Fehérje, bélrendszeri egészség és mentális jóllét – Ezek a trendek formálják a globális élelmiszeripari innovációt 2026-ban

A cikk a Trade magazin 2026/02-03. lapszámában olvasható.

A fogyasztókat körülvevő makrokörnyezetet 2026-ban a külső nyomás és a bizonytalanság határozza meg: egyszerre vannak jelen életükben a pénzügyi nehézségek, a geopolitikai feszültségek, a gazdasági bizonytalanság és a klímaváltozás okozta aggodalmak.

A szorongás globális jelenség: a fogyasztók fele vallja, hogy nagyon vagy valamennyire szorong a körülötte zajló események miatt. Az elmúlt évben a fogyasztók 85%-a tapasztalt stresszt, amelynek első számú forrása a személyes pénzügyi helyzet és az egészség, a munka és az oktatás.

E körülmények tartós, a globális élelmiszerpiacot is formáló életmódbeli elmozdulásokat indítottak el – legalábbis ez rajzolódik ki az Innova Consumer Trends 2026 kutatásából. A fogyasztók egyre proaktívabbak, ha jóllétükről van szó: egyharmaduk rendszeres testmozgással próbálja kezelni a stresszt, de emellett előtérbe került a tudatos fogyasztás is, vagyis az egyszerre pénztárca- és környezetkímélő döntések. A rugalmas életvitel és a digitális lét szintén meghatározóvá vált: a munkavégzés átalakuló mintái és az online platformok elmosták a munka, az otthon és a szabadidő között húzódó egyértelmű határvonalakat.

Ebben a közegben a fogyasztók keresik a lehetőségeket, amelyek révén visszaszerezhetik a kontrollt saját életük felett, és végső soron segítenek a feszültség levezetésében, a kikapcsolódásban és a feltöltődésben.

Az élelmiszeripari márkák számára létfontosságú, hogy a fogyasztók életmódjához és értékrendjéhez igazodjanak. Azok az életmódbeli változások, amelyek az idei évben mindenképpen figyelmet érdemelnek, öt fő trend köré szerveződnek.

1. Kötetlen társasági élet

Mára a fogyasztók többsége (59%) előnyben részesíti a kötetlen társas érintkezést a formális találkozásokkal szemben (17%). Az étel továbbra is kulcsszerepet játszik a társas kapcsolatok erősítésében, és a könnyed kézműves jellegű fogások jól tükrözik a fogyasztók informálisabb társasági alkalmak iránti igényét. Felértékelődött (+22%) a kávézó mint közösségi tér szerepe, de kedveltek az otthoni összejövetelek, az éttermek, a parkok és a vidéki helyszínek is. Jól látható ez például Berlinben, ahol a város partikultúrája a híres éjszakai élet felől a napközbeni aktivitások felé, például tóparti séták, piknikek, brunchok és közös főzések irányába mozdult el.

2. Énidő

A világon tízből három fogyasztó gondolja úgy, hogy az egyedül töltött idő segít a stressz kezelésében, 29% szerint pedig az „énidő” fogalmába tökéletesen beleillik a kényeztető ételek és italok fogyasztása. Dél-Koreában például a korábban népszerű karaokezás, illetve bárokban való találkozás helyett a fogyasztók mind többször döntenek az otthoni minőségi időtöltés mellett, és főznek egy finom vacsorát, vagy filmet néznek.

3. Vitalitás és longevitás

Az ENSZ World Population Prospect 2024 előrejelzése szerint a 60 év felettiek száma a jelenlegi 1,1 milliárdról 2030-ra 1,4 milliárdra nőhet, azaz mind többen akarnak, illetve mind többeknek kell hosszabb ideig aktívnak és egészségesnek maradni.

A fizikai egészséget illetően leginkább az alvás, a testsúly és az energia foglalkoztatja őket – 57% már aktívan tesz is energiaszintjének növeléséért. A technológiának köszönhetően az egészséggel kapcsolatos tájékozottság is egyre nő: 30% használ egészségfigyelő alkalmazásokat, 26% pedig aktivitáskövetőt.

A hosszú élettartamot és vitalitást célzó termékek piacán egyaránt megtalálhatók az inkább tudományos, „laboralapú” megközelítések és a lassabb, hagyományos irányzatok is, mint az ájurvéda vagy a hagyományos kínai orvoslás (TKO).

4. A technológia segítőtárs a mindennapokban

A fogyasztók 57%-a érdeklődik aziránt, milyen, az eddigieken túlmutató módokon használhatná a mesterséges intelligenciát (AI), és 50% meg van győződve arról, hogy az AI támogatja a kreativitást. Erre az igényre alapoz a Lifesum táplálkozáskövető és -elemző app, amely képes több millió termék adatait elemezni vonalkód-leolvasó segítségével, míg az Upliance 2.0 indiai AI-konyhai asszisztens a főzéssel kísérletezőket egy 750-nél is több recept lépésein végigvezető applikáció segítségével aprít, kever, párol és pirít.

5. Egyszerűbb élet

A fogyasztók 29%-a egyszerűsítette életét mentális jólléte érdekében, és 31% érzi, hogy a stressz csökkentéséhez nem sokkal kell több annál, mint hogy időt tölt a szabadban, illetve a természetben. E trend további kulcselemei a képernyőidő visszafogása a digitális túlterheltség mérséklése érdekében, valamint az egyszerű és lélekmelengető ételek-italok választása.

Ugyanakkor minden negyedik fogyasztó érzi úgy, hogy a tudatos, egészséges döntések meghozatala stresszt okoz számára. Erre válaszul például a kanadai Freshprep szolgáltatás friss, előkészített receptdobozokat szállít házhoz, amelyek megkönnyítik annak eldöntését, mi legyen a vacsora. Emellett a vállalat alapvető élelmiszereket is kínál, tovább egyszerűsítve a mindennapi étkezés megszervezését.

Mi várható 2026-ban?

Ezen életmódbeli változásokra alapozva mutatta be az Innova Market Insights novemberben egy webinárium keretében azt a 2026-ban várható tíz trendet, melyek az élelmiszeripari termékinnovációt befolyásolják. Mint azt Lu Ann Williams, a vállalat global insights igazgatója elmondta, a világszerte mintegy 14 ezer fogyasztó megkérdezésével zajló kutatás alapján ugyan az idei év csúcsirányzatai egyre erősebben a fehérjefogyasztás és a bélrendszer egészsége köré szerveződnek, a fogyasztók más egyéb egészségügyi előnyökre, kényeztető élményekre, a bolygó iránti felelősségvállalásra és a termékek ár-érték arányára is figyelmet fordítanak.

Trend #1 – Dübörög a protein

Az elmúlt évek egyik legkitartóbb irányzata a proteintrend, melynek lendülete továbbra sem lankad. Olyannyira, hogy mára már egyre kevesebben kérdőjelezik meg a fehérje és a jóllét közötti direkt kapcsolatot.

A fehérjedús táplálkozástól a fogyasztók egyrészt jobb sportteljesítményt és regenerációt, az immunrendszer működésének javulását, testsúlyszabályozást és egészséges öregedést várnak, másrészről úgy látják, az mentálisan magasabb energiaszintet, tisztább és gyorsabb gondolkodást, valamint jobb koncentrálóképességet is eredményez. Ennek megfelelően a legkülönfélébb alkalmakkor és különböző formákban igyekeznek egészségüket proteinnel támogatni: globálisan ötből három fogyasztó figyel arra, hogy növelje a táplálkozás során bevitt fehérje mennyiségét az abból a legtöbbet tartalmazó alkategóriáknak gondolt tejet és tejitalokat, illetve más fehérjeforrásokat választva.

32%-kal nőtt a fehérjét és legalább egy, egészségre vonatkozó állítást tartalmazó új élelmiszer- és italtermék-bevezetések száma, de a proteint és testsúlykontrollt ígérő új fejlesztések száma is 29%-kal emelkedett

Különösen hívogatóak a konkrét előnyöket kereső fogyasztók számára az izomtömeg megtartásának és a GLP-1 fogyókúrás gyógyszerek hatásának támogatását hirdető címkék. A pozicionálást segítő állításokban megjelenő olyan nüansznyi különbségek, mint a „teljes értékű fehérje”, „esszenciális aminosavak”, „izomhelyreállítás és regeneráció”, „izomerő” és „izomépítés” a fehérjében gazdag termékek megkülönböztetését szolgálja az egyre kiélezettebb versennyel jellemezhető piacon.

A gyártóknak érdemes odafigyelniük az egyes fehérjeforrások – így például az izomnövekedést és az edzés utáni regenerációt szolgáló tejsavó fehérjéből származó aminosavak – előnyeinek kommunikálására.

Trend #2 – Középpontban az emésztés egészsége

A fogyasztók mindinkább tisztában vannak azzal, mikor jó az emésztésük, sőt, a bélrendszer egészségét – ahogy a régiek is – a teljes test-ilelki jóllét kiindulópontjának tekintik: közel 60% osztja azt a véleményt, hogy az általános egészség a bélrendszer állapotán múlik. Ám nemcsak a megfelelő emésztés tényét, de (44%) annak más területekre – például energiaszintjükre, bőrük állapotára, illetve immunrendszerük működésére – gyakorolt pozitív hatásait is észlelik.

A Nestlé Franciaországban kapható ILoveKefir termékeinek csomagolásán jól látható módon jeleníti meg az emésztésre és az immunrendszerre gyakorolt pozitív hatásokra vonatkozó állításait

A legújabb fejlesztések ezért átfogóan kommunikálják az egyes termékek nyújtotta bélrendszeri előnyöket (az effajta új bevezetések száma 42%-kal nőtt): mind hangsúlyosabbak a probiotikum- és prebiotikumtartalomra vonatkozó állítások, részletesebbek az összetevőleírások és a működési mechanizmusok magyarázatai. Emellett az olyan azonnal érzékelhető előnyök – mint a puffadás vagy a hasi diszkomfort csökkentése – is kiemelésre kerülnek. Az összetevők világosabb, közérthetőbb leírásai segítenek csökkenteni a fogyasztói bizonytalanságot, és megkönnyítik számukra a megfelelő termék kiválasztását.

A Danone North-America OIKOS FUSION™ itala az első termék a joghurt kategóriában, amely tejsavó-, leucin és D-vitamin-kombinációt alkalmaz, kifejezetten a GLP1-et használók igényeire szabva

Trend #3 – A kényeztetés rétegei

A kényeztetés ma fontosabb, mint valaha, és már nem pusztán az ízekről és az érzékszervi élvezetekről szól, hanem a hangulatot befolyásoló és a jó közérzetet támogató komplex élményt várunk tőle. Egyre több kényeztetést ígérő élelmiszer és italféleség sorakozik az üzletek polcain: az új bevezetések száma 2024 júliusa és 2025 júniusa között 26%-kal bővült.

Tízből hatan szívesen próbálnak ki kényeztető újdonságokat – nem csoda, hogy 46%-kal több élvezeti termék kínál új élményt –, míg egy kisebb csoport (46%) mindig inkább a megszokott, ismerős, mégis különleges élményeket keresi.

A márkák minden kreativitásukat latba vetik, és rejtett összetevőket, rétegezett textúrákat, titokzatos ízeket használva igyekeznek élménnyé tenni a fogyasztást. Mások ezzel szemben a hagyományos receptekhez és örökséghez visszanyúlva tesznek meg mindent azért, hogy a kényeztetést a nosztalgiával és az otthonosság érzésével összekapcsoló fogyasztók igényeit kielégítsék – több mint megduplázódott (+107%) a komfortérzetre hivatkozó termékbevezetések száma.

Trend #4 – A célzott funkcionális italok térnyerése

A wellnessfókuszú termékfejlesztések terén immár az egyre szaporodó, egészségügyi előnyöket kínáló innovatív italok vezetnek. Különösen a praktikus, könnyen fogyasztható formában elérhető, hidratálást támogató összetevők hangsúlyosak a „ma már senki sem iszik, csak hidratál” felkiáltással: egy év alatt átlagosan 18%-kal bővült az ezt ígérő, újonnan piacra dobott termékek száma.

A fogyasztók közül ma már szinte senki nem iszik, hanem hidratál

A fogyasztók 51%-a jelezte, azért növelte italfogyasztását, mert az szerinte egészséges: 23% az alacsonyabb vagy zéró cukortartalmat részesíti előnyben, 23% a valódi és természetes összetevőket keresi, 13% számára a magas fehérjetartalom, 12%-nak pedig a funkcionális összetevők fontosak. Ennek fényében úgy tűnik, van még tere a termékfejlesztésnek, hiszen az igényt a piac jelenleg nem igazán követi: az újonnan bevezetett termékek 18%-a kapható csökkentett cukortartalommal, mindössze 8% készül természetes összetevőkkel, fehérjét 5%, vitaminokat és ásványi anyagokat pedig 4% tartalmaz.

A fehérjetartalmon túl egyre fontosabbá válik, hogy az ital egészséges snackként is megállja a helyét – világszerte négyből hárman ekként tekintenek például a tejalapú italokra. A legújabb fejlesztések között megtalálhatók a kényeztető, elektrolitokkal dúsított kókuszvizek, valamint a kalciumban és fehérjében gazdag ízesített tejitalok, amelyek a csontok, a fogak és a szövetek fejlődését támogatják.

Trend #5 – Autentikus növényi alapú

Az elmúlt évek élelmiszeripari trendjeinek rendre meghatározó szereplői voltak a növényi alapú termékek, melyek fejlődése 2026-ban azonban új irányt vesz. Az autentikus, azaz valóban növényi alapú trend lényege, hogy a növényi termékek már nem az állati eredetű fehérjeforrások imitálására törekednek, hanem saját, természetes tápanyagtartalmukkal – különösen természetes növényifehérje-tartalmukkal – igyekeznek a piacon érvényesülni.

Ez összecseng a fogyasztói elvárásokkal: jelenleg 55%-uk gondolja úgy, a növényi alapú élelmiszereknek önálló kategóriaként és nem helyettesítőkként kellene helyt állniuk. Jellemzően egészségügyi előnyeik – rost- és antioxidáns-tartalmuk –, könnyű emészthetőségük és természetességük miatt esik rájuk a vásárlók választása, még akkor is, ha az új fejlesztéseknek mindössze 16%-a alapoz a magas rosttartalomra, 3% a könnyű emészthetőségre és 9% a természetességre.

A növényi alapú élelmiszerek vásárlása útjában álló egyik legnagyobb akadály továbbra is az, hogy túlzottan mesterségesnek és ultrafeldolgozottnak tűnnek (23%), miközben tízből négy a fehérjeforrások közül választani igyekvő fogyasztó számára fontos szempont a minimális feldolgozottság.

Az autentikus növényi alapú trendre reagáló innováció kiváló példái a gyorsan elkészíthető, növényi alapú fehérjében gazdag bowl ételek, valamint az új típusú, borsóból, lencséből vagy karfiolból készült tészták.

A Beyond Meat tavaly júliusban elhagyta nevéből a Meat (hús) szót, ezzel is jelezve, hogy a jövőben az állati eredetű fehérjeforrások utánzása helyett önálló növényi innovációkra fókuszál

Trend #6 – Az alkalomra tervezve

A márkák egyre tudatosabban tervezik termékeiket a legkülönbözőbb fogyasztási alkalmakra. A hangsúly már nem csupán az egészségügyi előnyökön van, hanem azon is, hogy az ételek és italok kiszerelése mennyire illeszkedik a mindennapi helyzetekhez. Az egyszemélyes háztartások aránya 2020–2025 között 4 százalékponttal 18%-ra nőtt, de ugyanígy 4 százalékponttal bővült a gyermekes háztartások aránya is 40%-ra. Ennek következtében világszerte 64% saját bevallása szerint egyedül étkezik, és 71% másokkal együtt.

A snackeknél egyre népszerűbbek az e demográfiai változásokra válaszoló egyadagos, visszazárható csomagolások, amelyek hosszabb és többszöri élvezetet kínálnak, míg otthoni ebédhez és vacsorához egyaránt kedveltek a friss és a fagyasztott formátumok.

Trend #7 – Minden falat megéri

Ez a trend a fogyasztók megfelelő ár-érték arány kereséséről szól egy olyan időszakban, amikor a gazdasági nyomás nap mint nap érezhető.

A vásárlók számára az étrenddel kapcsolatban a megfizethetőség és az elérhetőség vált a legfontosabb szemponttá: háromból egy megkérdezett érez így. A bizonytalan időkben sokan szimplán jól akarnak lakni, tehát a letisztult, egyszerű élelmiszereket részesítik előnyben a különleges, illetve bonyolult termékekkel szemben.

A megfizethetőségre és a fehérje iránti igényre válaszol a Kroger idén ősszel bevezetett Simple Truth Protein saját márkás termékcsaládja, mely több mint 80, magas fehérjetartalmú, mesterséges színezékektől, aromáktól és tartósítószerektől mentes terméket foglal magában

Nem véletlen a saját márkák szárnyalása: 27% növelte az ilyen termékek vásárlásának arányát egyrészt (49%) azok megfelelő ár-érték aránya, másrészt (41%) pedig kiváló minőségük miatt. A saját márkás új bevezetések aránya egy év alatt 7%-kal bővült.

E körülmények között a márkák azzal tudnak kitűnni, ha hangsúlyozzák a kedvező árat, az egyszerű, természetes összetevőket, a kínálat minimális feldolgozottságát és az új formulákat. Az érték tehát nem csupán az árról, hanem a termék egészéről szól.

Trend #8 – Mentális egyensúly

Felértékelődőben van a mentális jóllét: napjaink stresszel teli világában a fogyasztók 2026-ban az olyan élelmiszereket és italokat részesítik előnyben, amelyek természetes módon növelik energiaszintjüket, támogatják a stressz oldódását, illetve az agyműködést. Az egyes generációk között e vonatkozásban különbségek figyelhetők meg azzal, hogy mentális egészségére különösen az Y- és a Z-generáció érzékeny – ötből hárman legalábbis így nyilatkoztak.

Eltérés mutatkozik ugyanakkor a mentális egészséget támogató termékekre vonatkozó fogyasztói kereslet és a piaci kínálat között:

A piacon sorra jelennek meg az olyan innovatív termékek, mint az adaptogénekkel – például zöldtea-kivonattal, ashwagandhával vagy különböző gombákkal – dúsított szénsavas teák. A funkcionális italok pedig egyre gyakrabban emelik ki azon összetevőiket, amelyek az agyi köd megszűnését, illetve a koncentrálóképességet támogatják.

Trend #9 – Kézműves hagyomány

E trend szerint a fogyasztók bizonytalan időkben a hagyományok felé fordulnak, melyek hitelesek, biztonságot adnak és erősítik az identitást. A fogyasztók komoly értéket tulajdonítanak a saját kultúrájukban tradicionális receptek használatának és a hagyományos ízvilág megőrzésének (23%), de érdeklődnek más kultúrák fogásai iránt is (17%).

Az azonban, hogy mi minősül hagyományosnak, ha ételről vagy italról van szó, régiónként más és más. Míg Észak-Amerikában a gyerekkori kedvenceket, a nagyi főztjét idézi fel a kifejezés, addig Latin-Amerikában és Európában a helyi recepteket és összetevőket takarja, Ázsiában pedig ide tartoznak a hagyományos ételkészítési eljárások is. Ennek megfelelően a termékinnovációk között megtalálhatók az egyes régiókban honos levesek, valamint a helyi alapanyagokból természetes és hagyományos fermentálási módszerekkel készült élelmiszerek.

Az Anuga 2025 egyik díjazott innovációja ez a hagyományos andalúziai hideg leves, mely paradicsomból, kenyérből készül olívaolajjal, fokhagymával és sóval, tartósítószer nélkül – most az új fogyasztói igényekre válaszul gluténmentes változatban is

Trend #10 – Megalapozott választás

A fogyasztók továbbra is szeretnék, ha élelmiszerválasztásaik összhangban állnának a fenntarthatósági elvekkel, melyek jó, ha kézzelfoghatók és transzparensek.

Mind többen figyelnek a helyi gazdaságok támogatására, amit a csomagolásokon megjelenő állítások növekvő száma is visszatükröz.

Jó példa erre egy új organikus kávé, amely egyszerre ismeri el a kistermelők szerepét az ökoszisztémák védelmében, valamint az organikus termesztés munkaigényességét, támogatja a talajmegújító gazdálkodást folytató közösségeket, és termékeinek küldetését a bolygó, a gazdák, a vadon élő állatok és a tágabb közösség javát szolgáló előnyökre alapozza.

A Rainforest Alliance tavaly szeptemberben bemutatott, új Regenerative Agriculture Standard logója a talajmegújító gazdálkodást folytató termelők és cégek biztosabb megélhetését és a trópusi ökoszisztémák helyreállítását támogatja