Fapados repülés turbulenciában

A cikk a Trade magazin 2025/11. lapszámában olvasható.

Bodor Tibor
vállalati divízióvezető
K&H Bank

Bodor Tibor arra emlékeztetett: a K&H immár tíz éve készíti el negyedévente a nagyvállalati növekedési indexet, amely a magyar gazdasági szereplők aktuális hangulatát méri. Az index két pilléren nyugszik: a vállalati részindex a cégek saját működését (árbevétel, nyereség, beruházás, finanszírozás), míg a makrorészindex a gazdaságpolitikai és árfolyamkörnyezetet vizsgálja.

– Ez nem a bank véleménye, hanem az ügyfeleinké – hangsúlyozta. – Ők mondják el, miként látják saját helyzetüket, és hogyan értékelik a magyar gazdaság állapotát. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján jól kirajzolódik, hogy mikor és miért mozdul el a bizalmi szint – fejtette ki a vállalati divízióvezető.

A K&H felmérései szerint 2024 végére újra negatív fordulat következett: a cégek pesszimistábban ítélik meg helyzetüket, mint egy évvel korábban. A 2020-as pandémiás visszaesést és a 2022-es háborús sokkot követően 2024 utolsó negyedéve ismét mélypontot hozott – külső ok nélkül, pusztán a piaci bizonytalanság hatására.

– A tavalyi év végén egyszerűen elfogyott a vállalkozói bizalom – emelte ki Bodor Tibor. – Nem volt külső sokk, nem történt szabályozási változás, mégis mindenki óvatosabb lett. Ez a hangulat azóta sem fordult érdemben.

Kettős kép: kkv-k és nagyvállalatok

Az adatok alapján a kkv-k bizalmi indexe folyamatosan csökken, míg a nagyvállalatoké stabilabb, bár nem kifejezetten optimista. A kisebb cégek jóval érzékenyebbek a hazai gazdaság ingadozásaira, míg a nagyok könnyebben fordulnak exportpiacok felé.

– A kkv-k sokkal inkább a magyar piac foglyai – magyarázta Bodor Tibor. – A nagyvállalatok, ha nem találják meg itthon a számításaikat, könnyebben váltanak külföldi értékesítésre. Ezért látjuk, hogy míg a kisebb cégek hangulata zuhan, a nagyvállalatoké legfeljebb stagnál.

Ágazati bontásban a szolgáltatások mutatják a legpozitívabb képet, míg az ipar már két éve folyamatosan gyengül. A termelés visszaesése maga után húzza a beruházásokat is.

– A fogyasztás lassan élénkül, de ez nem elég ahhoz, hogy a termelés újrainduljon – mondta a szakember. – Ha nincs megrendelés, nincs termelés, és nincs beruházási kedv sem.

Az online kereskedelem sem hozta a COVID utáni várakozásokat: a magyar fogyasztók több mint fele külföldi webáruházakban költ. A bankkártyás fizetések 52%-a nem hazai oldalon történik, ami azt jelenti, hogy a fogyasztás élénkülése nem feltétlenül a magyar gazdaságot erősíti.

A vállalati szektor minden szereplőjénél erős a kivárás: a cégek 10%-a tervez új munkaerő-felvételt, 4% leépítést, a többség pedig változatlan létszámmal számol. A beruházási hajlandóság alacsony, de irányváltás érzékelhető.

– A technológiai fejlesztésekre szánt források nőttek – ismertette Bodor Tibor. – Tavaly még 18% említette, ma már 28%. Ugyanakkor a kapacitásbővítési tervek megfeleződtek, és az értékesítés-fejlesztés is háttérbe szorult. Amit csinálunk, azt próbáljuk még jobban csinálni.

Az élelmiszeripar a fókuszban

A K&H portfóliójában kiemelt súllyal szerepel az élelmiszeripar és az agrárium. Az élelmiszeripari hitelezés ugyan csökkent – 721 milliárdról 700 milliárd forintra –, de a bank arra számít, hogy a KAP Stratégiai Terv második pilléréből érkező források 2025-ben új lendületet hozhatnak.

– Az élelmiszeripar a magyar gazdaság egyik stratégiai ágazata – emelte ki Bodor Tibor. – Mi abban tudunk segíteni, hogy a forgóeszköz- és beruházási hitelek mellett a technológiai modernizációt és a zöldfinanszírozást is elérhetővé tegyük. Célunk, hogy az alapanyagexport helyett minél több hazai feldolgozott termék kerüljön piacra.

A vállalatvezetők döntéseit 2025-ben már nem az infláció, hanem a kormányzati gazdaságpolitika befolyásolja leginkább. Az infláció 4,5% körül stabilizálódhat, de a közterhek emelkedésétől sokan tartanak, főként a kkv-szektorban.

Tavaly még az infláció volt a legégetőbb probléma, idén már a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika került az élre. A bizonytalanság miatt sok vállalkozás nem meri meghozni a fejlesztési döntéseit.

Beruházási programok: esély és torzítás

A kormány számos programot indított a növekedés ösztönzésére – a Széchenyi Kártya Program, a Demján Sándor Program, az Exim-gyárépítési hitelkeretek és az MNB új Minősített Vállalkozói Hitelprogramja is ezt szolgálja. A bankvezető szerint azonban ezek kettős hatásúak.

– Az államilag támogatott konstrukciók jelentős segítséget nyújtanak, ugyanakkor hosszú távon érdemes figyelembe venni a piaci egyensúlyra gyakorolt hatásukat is – állapította meg. – Ha elérhetők, mindenki ezeket választja, ha eltűnnek, a finanszírozási igény is hirtelen visszaesik. Ezért mi abban hiszünk, hogy a hitelezésnek fenntartható, piaci alapokra kell épülnie.

A K&H jelenleg 330 milliárd forint szerződésállománnyal rendelkezik a Széchenyi-programban, a Demján-programban már 73 milliárd forintot folyósított, és elsőként csatlakozott az új MNB-programhoz is. Célunk, hogy a hitelezést egyszerűbbé, átláthatóbbá és valóban vállalkozásbaráttá tegyük – hangsúlyozta Bodor Tibor.

A friss MNB-konstrukció tízéves beruházási hitelt kínál, amelynek első harmada kedvezményes, de nem államilag támogatott kamatozású, a maradék hat-ét évre pedig legfeljebb 3,5%-os marzs számítható fel.

– A konstrukció papíron jól hangzik, de a gyakorlatban nagyon szűk ügyfélkörnek való – jegyezte meg a vállalati divízióvezető. – A minimális hitelkeret 300 millió forint, mi egymilliárdig nyitottunk, de egyelőre még egyetlen ügyletet sem zártunk le ebben a programban. A teljes bankszektorban is mindössze egy folyósításról tudunk. Ez mutatja, hogy az igazi probléma nem a hitelhez jutás, hanem a bizalom hiánya.

Fapados út, de biztos leszállás

Az összkép tehát nem derűlátó, de nem is reménytelen. A vállalati szféra pesszimistább, mint tavaly, az agrár- és élelmiszeripar megtorpant, a beruházásokkal kivárnak a cégek, és a kormányzati gazdaságpolitika hatása erősödött.

– A fapados járat még mindig a levegőben van, és a turbulencia sem múlt el – fogalmazott zárásként Bodor Tibor. – De ha fegyelmezetten tartjuk az irányt, és a támogatói programok tényleg célba érnek, akkor a leszállás is biztonságos lesz. A növekedés újraindulása még nem történt meg, de a feltételei adottak. Most rajtunk múlik, hogy élünk-e vele.