Fejlesztésre szorul a zöldség-gyümölcs ágazat

A cikk a Trade magazin 2025/12-2026.01. lapszámában olvasható.

Dr. Apáti Ferenc
elnök
FruitVeB Magyar
Zöldség-Gyümölcs
Szakmaközi Szervezet és
Terméktanács

A versenyképesség megtartásának alapja a hatékonyság és az intenzív termesztéstechnológia alkalmazása. Öntözés, jég- és fagyvédelem, valamint a precíziós gazdálkodás nélkül ma már nem biztosítható stabil, kiszámítható termelés.

Növekvő importfüggőség

A hazai zöldség-gyümölcs termelés volumene az utóbbi években mintegy 2 millió tonna körül stabilizálódott, míg a 2000–2010 közötti időszakban még 2,5 millió tonna volt. A termelés csökkenésével párhuzamosan mérséklődik az export és nő az import, vagyis az ország egyre kevésbé képes saját piacát hazai termelésből ellátni. A folyamat már az élelmezésbiztonság szempontjából is kockázatot jelent. A visszaesés oka azonban nem elsősorban a külföldi áruk jelenléte, hanem a belső gyengeségek és a szabályozási környezet hatása: a munkaerő- és szaktudáshiány, az együttműködés hiánya és a generációváltás elmaradása.

– A klimatikus viszonyok okozta károk között vannak elháríthatók és el nem háríthatók, de a hatásukat csak költséges beavatkozásokkal lehet mérsékelni. A teljes termőfelületnek öntözöttnek kell lennie, az ültetvényeket pedig fagy- és jégvédelmi technológiákkal is fel kell szerelni – fejti ki dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Korszerűsítési kényszer

A gyümölcstermesztés volumene az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan csökkent. A magas tőke-, munkaerő- és szaktudásigényű fajok termelése esett vissza leginkább: a málna, a szeder, a fekete ribiszke és a köszméte termesztése gyakorlatilag megszűnt, több mint 50%-kal mérséklődött az alma, a körte és az őszibarack mennyisége. Ezzel szemben a dió és a bodza – alacsony tőke- és munkaerőigényük miatt – tudott területi növekedést elérni, míg a szamóca, a cseresznye és a kajszi a kedvező piaci pozícióknak köszönhetően fejlődött.

A hazai ültetvényfelület 70-75%-a öntözetlen, korszerű jégvédelem alig néhány ezer hektáron érhető el. Az ültetvények 40-50%-a korszerűtlen és potenciálisan versenyképtelen, 25-30% fejleszthető, és csak 25-30% tekinthető valóban professzionális, intenzív ültetvénynek.

– A frisspiaci gyümölcstermesztésben csak az öntözött, jéghálóval takart, fagyvédelmi technológiával ellátott, intenzív ültetvények lehetnek versenyképesek. Az ipari gyümölcs esetében is öntözött és valamilyen fokon fagyvédett ültetvényben kell gondolkodni – vázolja dr. Apáti Ferenc.

A zöldség-gyümölcs ágazat visszaesésének oka főként a belső gyengeségek és a szabályozási környezet hatása

Sérülékeny környezet

A zöldségágazat az EU-csatlakozás óta jelentős területi és mennyiségi visszaesést szenvedett el: a tőke-, munkaerő- és szaktudásigényes szabadföldi és hajtatott kultúrák területe 30–50%-kal csökkent, több szakágazat pedig ma már csak néhány száz vagy 1-2 ezer hektáron működik. Ugyanakkor stagnálni vagy növekedni az alacsonyabb tőke- és munkaerő-igényű, kisebb szakágazatok voltak képesek, ahol a termesztéstechnológiai kockázat is alacsonyabb.

A szabadföldi termesztés különösen sérülékeny: a saláta- és káposztafélék érzékenyen reagálnak a szélsőséges időjárásra, július–augusztus hónapban karfiol és brokkoli gyakorlatilag nem is terem Magyarországon.

– Szabadföldi zöldségtermesztést a jövőben csak 100%-ban öntözött körülmények között tudunk elképzelni. A precíziós gazdálkodásnak két nagy területe lesz: a hatékonyság növelése és a munkaerő kiváltása. A továbblépéshez professzionális kutató- és kísérleti állomások létrehozása lenne szükséges, amelyek szaktanácsadással és technológiai támogatással szolgálnák a termelőket – vetíti előre a FruitVeB elnöke.