FAO: Itt az idő, hogy valósággá tegyük az egészséges, tápláló és megfizethető étrendhez való jogot

Kistermelő rendezgeti a zöldségeket a piacon. © FAO/Oliver Bunic

De hogyan jutunk el a jogtól a megvalósításig? És miért olyan fontos, hogy ne csak az elegendő ennivalóra, hanem az étrend sokszínűségére is gondoljunk? Erre reflektál az élelmezési világnap idei témája, ami kihangsúlyozza az élelmiszerek elérhetőségének, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének fontosságát.

Jelenleg a gazdálkodók – a kalória értékét tekintve – az elégségesnél több élelmiszert termelnek. Mégis, mintegy 730 millió ember éhezik ember okozta és természeti katasztrófák miatt, mint a konfliktusok, időjárási szélsőségek, egyenlőtlenségek, valamint gazdasági visszaesések.

Több milliárdan táplálkoznak egészségtelenül

A másik kegyetlen hír az, hogy a világon több mint 2,8 milliárd ember nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást, ami a táplálkozásból fakadó problémák egyik fő oka.

Tehát bolygónk lakosságának közel fele nem viszi be a fejlődéshez – vagy épp a túléléshez – elengedhetetlen tápanyagokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének csaknem fele sürgősen az életminőségénék javítására szorul.

Nagyobb változatosságra van szükség a tápláló és megfizethető élelmiszerek körében, a termőföldeken, halászhálókon, piacokon és asztalokon, mindenki érdekében. Ez nemcsak az emberek táplálkozási szükségleteiről szól, hanem arról is, hogy agrár-élelmezési rendszereink hatékonyak, befogadóak, rugalmasak és fenntarthatóak legyenek, és tiszteletben tartsák a hagyományos táplálkozási kultúrákat, valamint a tudományon alapuló és személyes preferenciákkal összhangban lévő egészséges étrendet.

Egy másik fontos szempont a hosszú távon egészséges és fenntartható környezet, amelyre az élelmiszerek előállítása során támaszkodunk, és amelynek biológiai sokféleségre van szüksége a gyarapodáshoz.

Az élelemhez való jog önmagában nem fogja megtölteni a gyomrokat, vagy változatosabb ételt tenni a tányérra. De segít keretbe foglalni kollektív törekvéseinket egy olyan igazságos és méltányos világ érdekében, amelyben élni szeretnénk. Konkrét kötelezettségeket ró a kormányokra és a legfontosabb partnerekre, és mindannyiunkat ösztönözhet, hogy tegyük meg a magunk részét e jog megvalósítása érdekében.

Emiatt kell cselekedni. Mégpedig most.

A FAO szerepe

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezeténél (FAO) keményen dolgozunk azon, hogy ez a jog valósággá váljon, a számos kihívás közepette is. A konfliktusövezetekben az élelemhez való hozzáférés akadályozott, ami alultápláltsághoz és éhezéshez vezet. Itt és más élelmezésbiztonsági gócpontokban a FAO erőfeszítései a mezőgazdasági infrastruktúra újjáépítésére összpontosítanak, hogy minden eszközzel és csatornán keresztül biztosítsák az élelmiszerek elérhetőségét és hozzáférhetőségét a hosszú távú élelmezésbiztonság érdekében.

Az ilyen sürgősségi beavatkozások mellett a FAO kulcsfontosságú programjai, mint például a „Kéz a kézben” kezdeményezés, az „Egy ország egy kiemelt termék”, a „Kék gazdaság” és a technikai együttműködési programok célja szintén a közép- és hosszú távú élelmezésbiztonság és táplálkozás támogatása az országok széles körében.

A globalizáció által vezérelt étrendbeli változások és a piaci koncentráció sok helyen fokozott egészségügyi problémákhoz, többek között elhízáshoz és cukorbetegséghez vezet. A FAO által támogatott iskolai étkeztetési programok fontos szerepet játszanak e kihívások kezelésében, mivel helyi gazdák által termelt élelmiszerek révén biztosítják, hogy a gyermekek tápláló ételhez jussanak.

A FAO számos országban világszerte, halászközösségekkel és helyi önkormányzatokkal együttműködve dolgozik a legkiszolgáltatottabb csoportok szociális védelmének és gazdasági integrációjának kiterjesztésén, segítve őket termelésük sokszínűbbé tételében, alternatív bevételi források kiépítésében és új piacokhoz való csatlakozásban.

Az infláció, különösen gazdaságilag instabil időszakokban, megfizethetetlenné teheti az ételeket. Néhány afrikai országban például a FAO kezdeményezései részben készpénzátutalásokkal segítik a legszegényebb háztartásokat, hogy a hiperinfláció idején is képesek legyenek élelmiszert vásárolni.

A klímaválság jelentős veszélyt jelent a globális élelmezésbiztonságra. A szeszélyes időjárás és a természeti katasztrófák tönkretehetik a termést és az állatállományt. Ennek ellensúlyozására, Ázsia egyes országaiban a FAO klímatudatos mezőgazdasági technikákat vezetett be, hogy segítsen a gazdáknak alkalmazkodni a változó éghajlati viszonyokhoz, így biztosítva az állandó élelmiszertermelést.

Ezen felül, a FAO kormányokkal szorosan együttműködve segíti a jogi keretek kialakítását, és közreműködik olyan nemzeti irányelvek kidolgozásában, amelyek elősegítik az élelmezésbiztonságot és mindeki számára elérhetővé teszik a megfelelő táplálkozást.

Kollektív cselekvésre van szükség

De nem csak a kormányokat szólítjuk fel arra, hogy vegyenek részt ebben a harcban. A kollektív cselekvés akkor érhet el jelentős változásokat, ha minden ágazat és partner (kormányok, a magánszektor, tudósok, a civil társadalom és magánszemélyek) globális szinten együttműködnek.

És a fiataloknak különösen nagy szerep jut ebben – mert övékaz éhezésmentes jövő. Ők alakítják és határozzák meg a jövőt. Az ENSZ Jövő csúcstalálkozójának minden felhívása az ő tetteiket tükrözi.

A termelők azzal tudják a változást elősegíteni, ha fenntartható mezőgazdasági módszereket alkalmaznak, amelyek növelik a biológiai sokféleséget és hozzájárulnak a természeti erőforrások felelős használatához. A vállalkozások elérhetőbbé és megfizethetőbbé tehetik a tápláló és változatos élelmiszerek. A tudományos élet és a civil társadalom elszámoltathatja a kormányokat az adatgyűjtés, a fejlesztendő területek azonosítása, a tudományos-technológiai megoldások végrehajtása és a célok felé tett előrehaladás mérése révén.

A tudomány és az innováció, beleértve az informatikát, a biotechnológiát, a mesterséges intelligenciát, a digitális mezőgazdaságot és egyéb technológiákat, meghatározó szerepet fog játszani az agrár-élelmezési rendszerek átalakításában.

Végül pedig mindannyian, fogyasztóként, szerepet játszhatunk – és kell is játszanunk – az „élelmiszer-lábnyom” csökkentésében, azáltal, hogy egészséges életmódot folytatunk, felemeljük a hangunkat a döntéshozás befolyásolása érdekében, csökkentjük az élelmiszer-pazarlást és támogatjuk az élelmiszerek sokféleségét.

Az idei élelmezési világnapon erősítsük meg elköteleződésünket a hatékonyabb, befogadóbb, rugalmasabb és fenntarthatóbb agrár-élelmezési rendszerek kiépítése mellett, amely tiszteletben tartja mindenki jogát a változatos és tápláló élelmiszerekhez.

Együtt visszatérhetünk a 2030-as Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításához – közös ígéretünkhöz, hogy cselekedjünk az emberek, a bolygó és a fejlődés érdekében. Ezt a globális agrár-élelmezési rendszerek átalakításával érhetjük el, hogy biztosítsuk a jobb termelést, jobb táplálkozást, jobb környezetet és jobb életet, miközben senkit se hagyunk hátra.

Tetteink jelentik a jövőnket.