Súlyos éhezést hoz a háború

Ötéves rekordot döntött 2020-ban azok száma, akik a súlyos éhezés miatt azonnal életmentő segítségre szorulnak – olvasható egy nemzetközi összefogásban készült jelentésben.

Az élelmezési válságokról szóló legfrissebb globális jelentés rámutat, hogy a konfliktusok és gazdasági sokkok, melyek gyakran összefüggenek a koronavírus járvánnyal vagy az extrém időjárással, továbbra is emberek milliói elől veszik el a táplálékot.

Főbb megállapítások

A jelentés szerint 55 országban és területen 155 millió fölöttire tehető a súlyosan éhezők száma, vagyis akik a nemzetközi besorolás alapján válságos vagy rosszabb állapotban vannak – ami 2019-hez képest 20 milliós növekedést jelent, figyelmeztetve minket az aggasztó tendenciákra.

Közülük mintegy 133 000 ember helyzete katasztrofális (az IPC nemzetközi skála legmagasabb, 5-ös szintjén). Ezen Burkina Fasoban, Dél-Szudánban és Jemenben élő emberek sürgős segítségre szorulnak életük és megélhetésük megóvásához.

38 országban és területen további 28 millió ember élt szükségállapotban (az IPC skála 4-es fázisa) 2020-ban, vagyis csupán egy lépésre az éhínségtől, ám azonnali támogatással a túlélésük és megélhetésük biztosítható és az éhezés terjedése megállítható lenne.

Emellett a jelentés által nyomon követett 55 országban és területen 2020-ban 75 millió öt év alatti gyermek növekedése alatta volt az egészségesnek és több mint 15 millió súlya elégtelen.

A súlyos éhezés továbbra is javarészt Afrikában koncentrálódik: tavaly 98 millió éhező – vagyis a teljes szám kétharmada – élt a kontinensen. Azonban a probléma máshol sem ismeretlen, Jemen, Afganisztán, Szíria, Haiti szintén gócpontnak számítottak.

Az éhezés terjedése mögötti legfőbb okok

• Konfliktusok: több mint 100 millióan érintettek, szemben a 2019-es 77 millió fővel;
• A gazdasági sokkok – beleértve a COVID-19 járványt is – feltornászták magukat a második helyre, miután 17 országban és területen 40 millió ember taszítottak éhezésbe, a korábbi 8 ország és 24 millió emberhez képest;
• Extrém időjárás: 15 millió ember a 2019-ben regisztrált 34 millió helyett.

Bár várható, hogy továbbra is a konfliktusok jelentik majd a legnagyobb hajtóerőt az élelmezési krízisekben, a koronavírus járvány és az azzal összefüggő korlátozó intézkedések tovább súlyosbíthatják a helyzetet az amúgy is instabil országokban.

Az élelmezési válságok elleni globális hálózat közleménye

„A COVID-19 világjárvány kihirdetése után egy évvel a jelenlegi és jövőbeli kilátásaink nyomasztók. A konfliktusok, járványügyi korlátozások növelte gazdasági nehézségek és a kiszámíthatatlan időjárás jelentette veszélyek továbbra is  az élelmezésbiztonságot fenyegetik,” – áll az Európai Unió, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Élelmezési Világprogram (WFP) – a globális hálózat alapítói – illetve az USAID közös közleményében.

„A koronavírus járvány a felszínre hozta a globális élelmiszer-ellátási láncok sérülékenységét és az egyenlőbb, fentarthatóbb és ellenállóbb rendszerek szükségét, hogy 2030-ra képesek legyünk elegendő tápláló ételt biztosítani akár 8,5 milliárd embernek is. A Fenntartható Fejlődési Célok eléréséhez radikálisan át kell alakítani az agrár-élelmezési rendszereket.”

„Az élelmezési válságok elhúzódása mutatja, hogy a tartós környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatok, a terjedő konfliktusokkal és instabilitással együtt aláássák az agrár-élelmezési rendszerek ellenálló képességét. Ha a jelenlegi trendeken nem változtatunk, az élelmezési válságok a gyakoribbá és súlyosabbá válnak.”

A globális hálózatról

Az élelmszerválságok elleni globális hálózatot az EU, a FAO és az Élelmezési Világprogram indította el 2016-ban, hogy a humanitárius és fejlesztési partnereket összefogva közösen lépjenek fel az élelmezési válságok ellen és támogassák az éhezés felszámolását célzó Fenntartható Fejlődési Célt.

A jelentés egy konszenzuson és partnerek bevonásán alapú elemzés eredménye, ami 16 nemzetközi humanitárius és fejlesztési szervezet összefogásában jött létre (a teljes lista itt érhető el).