Farkas Sándor: az elmúlt negyed évszázad legnagyobb kertészeti fejlesztése zajlik
A rendelkezésre álló források és a benyújtott támogatási igények alapján az elmúlt negyed évszázad legjelentősebb kertészeti fejlesztése valósulhat meg a jelenlegi uniós költségvetési ciklus végéig Magyarországon – jelentette ki az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeb évértékelő kertészeti konferenciáján, Mátraházán.
Farkas Sándor előadásában hangsúlyozta: a Vidékfejlesztési program keretében kertészeti beruházásokra összesen mintegy 140 milliárd forintnyi támogatási forrást fordíthatnak a gazdák. Ebből növényházépítésre mintegy 23 milliárd, ültetvénytelepítésre több mint 19 milliárd, míg kertészeti gépbeszerzésre 18 milliárd forint jut. A benyújtott támogatási igények alapján 140 hektárnyi üveg- és fóliaház létesülhet 2020 végéig Magyarországon – tette hozzá. Az ágazat szerepét értékelve rámutatott: a kertészeti szakma és annak termékei egyre jobban felértékelődnek, ennek oka jelentős részben a fogyasztói igények és szokások változásában keresendő. Az elmúlt évben az ágazati kibocsátás meghaladta a 300 milliárd forintot, mely a teljes agrárium teljesítményének 12 százalékát adta – közölte. A munkaerőhiány ma már a kertészet fejlődését veszélyezteti, napjaink egyik fő kihívása – fogalmazott az államtitkár, aki a megoldási lehetőségek között említette egyebek mellett a digitalizációt és gépesítést, az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek javítását, a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentését, a közfoglalkoztatásból a versenyszférába történő átmenet támogatását, a munkaerő területi mobilitásának ösztönzését és a szakképzés fejlesztését. Szólt arról is, hogy 2017-ben összesen 68 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés működött az országban. Ezekre nélkülözhetetlenül szükség van a versenyképesség és piacra jutás javítása érdekében – mondta. A termelői szerveződések teljes értékesítésének aránya az ország zöldség-gyümölcs kibocsátásán belül tavaly alig haladta meg a 22 százalékot, melynek háromszorosára volna szükség – jegyezte meg. Ugyancsak a fontos teendők között említette – elsősorban a 41 százalék feletti részesedésével a gyümölcstermesztési szektor legnagyobb szeletét kitevő almatermesztésre utalva – intenzív, korszerű ültetvények létrehozását. Ezek hiányában nem lehet minőségi árut előállítani, mely folyamatos értékesítési gondok forrása – húzta alá. A kertészeti ágazat kitörési pontjait sorolva aláhúzta: 2018-ban az öntözött területek nagysága mintegy 144 ezer hektár, míg további 267 ezer hektáron tervezik ennek feltételeit megteremteni. A kormány döntése szerint öntözésfejlesztésre évente 17-18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott. További kiemelt fejlesztési irányokra kitérve beszélt a megújuló energiára alapuló hőenergia termelés arányának növeléséről, a szén-dioxid kibocsátás, valamint az energiaimport-függőségünk csökkentéséről, komplex termál- és egyéb zöldenergia-hasznosítási rendszerek kiépítéséről, továbbá a hazai agrárkutatás újjáélesztéséről. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Már lehet jelentkezni a CSAOSZ 2023. tavaszi, jogszabályközpontú konferenciájára
2018 óta folyamatosan jelennek meg a csomagolószereket érintő, illetve a…
Tovább olvasom >Ismét jön a „Szerelmem a trade marketing” konferencia!
Idei témánk a TÚLÉLÉSI STRATÉGIÁK. A konferenciát online (MS Teams) és térítésmentes…
Tovább olvasom >AKI: agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 517 milliárd forintot fizettek ki
Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 516,7 milliárd forintot fizettek ki tavaly…
Tovább olvasom >További cikkeink
Héjja Csaba: dobni fog az élelmiszer-infláción egy ideig az ársapka kivezetése
Héjja Csaba, az MKB Bank és a Takarékbank szenior elemzője…
Tovább olvasom >K&H: kilőtt a kakaós csiga és a hamburger ára
Tovább tart az árak erőteljes emelkedése a gyerekek által használt…
Tovább olvasom >Robotvezérelt logisztika a Coca-Cola HBC Magyarországnál
A Coca-Cola HBC Magyarország a közelmúltban 750 millió forintot meghaladó…
Tovább olvasom >