FAO találkozó lendítheti előre a térség családi gazdálkodóinak helyzetét
Kétnapos találkozóra érkezett Budapestre mintegy 70 szakértő és kormányzati képviselő szerte Európából és Közép-Ázsiából, hogy megvitassák a kistermelők és családi gazdálkodók helyzetét.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az esemény szervezője, aktívan foglalkozik a témával, ami az egész térségben kihívás elé állítja a döntéshozókat. A budapesti rendezvény ennek a munkának a része.
A ’90-es évek politikai és gazdaságszerkezeti változásai nyomán Európa és Közép-Ázsia nagy részében az elaprózódott farmstruktúra vált uralkodóvá, néhány kivétellel, ahol a nagybirtokok dominanciája a jellemző.
„A családi gazdaságok, bár a mezőgazdasági gerincét képezik, gyakran nem működnek gazdaságosan” – mondta Morten Hartvigsen, a FAO budapesti irodájának földbirtokrendezési szakértője. „A vidéken élők a társadalom alsóbb, sérülékenyebb csoportját jelentik. A statisztikát nézve az Európa és Közép-Ázsia régióban élő szegények 60 %-a vidéken él.”
Ennek ellenére ezen gazdálkodók a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés motorjai lehetnének, tette hozzá. Ez tükröződik a nemzetközileg elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok egyikében, ahol megjelenik az a célkitűzés, hogy 2030-ra emeljük kétszeresére a kistermelők termelékenységét és jövedelmét.
A FAO ma kezdődő találkozóján számos ország mezőgazdasági, munkaügyi és szociális ügyekért felelős minisztériumainak, továbbá civil, nemzetközi és támogató szervezetek képviselői lesznek jelen az ENSZ szervezet szakértői mellet.
A résztvevők mélyebb ismereteket szerezhetnek a családi gazdálkodásról, illetve bemutatásra kerülnek különböző országok gyakorlati példái, jógyakorlatai. A FAO hét ország készített tanulmányt (Albánia, Georgia, Kirgizisztán, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Moldova, Örményország és Tádzsikisztán) a kistermelők és családi gazdálkodók helyzetéről és nehézségeiről, melyek a találkozó során szintén átbeszélésre és jóváhagyásra kerülnek.
Az esemény nem csak a jelennel foglalkozik, de a jövővel is a jövőre kezdődő ENSZ Családi gazdálkodás évtizede fényében.
Kapcsolódó cikkeink
A magyarok többsége 50 ezer forint alatt költ karácsonyi ajándékokra, a fenntarthatóság fontos szempont, de nem elsődleges
Az ajándékozás az ünnepek elmaradhatatlan hagyománya, de mi az, ami…
Tovább olvasom >A Lidl kiadta 3. fenntarthatósági jelentését
Megjelent a Lidl Magyarország 2022/2023-as üzleti évekre vonatkozó fenntarthatósági jelentése.…
Tovább olvasom >ESG – a fenntarthatósági szabványokról jogi szemmel
2023 decembere óta számos jogszabály látott napvilágot az ESG-részletszabályokról, amelyben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyasztóvédelmi kiválóságok díjazása: elismerték a 2024. év legjobbjait
Az idei év kiemelkedő fogyasztóvédelmi referensei és különdíjazottjai vehették át…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 0,2 százalékkal mérséklődött októberben
Októberben az ipari termelés volumene 0,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,1 százalékkal…
Tovább olvasom >A technológiai fejlődés és az üzleti utazások
Az International Workplace Group (IWG) – a hibrid munkamegoldások piacának…
Tovább olvasom >