Fejlesztési javaslatok a hazai kereskedelem versenyképességéért
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) a hazai kereskedelem aktuális problémáinak megoldása mellett már a következő, 2021-ben induló európai uniós pályázati ciklusra is készül. A szövetség jelenlegi munkájáról Neubauer Katalin főtitkárt kérdeztük.
– Melyek a legújabb fejlesztési irányok a szövetségben?

Neubauer Katalin
főtitkár
MNKSZ
– Az Európai Parlament egy 2017-es döntésével összhangban, amely kimondja, hogy minden tagállamban biztosítani kell az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatóipar együttes fejlődését, az újonnan felállított Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérte szövetségünket olyan innovatív javaslatok kidolgozására, melyek segíthetik a kisebb piaci szereplők versenyben maradását. Ennek a feladatnak kiemelkedő fontossága van a tekintetben is, hogy a jelenlegi, 2013-tól 2020-ig tartó uniós pályázati ciklusban gyakorlatilag nem voltak kereskedelmet érintő támogatások. A Független Európai Kereskedők Szövetségéhez (IRE) is abból a célból csatlakozunk idén, hogy még inkább rálássunk az uniós lehetőségekre, és javaslatainkkal befolyásolni is tudjuk azokat. Reméljük, hogy a 2021-től induló új pályázati ciklusban már a kereskedelem fejlesztését szolgáló támogatások is helyet kapnak, és azokba a jelenleg kizárt közép-magyarországi régió is becsatlakozhat. Szeretnénk, ha a kereskedelem fejlesztése mind európai, mind hazai szinten központi kérdéssé válna.
– Hogyan segíti pályázni kívánó tagjait a szövetség?
– Az MNKSZ-ben beindítottunk egy új, pályázatfigyelő szolgáltatást, melynek keretében monitorozzuk a kiírásokat, és az azokból kiszűrt, a vállalkozások számára fontos információkat rövid időn belül kommunikáljuk tagjaink felé, ezenkívül segítséget nyújtunk pályázatíró cégekkel való kapcsolatfelvételben is.
– Az év második felében milyen kérdések lesznek fókuszban?
– Szövetségi szinten leginkább a jogalkotás folyamatában kell aktívan részt vennünk. Ennek keretében továbbra is készítjük javaslatainkat többek között a túlszabályozottság kérdésében, mindazon jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek az uniós kötelezettségeken felül rónak plusz anyagi és adminisztratív terheket a vállalkozásokra. Az uniós szabályozókon túlmenő terhek rontják a hazai vállalkozások versenyképességét, ezért ezek ellen folyamatosan dolgoznunk kell.
– Mondana példát?
– Kiemelném a nagykereskedelmet sújtó, kötelező agrárkamarai tagságot, amely olyan terhet jelent, amit az élelmiszer-nagykereskedelem nem fog elbírni. Meggyőződésünk, hogy ez a törvény az ellátási lánc fontos láncszemét jelentő nagykereskedelmet tömegével fogja gyors úton visszavetni, a hazai élelmiszer-kereskedelmi struktúra pedig nagykereskedelem nélkül nem működőképes. Mi azt szorgalmazzuk, hogy a nagykereskedelem kerüljön vissza a Kereskedelmi és Iparkamarához, mert az agrárium és a feldolgozóipar érdekei a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásokéival nem egyeztethetők össze.
Az agrárkamarai tagdíj kiszabási rendszere nem veszi figyelembe a különböző tevékenységi körök eltérő profittermelő képességét. A kirótt tagdíj indokolatlanul és túlzó mértékben drágítja az élelmiszer-ellátási láncot, ezáltal áremelést gerjeszt, amely rendkívül kedvezőtlen a hazai feldolgozóipar, a kereskedelem és a fogyasztó számára egyaránt.
A másik javaslatunk szintén a kamarai működéshez kapcsolódik. A jogszabályok gyors ütemű változásaival egy kkv. nem tud lépést tartani, ezért szorgalmazzuk, hogy a kamarák ezen a téren segítsék minél jobban a cégeket, hogy azok felkészültek lehessenek a jogszabályi változásokból eredő kötelezettségekre. A vállalkozás működését meghatározó és befolyásoló jogszabályok rendszerét a kamarának kellene a kkv.-k számára könnyen adoptálható formában átláthatóvá és elérhetővé tennie. Mivel ilyen típusú szolgáltatásra nagy szükségük van a vállalkozásoknak, ezt a feladatot mi, a szövetségen belül próbáljuk tagjaink érdekében ellátni. Az elmúlt évek alatt az MNKSZ egy jól működő kommunikációs csatornává vált a vállalkozók körében, és tevékenységünk sok új együttműködést is eredményezett. Az általunk működtetett rendszer olyan hatékony kommunikációt indított be a hazai kereskedők között, amelyre eddig még nem volt példa. (x)
Kapcsolódó cikkeink
Nyolc területen már megfigyelhető fordulat a gazdaságban
A gazdaságban már nyolc területen megfigyelhető fordulat: a foglakoztatás, a…
Tovább olvasom >Varga Mihály: a gazdasági stabilitás a legfontosabb
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen kinevezett elnöke…
Tovább olvasom >A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség fellép az élelmiszerinfláció ellen
Az élelmiszereket előállító és beszállító vállalatok együttműködése nélkül a kiskereskedelmi…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >