F&B innovációk a magyar realitásban

Teltházzal és intenzíven érdeklődő vendégekkel került megrendezésre az első Simens Zrt. – Trade magazin közös esemény

A cikk a Trade magazin 2023/12-01. lapszámában olvasható.

A házigazda Siemens Zrt. vezérigazgatója, Jeránek Tamás köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az automatizálással és energiaelosztással foglalkozó vállalat mindig is jelen volt az élelmiszeripar mint az egyik legnagyobb potenciált rejtő iparág életében, amelyet bár fogyasztói oldalról nézve válságállónak gondolnánk, mégis küzd olyan nehézségekkel, amelyek kiküszöbölése terén a Siemensben partnerre találhatnak a cégek.

Nestlé-innovációk és piaci kihívások

Noszek Péter, a Nestlé Hungária
ügyvezető igazgatója

Noszek Péter, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója előadásában rávilágított arra, hogy a cég életében a kezdetektől fogva kiemelkedő szerepe volt az innovációnak, ami a mindenkori legfrissebb fogyasztói trendekre alapul. A növényi alapú termékek iránti egyre nagyobb keresletre válaszul és a bolygó egészségét szem előtt tartva, a vállalat elindult a vegántermék-fejlesztés irányába, így született meg a Garden Gourmet termékcsalád, de az ikonikus márkák is megjelentek vegán változatokkal, ilyen például a vegán KitKat.

A hazánkban eddig 325 milliárd forintot beruházó vállalat célja, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást és a fenntartható termelés mellett a környezet megújulását is elősegítse például a regeneratív, talajmegújító mezőgazdasági módszereket hangsúlyozó, világszerte mindössze négy országban folyó LENs (Landscape Enterprise Networks) program keretében.

A vállalat fenntarthatósági vállalásait igyekszik az ellátási lánc egészében érvényesíteni: az elmúlt 8 évben hosszú távú szerződésekkel és központi beszerzésben már csak zöldáramot vásárolt.

Merre tart a piac?

Tóth László, a Master Good
általános élelmiszeripari és
termelési igazgatója

A Master Good az automatizáció, a robotizáció, a digitalizáció és mesterséges intelligencia által kijelölt útra lépett és – munkatársaival egyetértésben – Tóth László, a vállalat általános élelmiszeripari és termelési igazgatója is ezt javasolja mindenkinek, aki hatékonyabbá, jövedelmezőbbé, versenyképesebbé tenné vállalkozását.

A Master Good „Hatékonyság és korszerűség” mottója jegyében eszközölt beruházások közül a szakember megemlítette a Kisvárdán megvalósult barnamezős intralogisztikai beruházást, amely harmadára csökkentette a logisztikai személyzet létszámát, ezzel lehetőséget adott a termelésben jelentkező munkaerőhiány kezelésére; az egy termékre jutó hűtési költséget 25%-kal mérsékelte, és eliminálta a világítási igényt az automata raktárban csakúgy, mint a több száz méteres pályaszakaszokon. A petneházi intralogisztikai raktár palettázó robotjai a gyártásban megszüntették a fizikaimunkaerő-igényt, a Kisvárdán telepített a kiskereskedői igényekre reagáló RoboBatcher megoldás pedig megháromszorozta a termelési kibocsátást amellett, hogy drasztikusan csökkentette a munkaerőigényt.

A cég a berendezések működési hatékonyságának digitális adatgyűjtéssel való monitorozása révén a termeléskiesést okozó műszaki állásidőt is csökkentette, és magasabb árú termékek előállításával együtt növelte árbevételét.

Kihívások és lehetséges megoldások

Vörös Attila,
a FÉSZ ügyvezető igazgatója

Vörös Attila, a FÉSZ ügyvezető igazgatója prezentációjában utalt arra, hogy az értéklánc közepén elhelyezkedő élelmiszer-feldolgozók helyzete azért nehéz, mert 2022–2023-ban ők tudták legkevésbé érvényesíteni költségeik növekedését a KSH-adatok alapján.

A szakember nem lát okot az őszinte optimizmusra, várakozásai szerint kemény hónapok előtt áll az ágazat. Adódik ez a bemeneti oldalon tapasztalható bizonytalanságból (energiaárak, csomagolóanyagok, alapanyagárak, jelentős drágulás a külső forrásbevonás terén); a fogyasztás drasztikus visszaeséséből, ami olyan diszkontosítási folyamatokat indított el, amelyek alól csak kevés, nagyon erős brand tud kivétel lenni. Felhívta a figyelmet ennek kapcsán az import hazai gyártók versenyhelyzetét erodáló potenciáljára és arra, hogy az egész folyamat a szükséges fejlesztések elmaradásához vezethet, ami végső soron rontja a versenyképességet.

A folyamatnak Vörös Attila kétféle veszélyét látja: egyrészt csak a hatékonyak maradnak talpon (konszolidáció), miközben félő, hogy a Vidékfejlesztési Program dedikált támogatásai az összes többi faktor miatt épp nem jókor lesznek elérhetők jövőre.

A fogyasztói (külső) és az iparági (belső) trendekből Vörös Attila következtetésként levonta, hogy Magyarországon kőkemény árversenyben kell túlélni, egy alapvetően stratégiailag nem vezérelt környezetben, mindenféle kapaszkodó nélkül. A helyzetre megoldás a hatékonyság javítása és a termelékenység növelése lehet fejlesztésekkel és modernizációval.

Mit hozhat a következő év?

Az élelmiszeripari várakozásokról, kihívásokról és jövőbeli innovációs fejlesztési irányokról kerekasztal-beszélgetésben fejtették ki az előadók véleményüket. Az ágazati kilátások kapcsán Tóth László a jövőre élénk árversenyt sugalló szcená­riót látja megalapozottnak, igaz, nem csak itthon. Noszek Péter abban bízik, hogy még ha 2024 nem is lesz fényes, de a volumen csökkenése lassulni fog a jelenlegi 15-20%-ról, és a Nestlé folyamatban lévő beruházásainak megtérülése nem fog megakadni. Vörös Attila kifejezetten tart a 2024-es évtől, és úgy érzi, számos olyan terület van, ahol újabb akadályok gördülhetnek a gyártók elé, amelyeket csak kevés erős vállalkozás képes majd saját erőforrásaiból megugrani.

A meghívott előadókkal zajló kerekasztal-beszélgetés témái között szerepelt többek között a beruházásfi nanszírozás, kiberbiztonság és a 2024–25. évi várakozások is

Energiamenedzsment és fenntarthatóság

Simon András a Siemens Zrt.
ipari energiahatékonysági
és fenntarthatósági szakértője

A túlélést segítő lehetséges eszközökkel a konferencia második részében a Siemens szakembereinek előadása révén ismerkedhettek a résztvevők.

Simon András, a Siemens Zrt. ipari energiahatékonysági és fenntarthatósági szakértője a fenntarthatósági feltételeknek való megfelelésre igyekezett ötleteket adni. A szakember szerint az élelmiszergyártás egy átlátható és digitális értéklánc megteremtésével tehet legtöbbet a fenntarthatóságért, az energiamegtakarításért, de az egyre szigorodó uniós szabályozóknak való megfelelésért is.

Ebben komoly szerep juthat az energiamenedzsmentnek. Elmondta, hogy a lépcsőzetesen felépíthető rendszer legalsó szintjén álló készülékportfólió már most rendelkezésre áll, csúcsán pedig az akár egy egész gyár energiafelhasználását monitorozni és menedzselni képes energiamenedzsment-szoftver áll. A mérőműszerrel gyűjtött adatok alapján azonosíthatók – akár előre – a problémák, majd meghatározhatók a szükséges beavatkozások is, de a gyártási folyamat is részleteiben elemezhető, ami alapján körkörös rendszerben fejlesztések végezhetők.

Az energiamenedzsmenttel szorosan egybeforrt a karbonlábnyom témája, hiszen az energiafelhasználás csökkentésével-zöldítésével a karbonlábnyom is csökken. Kiemelte, hogy egy ilyen rendszerrel – mint amilyen például a Siemens SiGREEN platformja – az október 1-je óta működő karbonvám intézménye támasztotta elvárásoknak is könnyebb megfelelni – már nem csupán a termelőüzemről, de az onnan kikerülő termékekről is részletes karbonlábnyomadatok szolgáltathatók, ami komoly versenyelőnyt biztosíthat.

Az intralogisztika mindenkinek fontos

Boros Péter, a Siemens Zrt.
értékesítő specialistája

Boros Péter, a Siemens Zrt. értékesítő specialistája jövőbe mutató, ám a magyar realitásnak megfelelő érdekességeket villantott fel videókkal tarkított előadásában.

A szakember a raktárautomatizáció és gyártásrobotizáció kapcsán a figyelmet a mesterséges intelligencia szerepére hívta fel, amely gépi tanulást követően képes önálló döntéseket hozni, és a gyártásban bekövetkező változásokat valós időben orvosolni.

A hazai viszonyok kapcsán Boros Péter rámutatott, hogy egy viszonylag egyszerű, nem nagy költséggel járó beruházás is nagyon sokat változtathat egy vállalat logisztikai folyamatain. Hangsúlyozta:

– Nem feltétlenül kell azonnal teljesen automatizált komplett rendszerben gondolkodni, az automatizáció kis lépésekben is elkezdhető. Fontos azonban hosszú távon gondolkodni, és a Siemens abban tud segíteni, hogy az ügyfél olyan rendszert válasszon, amely a folyamatait kiszolgálja, hatékonyabbá teszi és idővel bővíthető.

Boros Péter szót ejtett az anyagáramlás tervezésére, optimalizálására használható szimulációról a logisztika területén, amellyel előre definiálhatók például a rendszer szűk keresztmetszetei és elkerülhetők a gépek, berendezések utólag sokszor nehézkes átalakításai. A prezentáció a Siemens Edge alatt elérhető szoftverek, appok említésével zárult, amelyekkel gyártási, logisztikai folyamatok energiafelhasználása, teljesítménye monitorozható.

Jön a következő kötelező

Dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje szerint a kiberbiztonságról szóló NIS2 irányelvet érdemes lehetőségként felfogni, amelynek révén versenyelőny szerezhető a többi piaci szereplővel szemben és stabil rendszer alakítható ki.

A NIS2 a NIS1-hez képest jelentősen kiterjesztette az érintett ágazatok, cégek körét – mintegy 2500-3000 hazai közép- és nagyvállalatot érint. Az általa bevezetett újabb kötelezettségek jó része pedig már átültetésre került a magyar jogszabályokba.

A főbb ismérvek szerint az élelmiszeripar a kockázatos ágazati besorolásba tartozik. A szakember felhívta a figyelmet, hogy bár a megfelelésre vonatkozó határidők távolinak tűnhetnek, a házon belüli felkészülést már most érdemes elkezdeni.

A kötelezettségek szerteágazók – megfelelő rendszerek, szabályzatok és felkészítés szükséges, és ezeket megfelelően kell működtetni. Ezek nem teljesítése esetén magas bírságokkal kell kalkulálni. A szakember külön hangsúlyozta a céget terhelő kockázatok mellett a vezetőket érintő személyes kockázatokat is.

Brechler Attila műszaki támogató,
Siemens Zrt., dr. Szabó Gergely Gábor, a Bán,
S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda
szabályozási ügyekért felelős vezető ügyvédje

Brechler Attila, a Siemens Zrt. szakértője ehhez kapcsolódva kijelentette, hogy a kiberbiztonság legfőképpen azért probléma, mert a gyártók legalább 20 éves lemaradásban vannak: nincsenek a gyártást ismerő szakértő informatikusok, akik ismernék az automatizálási folyamatokat és tudnák, hogyan tudjuk megvédeni az információkat. Az elmúlt öt évben jellemző trendek (ipari digitalizáció, COVID) és az, hogy ma már digitálisan mindent mindennel összekötünk, oda vezettek, hogy sérülékenyek lehetnek a rendszerek. A megfelelő védelem érdekében két út van: vagy a klasszikus magyar megoldás, miszerint inkább offline működünk, ám ez a hatékonyságot visszaveti és a fejlődést akadályozza; vagy NIS2 által ránk kényszerített rendszerek használatával alkalmazkodunk.

Hatékonyságjavítás a folyamatokban

Szakos Péter, a Siemens Zrt. élelmiszeripari felelőse a nap előadásaira is reflektálva úgy véli, hogy az élelmiszeripari feldolgozásba beérkező változatos alapanyagokból azonos minőségű termékek előállításához, a valós fogyasztói igények új vagy módosított termékekkel való kiszolgálásához jól validált és megtervezett rendszerekkel, digitálisan gyűjtött és kezelt adatokkal kell rendelkezni.

Ebben segíthet az ún. „digitális iker”, amel­lyel a való világ egy részletét – pl. berendezések, gyártási folyamatok – digitálisan, egy intel­ligens rendszerben képezzük le. Ezzel gyakorlatilag bármi szimulálható, még a gyártásba adást megelőző termékek tesz­telése vagy egy új termelőberendezés működése is.

A szakember az eszköz alkalmazását a Nestlé egyik finnországi gyárának modernizációja, a Hofbräu nürnbergi üzemének korszerűsítése, a Südzucker egyik folyamatának rekonstrukciója, illetve egy teljesen automatizált konténerminifarm példáján keresztül hozta még közelebb a hallgatósághoz. 

Hasznos előadások, jó kérdések, pontos szakmai válaszok – így telt a Siemens Zrt. székházában a novemberi esemény

//

Szakos Péter
élelmiszeripari felelős
Siemens Zrt.

Több mint húsz éve dolgozik a Siemens-ökoszisztémában. Pályája során középületek és ipari létesítmények automatizálási, energetikai projektjeivel foglalkozott az értékesítéstől a kivitelezésig. Jelentős tapasztalatra tett szert a utility szektor cégeinek támogatásában is. 2019-től dolgozik az élelmiszeripari vevőkkel és rendszerintegrátor-gépgyártói partnereikkel, ez idő alatt számos hazai ügyfélnek segített következő szintre emelni élelmiszergyártási és támogatási folyamatait. //

Boros Péter
értékesítő specialista
Siemens Zrt.

Szakterülete az intralogisztika. A Siemensnél töltött kilenc év alatt rengeteg hazai és külföldi projektben vett részt, a kisebb automatizált rendszerektől a komplett logisztikai központok megvalósításáig. Rendszeres látogatója a nemzetközi kiállításoknak, és úttörőként alkalmazza az új megoldásokat ügyfeleik igényei alapján. //

Simon András
ipari energiahatékonysági
és fenntarthatósági
szakértő
Siemens Zrt.

Immár tizenöt éve felel az energiaelosztási és ipari automatizálási rendszerek tervezésének, gyártásának, üzembehelyezésének műszaki támogatásáért. Az elmúlt hat évben fókuszterülete az energiamenedzsment és az ipari fenntarthatóság. Munkájában nagy hangsúlyt fektet a máshol már működő, mindennapokban használt példák bemutatására, amivel el lehet indulni egy adott feladat megoldásában. //

Brechler Attila
műszaki támogató
Siemens Zrt.

Több mint tíz éve dolgozik a Siemens Zrt. ipari automatizálás támogató csapatában. Pályája során számtalan automatizálási projekttel foglalkozott és támogatta műszaki megoldásokkal. Munkája során vevőiknek és rendszerintegrátor-gépgyártói partnereiknek segít megismerni a Siemens új, innovatív megoldásait, vagy projektjeik sikeres megvalósításában nyújt műszaki támogatást. //