FAO találkozó lendítheti előre a térség családi gazdálkodóinak helyzetét
Kétnapos találkozóra érkezett Budapestre mintegy 70 szakértő és kormányzati képviselő szerte Európából és Közép-Ázsiából, hogy megvitassák a kistermelők és családi gazdálkodók helyzetét.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az esemény szervezője, aktívan foglalkozik a témával, ami az egész térségben kihívás elé állítja a döntéshozókat. A budapesti rendezvény ennek a munkának a része.
A ’90-es évek politikai és gazdaságszerkezeti változásai nyomán Európa és Közép-Ázsia nagy részében az elaprózódott farmstruktúra vált uralkodóvá, néhány kivétellel, ahol a nagybirtokok dominanciája a jellemző.
„A családi gazdaságok, bár a mezőgazdasági gerincét képezik, gyakran nem működnek gazdaságosan” – mondta Morten Hartvigsen, a FAO budapesti irodájának földbirtokrendezési szakértője. „A vidéken élők a társadalom alsóbb, sérülékenyebb csoportját jelentik. A statisztikát nézve az Európa és Közép-Ázsia régióban élő szegények 60 %-a vidéken él.”
Ennek ellenére ezen gazdálkodók a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés motorjai lehetnének, tette hozzá. Ez tükröződik a nemzetközileg elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok egyikében, ahol megjelenik az a célkitűzés, hogy 2030-ra emeljük kétszeresére a kistermelők termelékenységét és jövedelmét.
A FAO ma kezdődő találkozóján számos ország mezőgazdasági, munkaügyi és szociális ügyekért felelős minisztériumainak, továbbá civil, nemzetközi és támogató szervezetek képviselői lesznek jelen az ENSZ szervezet szakértői mellet.
A résztvevők mélyebb ismereteket szerezhetnek a családi gazdálkodásról, illetve bemutatásra kerülnek különböző országok gyakorlati példái, jógyakorlatai. A FAO hét ország készített tanulmányt (Albánia, Georgia, Kirgizisztán, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Moldova, Örményország és Tádzsikisztán) a kistermelők és családi gazdálkodók helyzetéről és nehézségeiről, melyek a találkozó során szintén átbeszélésre és jóváhagyásra kerülnek.
Az esemény nem csak a jelennel foglalkozik, de a jövővel is a jövőre kezdődő ENSZ Családi gazdálkodás évtizede fényében.
Kapcsolódó cikkeink
Az ESG fenntarthatóság egyre fontosabb a hazai kkv-k számára
A fenntarthatóság és a vállalatirányítási szempontok (ESG: Environmental, Social, Governance)…
Tovább olvasom >A Valentin-napi hulladék kétharmada nem újrahasznosítható
Az Európai Unióban egyetlen Valentin-napon több mint 100 000 tonna…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és természetvédelem egy nagyberuházásban
Az idén tavasszal nyíló Le Primore Hotel & Spa nemcsak…
Tovább olvasom >További cikkeink
MBH Bank: A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
A decemberi 4,6%-os év/év alapú áremelkedést követően 2025. januárban 5,5%-kal…
Tovább olvasom >Az ESG fenntarthatóság egyre fontosabb a hazai kkv-k számára
A fenntarthatóság és a vállalatirányítási szempontok (ESG: Environmental, Social, Governance)…
Tovább olvasom >Nem magyar sajátosság a kiugró januári infláció – ekkor fékezhet az áremelkedés
Az év eleji áremelések hatásai egyértelműen megmutatkoznak a legfrissebb inflációs…
Tovább olvasom >