FAO: Mérsékeljük a COVID-19 hatását az élelmiszer-kereskedelemre és -piacokra
Világszerte emberek millióinak a létbiztonsága és élelmezése függ a nemzetközi kereskedelemtől. Miközben az országok lépéseket tesznek a COVID-19 járvány megfékezésére, figyelni kell arra, hogy a világkereskedelemre és az élelmiszerellátásra – nem szándékosan – gyakorolt hatást minimalizálják.
Amikor kereskedelmi döntések születnek az emberek egészségének védelmében, az országoknak biztosítaniuk az élelmiszer-ellátási lánc zavartalanságát. Ezek kiterjednek az agráriumban és az élelmiszeriparban dolgozók mozgásának korlátozására, az élelmiszerszállítmányok határátlépési idejének meghosszabbítására, hozzájárulva az élelmiszerek megromlásához és az élelmiszerpazarláshoz. Az élelmiszerkereskedelem korlátozásai fakadhatnak alaptalan élelmiszerbiztonsági aggodalmakból. Ezek életbe lépése zavart okozna az élelmiszer-ellátási láncban, ami komoly következményekkel járhat a leginkább rászoruló és hátrányos helyzetű lakosság körében.
Az élelmiszerellátás bizonytalanságától való félelem exportkorlátozások egész hullámát indíthatja el, hiányt generálva globális szinten. Ezzel torzulhat a kereslet-kínálat egyensúlya, áremelkedés és -volatilitás fenyeget. Korábbi válságok során megtapasztaltuk, hogy az ilyen intézkedések különösen az alacsony jövedelmű, élelmiszer-szegény országok számára károsak, aláásva a humanitárius szervezetek munkáját, hogy élelemmel lássák el azokat, akiknek a leginkább szükségük van rá.
Nem szabad, hogy az ilyen káros intézkedések megismétlődjenek. Az ilyen időkben különösen fontos a több, nem pedig kevesebb nemzetközi együttműködés. A COVID-19 korlátozások közepette mindent meg kell tenni a kereskedelem lehető legnagyobb stabilitásáért, hogy elkerüljük az élelmiszerhiányt. Emellett kritikus fontosságú az élelmiszeripari és -kereskedelmi szereplők védelme a betegség terjedésének csökkentéséért az ágazaton belül az élelmiszer-ellátási lánc életben tartásáért. Az élelmiszernek továbbra is hozzáférhetőnek kell maradnia a fogyasztók (különösen a legérzékenyebb csoportok) számára helyi szinten, a biztonsági előírások szigorú betartása mellett.
Rendelkezésre kell állni az aktuális információnak az élelmiszerelőállítás, -fogyasztás, és -készletek mértékéről, és az árakról mindenki számára. Ezzel csökkenthető a bizonytalanság és lehetővé válik a termelők, fogyasztók és kereskedők felelős döntéshozatala. És segíthet elejét venni a pánikszerű vásárlásnak és felhalmozásnak is.
Most van itt az ideje a szolidáris, felelős viselkedésnek, szem előtt tartva közös célunkat: javítani az élelmezésbiztonságon, a táplálkozás minőségén és az emberek jólétén szerte a világon mindenhol. Nem szabad engednünk, hogy a COVID-19-re adott válaszaink miatt hiány legyen alapvető termékekből és felerősödjön az éhezés és alultápláltság.
Kapcsolódó cikkeink
A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára
A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több…
Tovább olvasom >A klímaváltozás elleni küzdelem nem mehet a gazdák kárára
Hazánk elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben, ugyanakkor a gazdák versenyképességét…
Tovább olvasom >Megugrott a FAO globális élelmiszerár indexe
Az elmúlt 18 hónap legmagasabb értékére ugrott az élelmiszer-alapanyagok globális…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >