belül Magyarország a becslések szerint 3,7 milliárd euró mínuszt volt kénytelen elkönyvelni.

Tóth Zoltán leszögezte: a feketegazdaság ellen három fronton lehet küzdeni. EU-konform, de a hazai viszonyokból kiinduló szabályozással, hatékonyabb ellenőrzési mechanizmusokkal és etikus, szabálykövető üzleti magatartás megvalósításával.

A kerekasztal-beszélgetés során felmerült: a moralitás és az üzleti érdek gyakran feloldhatatlan ellentétbe kerül. Amíg a becsületes vállalkozó árhátrányba kerül a piacon, nehéz a „fehér oldalon” tartani.

Az ágazat bízik a hathatós állami fellépésben, ami csak elhatározás kérdése (lásd például az olajszőkítés felszámolását). A szabályozás frontján pedig olyan adótörvények kellenének, amelyek betarthatók és betartathatók.

Ugyanakkor arról sem szabad hallgatni, hogy az ágazat kifehéredése – az áfakulcsok csökkentése nélkül – az élelmiszerárak emelkedésével járna. Ez is szerepet játszhat abban, hogy a szociális szempontokra is figyelő állam eddig nem lépett fel kellő eréllyel. A fehérebb gazdaságnak azonban sokkal több pozitív következménye lenne, mint negatív, értettek egyet a Lánchíd klub tagjai.

Végezetül, az ellenőrzésekkel kapcsolatban azt emelték ki a beszélgetés résztvevői, hogy meg kell teremteni a normatív, automatikus, személyektől független kontroll gyakorlatát, mert számos példa azt mutatja, hogy a valóságban még nem tartunk itt.